– Hogy bukkant erre a témára, ismerte-e korábban is a legidősebb – közel 100 esztendős – olimpikonunkat?
– Korábban is ismertem már Benedek Gábort, aki 1952-ben lett olimpiai bajnok csapatban; így ő a magyar öttusasport első olimpiai bajnoka és első világbajnoka is. Tehát a magyar öttusasport első híressége, aki idén márciusban ünnepelte a 98. születésnapját. Emellett arról is tudomásom volt, hogy így ő lett a legidősebb magyarországi olimpiai bajnok, miután Keleti Ágnes elhunyt januárban. Írtam már róla cikkeket – magam is csepeli lévén, még inkább figyeltem rá, hiszen ez az olimpiai bajnokunk a Csepeli MTK-ban kezdett el sportolni, öttusázni. Számomra fontos volt az is, hogy van neki egy bátyja, aki már elhunyt: Benedek Ferenc híres öttusa mesteredző volt, aki szintén Csepelen tevékenykedett. Benedek Ferencnek olyan híres tanítványai voltak, mint például Balczó András.
– Hol él most a legidősebb magyar olimpiai bajnokunk, akiről legújabb dokumentumfilmje, a „Benedek Gábor – Egy aranykor kezdte” szól?
– Ő most Németországban él, ám évente legalább egyszer hazajön Magyarországra. Van egy nyaralója Pilismaróton, ott több hetet szokott eltölteni.
Örkény, 1953. október 15. Benedek Gábor a szovjet-magyar öttusa verseny lovas számának győztese lovával. MTI Fotó/Magyar Fotó: Bojár Sándor– Csepeli lokálpatriótaként ön nem először foglalkozik „helyi témákkal”, hiszen ön dolgozott fel egy helyi tragédiát is „A csepeli kettős gyilkosság” című dokumentumfilmjében. Mikortól köthető Csepelhez Benedek Gábor pályafutása?
– Még 1948-ban itt kezdett el sportolni, és öttusázni is, az akkori Csepeli MTK-ban. Később eligazolt a Honvédhoz – illetve az akkori, a kommunista rendszerre jellemző gyakorlatként őt egyszerűen átrakták egy másik egyesülethez: kényszerítették, hogy menjen át oda. Mindeközben a Csepel Művekben dolgozott, egészen 1956-ig, amíg ki nem rúgták a gyárból. Így tehát két vonatkozásban is kötődik Csepelhez – illetve még a bátyja által is. Ebben az időszakban a bátyja, Benedek Ferenc is itt tevékenykedett, mint mesteredző, így tehát Benedek Gábort családi kapcsolatai is ide fűzték.
– Milyen volt vele a kapcsolatfelvétel, hogy sikerült az együttműködés kialakítása?
– Nagyon jól együtt tudunk működni. Mint említettem, én korábban már ismertem őt, beszéltem vele telefonon is. Nagyon nyitott ember – s a korához képest, fizikailag is igen jó állapotban van, szellemileg pedig teljesen friss, jól emlékszik az egykori dolgokra. Mindarra, ami az 1950-es és 60-as években történt vele. Örömmel fogadta tehát a megkeresésünket, hogy filmet készítsünk az életéről, a pályafutásáról. Ehhez azért azt is hozzájárult, hogy elég sok háttérinformációt tudtam már őróla és a családjáról; ez is hozzásegített ahhoz, hogy nyitott legyen a film kapcsán.
– Miért volt ez fontos az ő számára?
– Elmesélte, hogy vannak újságírók, akik fölkérik őt egy-egy rövid beszélgetésre, ám kiderül: igazából nem is tudják, hogy ő kicsoda. Felkészületlenül keresik meg, úgy, hogy sem őt nem ismerik, sem sportolói hátterét, sem azt, hogy pályáján mik történtek vele. Akiknél ilyesmit tapasztal, azoknak a megkeresését a későbbiekben nem szívesen fogadja. Én viszont elég jól ismertem az ő olimpiai múltját és a további életútját is.
– Mennyire számít ma közismertnek Magyarországon a mi jelenlegi, legidősebb olimpiai aranyérmesünk?
– Magyarországon a neve kevésbé közismert: még 1969-ben az NSZK-ba távozott, és azóta ott él, így nem szerepel a magyar közéletben vagy a sportéletben. Időnként a Magyar Öttusa Szövetség vagy a hazai sportvezetés meghívja egy-egy alkalommal, de inkább csak olyan minőségében, mint az egyik legidősebb olimpiai bajnokot – akiről most már elmondhatjuk, hogy ő a legidősebb. Elég sajnálatos, hogy a magyar sportéletben nem nagyon emlékeznek rá, sőt a magyar öttusa életében sincs annyira számon tartva az ő neve, mint amennyire megérdemelné.
– Pedig az ő élete nemcsak az öttusasporthoz, hanem a történelmünkhöz is erősen kötődik. Mit tudunk Benedek Gábor részvételéről a melbourne-i olimpián, s arról, hogy az ott történtek miképpen voltak hatással életére, karrierjére?
– Két esemény is köthető ide: egyrészt az olimpián nem fogott kezet egy szovjet sportolóval. Ezt a gesztusát pár évvel később megbánta, nem tartotta helyesnek. A másik az, hogy1956-ban beválasztották egy sportolói bizottságba. Neki egyébként nem volt szerepe az 1956-os forradalomban: nem harcolt, nem ment az utcára, ám egyértelműen szimpatizált a felkelőkkel. Nyilvánvaló volt, hogy nem híve a kommunista rendszernek, ezért 1956 után örökre eltiltották mindenféle sporttevékenységtől, és kirúgták a Csepel Művekből is, ahol dolgozott. Hosszú évekig csak segédmunkás lehetett.
Budapest, 1952. augusztus 13. A Rákosi Mátyás Művek dolgozói beszélgetnek Benedek Gábor olimpiai öttusázóval (b4) az olimpikonok helsinki olimpiával kapcsolatos élményeikről tartott beszámolóján a Rákosi Mátyás Művek csepeli sportstadionjában. (Fotó: MTI Fotó/Magyar Fotó/Bojár Sándor)– Milyen munkát vállalt ebben az időszakban?
– Lovaskocsin hordta ki a szódát, amit ő állított elő. Még az 1960-as években is így kellett megélnie. Hosszú éveken át teljességgel ellehetetlenítették.
– Mit lehet tudni emigrálásáról, távozásának körülményeiről?
– Benedek Gábor 1969-ben emigrált az NSZK-ba (Német Szövetségi Köztársaság – a szerk.) Volt egy súlyos, gyógyíthatatlan beteg kislánya, ők pedig, feleségével, hírét vették, hogy ott, Nyugat-Németországban van egy kísérleti stádiumban levő gyógyszer, így talán segíteni tudnak gyermekükön. Volt ugyanis kapcsolatuk nyugat-németországi orvosokkal. A filmből kiderül, hogy mi volt ennek a története.
A képre kattintva nagyobb felbontás nyílik meg!
Helsinki, 1952. július 25. Benedek Gábor öttusázó, a magyar olimpiai keret tagja a XV. nyári olimpiai játékokon. (Fotó: MTI)– Hogy kaptak engedélyt a kiutazásra Kádár-rezsimben?
– A kislánnyal kiutazhattak ugyan Németországba erre a gyógykezelésre, ám Benedekék 12 éves fiát „túszként” itthon tartották: őt tehát nem vihették magukkal. A gyermeket nem sikerült megmenteni: kislányuk meghalt Németországban. A súlyos tragédia után igyekeztek az otthon, továbbra is „túszként” visszatartott gyermeküket egy évvel később, 1970-ben szintén Németországba juttatni. A fiuk, ifjabb Benedek Gábor akkor volt 12 éves. Őt a magyar-jugoszláv határon át csempészték át nyugatra. Ez egy nagyon veszélyes szöktetés volt; a filmben is fontos ez a jelenet.
Csarnai Attila (b) a film forgatása közben. (Fotó: hafilm.hu)– Miért kap kiemelt szerepet a gyermek átszöktetése?
– Mert számomra Benedek Gábor kapcsán nemcsak – érdemtelenül kevéssé emlegetett – sportolói tevékenysége vagy eredményei fontosak, hanem a személyes sorsa is, amikről még kevesebbet lehet tudni. Így hangsúlyt fektettem arra is, hogy emberileg milyen tragédiákon ment keresztül.
(b-j) Hajdú Ágnes operatőr, ifjabb Benedek Gábor, Benedek Gábor olimpiai aranyérmes és Csarnai Attila a film forgatásán. (Fotó: hafilm.hu)– Mi történt olimpiai bajnokunkkal Nyugat-Németországba távozása után, hogy alakult a karrierje?
– Vezetőedző lett, s a mai napig elismert szakemberként tartják számon. Fölvettem a kapcsolatot németországi tanítványaival, akik nagy tisztelettel beszélnek Benedek Gáborról. Sok mindenben még segítették is a film előállítását, így például korabeli fotókat bocsátottak a rendelkezésünkre.
– Ezek szerint Németországban legalább megbecsülik a magyar olimpiai bajnokot?
– Úgy tapasztaltam, hogy Benedek Gábort németországi öttusakörökben jobban ismerik, mint Magyarországon – ami azért elég szomorú, szerintem.
Benedek Gábor olimpiai bajnok magyar öttusázó, a magyar öttusasport elsõ világbajnoka (b) és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Világraszóló bajnokaink – 177 mesés győzelem című interaktív olimpiatörténeti kiállítás megnyitóján a Millenáris Parkban 2021. július 20-án. (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)– Milyen stádiumban van a film, és kik segítették a létrejöttét?
– A film gyakorlatilag elkészült: egy 55 perces alkotásról van szó. Már csak apró igazítások vannak hátra. A film fő támogatója a Magyar Öttusa Szövetség, de pénzügyi támogatóként szerepel Csepel és Tiszafüred önkormányzata is. Tiszafüred 1997-ben, Csepel pedig idén adományozott díszpolgári címet Benedek Gábornak.
– Tiszafüred hogy kapcsolódik Benedek Gábor életéhez?
– Ott született, és ott nőtt fel. Tiszafüreden komoly megbecsülésnek örvend: sportcsarnokot neveztek el róla, és Benedek Gábor-díjat osztanak ki évente a helyi sportolóknak.
Csrnai Attila rendező (b) és Benedek Gábor olimpiai bajnok a film forgatásán. (Fotó: hafilm.hu)– Mikor és hol láthatjuk ezt a filmet?
– Reményeim szerint novemberben várható a film bemutatója a magyar köztévén. De érdeklődés mutatkozik a filmbemutatóra Csepelen, Szigetszentmiklóson, Tiszafüreden és más helyeken is, többek közt művelődési házakban, kis közösségekben.
Hajdu Ágnes: Érdekes munka volt
Igen pozitív volt már az első benyomás is, amit Benedek Gábor tett rá – jelentette ki Hajdu Ágnes, a készülő dokumentumfilm operatőre a hirado.hu-nak nyilatkozva. A család pilismaróti nyaralójában forgattak, amikor legidősebb olimpikonunk éppen hazatért – idézte fel az operatőr.
„A filmben szeplő archív anyagok egy részéhez a Magyar Öttusa Szövetség támogatásával tudtunk hozzájutni. Fotókat kaptunk Tiszafüred önkormányzatától és a Benedek családtól, illetve az interneten is vannak jogtiszta, felhasználható fotók. Emellett mi magunk is készítettünk felvételeket az érintett helyszínekről.” – válaszolta a film képi anyagaival kapcsolatos kérdésünkre.
Hajdu Ágnes, a film operatőre. (Fotó: hafilm.hu)„A rendezővel, Csarnai Attilával öt éve kollégák vagyunk a helyi sajtónál. Neki köszönhetem ezt a lehetőséget, és külön öröm volt számomra, hogy nemcsak a film képi világának megalkotásában vehettem részt, hanem a tartalmi rész kialakításában is kikérte a véleményem.” – tette hozzá Hajdu Ágnes.
Hajdu arról is beszámolt, hogy a helsinki olimpiáról sikerült mozgóképeket is szerezni, a Melbourne-iről inkább csak fotókat. Komoly hangsúlyt kap Benedek Gábor 1956-os szerepe és ennek későbbre kiható következményei is – tette hozzá. A film fikciós jelenetei nem Benedek Gábor sportkarrierjével, hanem magánéletével kapcsolatosak – tudtuk meg Hajdutól.
Az operatőr kérdésünkre válaszolva elmondta: ez az első dokumentumfilm, amelyben dolgozik, ám most – vágóként – egy másik dokumentumfilmbe is meghívták. „Nagyon megtetszett ez a dokumentumfilmes vonal, remélem, hogy elindul számomra egy új szakmai irány, és további lehetőségeket hoz a karrieremben” – fogalmazott.
Hozzáfűzte: „Gábor bácsival hamar megtaláltuk a közös hangot, szerettem vele dolgozni, és megtiszteltetésnek érzem, hogy személyesen is megismerhettem.”
Kiemelt kép: (b-j) Csarnai Attila újságíró-filmrendező, Benedek Gábor olimpiai bajnok magyar öttusázó, vívó, edző, a magyar öttusasport első világbajnoka, Hajdu Ágnes operatőr. (Fotó: hafilm.hu)