Mint azt a hirado.hu korábban már bemutatta: a Karácsony Gergely keze alá tartozó Budapest Brand pénzügyi helyzetét és gazdálkodását áttekintő vizsgálat nemcsak azt tárta fel, hogy a vállalkozásnál éveken keresztül arcpirító pazarlás folyt, de arra is rájött a grémium, hogy Karácsony Gergely főpolgármester mindezt még soktízmilliós prémiummal honorálta is. Arra is fény derült, hogy a milliós jövedelmű vezérigazgató, valamint a két helyettese a fizetésükön felül további százezer forintos, úgynevezett rezsitámogatást is hazavihettek, afféle béren kívüli jövedelemként.

A jelentésben továbbá az is olvasható: annak ellenére, hogy a Budapest Brand üzleti terve egyetlen esztendőben sem teljesült maradéktalanul, Karácsony Gergely jóvoltából a cégvezetők mégis gigantikus összegű év végi prémiumot vihettek haza. Mindezt trükkösen papírozták le. Az esztendő során megoldandó prémiumfeladatokat ugyanis a főpolgármester utólag, az év vége előtt néhány nappal, visszamenőlegesen határozta meg. Az éves feladatokat tehát akkor jelölték ki, amikor a valóságban azok már rég teljesültek. A célfeladat e trükknek köszönhetően évről évre teljesült.

Ami a kifizetett prémiumok összegét illeti, a főpolgármester által aláírt engedély alapján a cégvezetőknek 2020 és 2024 között több mint ötvenmillió forintot fizettek ki.

Lapértesülések szerint Faix Csaba vezérigazgatónak eddig 23 280 000 forint ütötte a markát, de még további 9 600 000 forintra számíthat, lévén, hogy ez a hatalmas összeg is engedélyezve van. Bakó Ágnes vezérigazgató-helyettes 21 470 400 forintot kapott eddig kézhez, ám neki is megállapítottak még további 8 640 000 forintot. A másik vezérigazgató-helyettes, Kovács Gábor sem panaszkodhat: ő 5 760 000 forintot kapott.

A jelentés arra is rámutatott, hogy az állandóan a csődközeli helyzetét bizonygató főváros cége fényűző módon gazdálkodott. Erre kiváló példa: a cégvezetők úgy parkoltak havi negyedmillióért egy luxusszálloda fedett garázsában, hogy a Városháza parkolóját akár ingyen is használhatták volna.

A jelentésben továbbá az is olvasható, hogy az ellenőrző bizottság a fővárosi tulajdonú társaságnál rendszerszintű problémákat azonosított, továbbá arra is rámutatott, hogy a vezetői kinevezések politikai lojalitáson alapulnak, s nem a szakmai alkalmasságon.

Szentkirályi Alexandra, a közgyűlés Fidesz–KDNP-s képviselőcsoportjának frakcióvezetője a közösségi médián keresztül jelezte: követeli, hogy Karácsony Gergely azonnal tegyen feljelentést! Mint fogalmazott: „hullanak a csontvázak a szekrényből, és egy fővárosi korrupciós háló látszik felsejleni”. Szentkirályi szerint így szivattyúzták ki a budapestiek pénzét.

Egy másik Facebook-bejegyzésében a politikus bejelentette: kezdeményezi, hogy az összes fővárosi cég működését világítsa át a közgyűlés. Mint fogalmazott: „Vége van, főpolgármester úr! Minden ki fog derülni. Az is, hogy ön a budapestiek szemébe hazudott a főváros pénzügyi helyzetéről, és hogyan folytak el azok a milliárdok a cégeken keresztül, amelyek most hiányoznak Budapest kasszájából.”

Az ügyben ugyancsak a közösségi médián keresztül szólalt meg Gál József, a vizsgálóbizottság vezetője. Bejegyzésében nehezményezte, hogy Faix Csaba korábban akadályozta a bizottság munkáját azzal, hogy nem állt rendelkezésre, majd megerősítette: „Amikor a Kempinskiben béreltek parkolót 120 000 forintért darabját, ugyanabban az időben kibéreltek egy másikat is 80 000 forintért, egy sarokkal odébb. Igaz, ott nem a vezetőség parkolt, hanem egy munkatárs.”

Vitézy Dávid is megszólalt: a főpolgármester „az adott évre szóló prémiumokat tipikusan november végén, vagy decemberben tűzte ki – és láss csodát: teljesültek! Összesen 65 millió forint prémiumot kaptak így a Budapest Brand vezetői szabálytalanul, Karácsony Gergely személyes döntései révén. Ne feledjük, a BKK és a BKV vezetői kapcsán a főpolgármester ugyanezt a gyakorlatot folytatta, ott ezt az Állami Számvevőszék is kifogásolta nemrég”.

Nem most derült ki először, hogy pazarló költekezés jellemzi Budapestet – a Tényellenőr erre már a nyáron felhívta a figyelmet.

Amióta Karácsony Gergely átvette a magyar főváros vezetését, a Tényellenőr számításai szerint Budapest annak ellenére 450 milliárd forint veszteséget termelt, hogy a városvezetők 2019-ben Tarlós Istvántól 214 milliárd forintos tartalékot örököltek. Mint az a Tényellenőr tanulmányában olvasható: „Olyan kiadásokra mentek el milliárdok, amelyek a fővárosnak bevételt nem hoztak. Több projekt pedig éppen a főváros vezetésének tétlensége miatt drágult meg.”

A tanulmány úgy fogalmaz: a „főváros nehéz pénzügyi helyzetének okait nem a kormányzati adópolitika terén kell keresnünk, ebben a tekintetben ugyanis Budapest továbbra is nettó haszonélvező, az adóbevételek és a szolidaritási hozzájárulás növekményének szaldója ugyanis plusz 150 milliárd forint az elmúlt öt évben. Ha ezt az összeget (amelyből már levontuk a szolidaritási hozzájárulás összegét) hozzáadjuk a Tarlós Istvántól örökölt legalább 180 milliárd forintos tartalékhoz, kiderül, hogy Karácsony Gergelyék mintegy 447 milliárd forintot veszítettek öt év alatt. Megjegyzendő továbbá, hogy amennyiben a szolidaritási hozzájárulás és az állami támogatások összege nullszaldós lenne, akkor is mínuszban lenne a főváros – az adónövekmények ellenére. Karácsonyék ugyanis 108 milliárdra teszik az »elvonások« mértékét, míg a várható hiányt 117 milliárdra. Kijelenthető tehát, hogy a főváros gazdálkodási nehézségeit a kiadási oldalon kell keresni”.

A kérdésre, mely szerint mire ment el Budapest pénze, a tanulmány szerzői a következő választ adják:

a főváros gazdálkodásának kiadási oldalán „egy sor olyan projektet találhatunk, amelyek jelentős terhet róttak az önkormányzat költségvetésére”.

Lánchíd – bár Karácsonyék azt állították, hogy alacsonyabb árat sikerült kialkudni a híd felújítására, mint az előző városvezetésnek, hamar kiderült, hogy ez csúsztatás. A Tarlós-féle városvezetés által megálmodott teljes projekt 35 milliárd forintba került volna, addig a Karácsony-féle kivitelezést valóban „csak” 27 milliárd forintért végezték. Csakhogy a korábbi közbeszerzés tartalma jóval túlmutatott a Karácsony-féle műszaki projekten; tartalmazta például a Széchenyi tér felújítását is. Így végül is – Tarlós István korábbi főpolgármester tájékoztatása szerint – nemhogy olcsóbb lett a Karácsonyék által megvalósított hídfelújítás, hanem jelentősen drágult: „A korábbi tenderben erre 21,8 milliárd forint volt előirányozva, míg Karácsonyék 26,7 milliárdos árban tudtak megegyezni.”

Bár a felújításra szánt pénz megvolt a főváros kasszájában, Karácsonyék nem léptek; késlekedésüknek eredménye a jelentős drágulás, valamint hogy a munka végül csak másfél éves csúszással, 2021 júniusában indult el. Később aztán a felújítás kapcsán komoly korrupciós gyanú is felmerült – olvasható a tanulmányban.

Széna tér – ahogy a Lánchíd, illetve a Blaha Lujza téri projektekben, úgy a Széna tér rekonstrukciójának költségnövekedésében is szerepet játszott, hogy a 2019-es októberi önkormányzati választást követően a Karácsony Gergely-féle városvezetés megakasztotta a korábban induló munkálatokat. Ráadásul itt is hasonló forgatókönyv valósult meg, mint a Lánchíd esetén: majdnem kétszer annyi pénzért, alacsonyabb műszaki tartalommal készült el.

Biodóm – noha a beruházás a Fővárosi Közgyűlés által jóváhagyva indult meg, a főváros mégis magára hagyta az építményt. A Karácsonyék által nehezményezett költségnövekedések kapcsán Tarlós a tanulmányban felidézte: az önkormányzati választásokat követően a beruházásra ott volt még hatmilliárd forint maradvány, továbbá a kormány felajánlotta az elhagyható Hermina-garázs forrását is, ami hétmilliárd forint volt. Ezenkívül a kormány további hétmilliárd forintot biztosított volna a projekt lezárásához, Karácsonyék azonban nem éltek vele. Így jelen állapotában az épület pénznyelő, de egyben értékesíthetetlen is, ami már költségvetési szinten is érzékelhető deficitet jelent.

Rákosrendező – pusztán a telek vételára 50,9 milliárd forint. „Nem elhanyagolható költség továbbá, hogy a terület megtisztítását (a vasúti területek kivételével) a fővárosnak kell biztosítania, ráadásul a Karácsony-féle »Parkváros« nevű koncepció »megfizethető árú«, tehát vélhetően a piaci árszint alatti áron értékesített lakásokat ígér, ami valamilyen formában önkormányzati hozzájárulást sejtet a projekt kivitelezéséhez.”

A tanácsadók – jelentős mértékben emelkedett a Fővárosi Önkormányzat tanácsadóinak száma és bérköltsége. Az adatok szerint nemcsak új tanácsadók kerültek pozícióba, de több korábbi politikai szereplő is magas fizetéssel tért vissza az önkormányzati rendszerbe. „A főváros fenntarthatósági ügyekért felelős tanácsadójaként például idén január óta dolgozik V. Naszályi Márta, az I. kerület korábbi polgármestere, aki a 2023-as választáson vereséget szenvedett. Ő havi bruttó 830 ezer forintot kap új megbízatásáért. Érdekesség, hogy a fővárosnak már volt ilyen pozícióban tanácsadója Rauschenberger Péter személyében, így felmerül a kérdés: mi indokolja az azonos területre egy második tanácsadó alkalmazását? A legjobban fizetett tanácsadók közé tartozik Jávor Benedek, korábbi európai parlamenti képviselő, aki jelenleg Budapest brüsszeli képviseletét vezeti. Munkájáért 1,55 millió forintos havi bért kap.”

A tanulmány szerint a tanácsadói testület mérete is gyors ütemben bővül: míg 2024 októberében 11 tanácsadót tartottak nyilván a fővárosi hivatalban, addig 2025. márciusára már 19-en dolgoznak ilyen pozícióban. A bérek szintén emelkedtek: Gál J. Zoltán, a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok egykori államtitkára például 1,95 millióról 2,01 millió forintra növelte jövedelmét. A legnagyobb fizetésemelést azonban Kiss Ambrus kapta, aki 1,55 millióról 3,18 millió forintra emelte havi bérét – ezzel ő lett a főváros legjobban fizetett tanácsadója. Kiss szintén korábban Gyurcsány Ferenc közvetlen munkatársaként, a Miniszterelnöki Hivatal kabinetfőnökeként dolgozott. A főváros tanácsadói között találjuk továbbra is Misetics Bálintot, aki lakás- és szociálpolitikai főtanácsadóként havi 1,05 millió forintot keres, míg Kendernay János, az LMP volt politikusa városdiplomáciai főtanácsadóként 1,03 millió forintos havi fizetésért dolgozik. Kerpel-Fronius Gábor, volt főpolgármester-helyettes részvételiségi önkormányzati tanácsadóként havi 1,13 millió forintért végzi munkáját.

A tanulmány szerkesztői szerint a tanácsadói létszám és bérköltségek ilyen mértékű növekedése komoly kérdéseket vet fel, különösen annak fényében, hogy a főváros vezetése rendszeresen pénzügyi nehézségekről számol be, sőt csődközeli állapotot emleget. „Ebben a kontextusban sokak számára nehezen igazolható, hogy évente több mint 400 millió forintot fordítanak tanácsadók foglalkoztatására. Ha ezt öt évre vetítjük, máris kétmilliárd forintnál tartunk” – olvasható.

Elmondható tehát, hogy Karácsony Gergely vezetésével a Fővárosi Önkormányzat költségvetésében úgy keletkezett százmilliárdot meghaladó hiány, hogy 180 milliárd forintos tartalékkal vette át a várost.

Az elmúlt hat évben számtalan költségnövekedés következett be a városvezetés tétlenkedése miatt, ráadásul az olyan politikai alapú gazdasági döntések, mint a Rákosrendező megvásárlása csak tovább mélyítették az adósságspirált, amelyet a felelőtlen gazdálkodás okozott – olvasható a tanulmányban.

Kiemelt kép: Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városháza dísztermében (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)