A nyár derekán szakadt be a Gubacsi híd déli gyalogjárdája, de a dunai átkelőn azon kívül, hogy az érintett szakaszról letiltották a forgalmat és elkerítették a járdát, semmilyen érdemleges változás nem történt.

Mint azt a hirado.hu is megírta, az egyik legforgalmasabb Duna-híd járdája júliusban beszakadt, amit a műszaki állapotért felelős Budapest Közút lezárt. A Fővárosi Közgyűlés felügyelte vállalat a történtek miatt rögvest magyarázkodásba fogott. Eszerint „tekintettel arra, hogy a járda használhatósága a jövőben is bizonytalan, a középsziget helyén kijelölt gyalogátkelőhely létesítésére vonatkozó tervet soron kívül elkészítjük és megkezdjük annak engedélyeztetését.”

Az 1924-ben épült híd hazánk egyik legfontosabb vasúti átkelője, hiszen ezen keresztül jut ki Csepelről a Szabadkikötő áruforgalma. A folyami átkelőt utoljára három évtizede újították fel, akkor végeztek rajta utoljára részleges korrózióvédelmi munkát és újrafestést. A szakértők már akkor a híd teljes felújítását vagy az újjáépítést javasolták.

A helyzet azóta radikálisan romlott.

A híd olyan rossz műszaki állapotba került, hogy öt évvel ezelőtt az akkor már közel százesztendős hídon radikális forgalomcsillapító intézkedéseket kellett bevezetni. Ennek keretében a vasúti szerelvények a hídon mindössze óránként öt kilométeres sebességgel haladhatnak át, a tengelyterhelés pedig nem érheti el a 18 tonnát.

Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapítója és kutatási-elemzési igazgatója a hirado.hu kérdésére korábban azt mondta: a Gubacsi híd közútkezelője a Budapest Közút, s az ő felelősségük, hogy a hídon ne szakadjon be a járda.

A szakember úgy gondolja:

a politikai felelősséget mindezért egyrészt a Budapest közútját felügyelő fővárosi testületnek, a Vitézy Dávid által elnökölt klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési szakbizottságnak, másrészt pedig Karácsony Gergely főpolgármesternek kell viselnie.

Hasonló véleményen van Gulyás Gergely Kristóf, a Fővárosi Közgyűlés fideszes tagja is, aki a közösségi médiában korábban arról értekezett, hogy „ez nem természeti katasztrófa, hanem az elmaradt karbantartások, a halogatás és a felelőtlen városvezetés következménye”.

Mint azt a Facebook-posztjában kifejtette: „a híd állapotáról régóta tudni lehetett. A figyelmeztetések megvoltak. A kérdés az: miért nem történt semmi? És legfőképpen: mit tett Vitézy Dávid, a fővárosi közlekedési bizottság elnöke, hogy megelőzzük ezt? A válasz: semmit. És nemcsak bizottsági elnökként, hanem korábbi BKK-vezérként sem foglalkozott érdemben a hidak állapotával”.

A Metropol kérdésére a Budapest Közút még júniusban azt írta, hogy „a híd járdáját teljes hosszban megvizsgáljuk, a szükséges javítási munkákat előkészítjük és megkezdjük”. Nem állták a szavukat, a járdához három hónapja senki sem nyúlt. Úgy tudjuk, hogy a híd állapotáról öt évvel ezelőtt készült állapotfelmérés szerint a folyami átkelő vasszerkezetén már akkor „a korrózió minden ismert formája megjelent”.

A hirado.hu úgy értesült, a felújítás megkezdését két dolog miatt halogatják. Egyrészt a költségek miatt. A szakemberek ugyanis a beszakadt déli gyalogosjárda cseréjét és a hozzá kötendő felújítás teljes költségét 800 millió forintra becsülik. A csődközeli helyzetben lévő főváros költségvetésében nincs ennyi pénz.

A halogatás másik okaként lapunkat úgy tájékoztatták, hogy a főváros meg akarja várni, hogy az állam egy kicsit odébb felépíti az új vasúti hidat. A közbeszerzési pályázatot erre már kiírták, várhatóan jövőre megkezdődnek a munkálatok. Informátoraink szerint a Karácsony Gergely vezette főváros korifeusai azt remélik, hogy a mostani, lyukas járdájú Gubacsi híd nem roskad össze az új híd elkészültéig, noha a jelek szerint a mindennapi városi közlekedésen kívül még jó ideig rajta halad át a Csepeli Szabadkikötő áruforgalma is.

Nem ez az első eset, hogy Budapest városvezetőinek meggyűlt a baja a dunai hidakkal. A Karácsony Gergely által vezetett főváros a legutóbbi hídfelújítást jelentő Lánchíd kapcsán sem tudta elkerülni a gondatlanság kritikáját.

Ismert: amikor Karácsony Gergely átvette hivatali elődjétől, Tarlós Istvántól a város vezetését, már mindenre kiterjedően elő volt készítve a Lánchíd felújításának ügye. Karácsonyék azonban mégis behúzták a kéziféket.

Arra hivatkozva írtak ki új tendert, hogy ők majd alacsonyabb árat fognak elérni. Pont a fordítottja történt. Az új közbeszerzést a korábbi győztes, vagyis az A-Híd Zrt. nyerte el, ám a végszámla közel ötmilliárd forinttal nagyobb összegről szólt, mint amit Tarlós István jóváhagyott. A korábbi városvezetés által megálmodott teljes projekt 35 milliárd forintba került volna. A Karácsony-féle kivitelezést valóban „csak” 27 milliárd forintért végezték el, csakhogy a Tarlós-féle közbeszerzés jóval gazdagabb volt, tartalmazta például a Széchenyi tér és a Váralagút felújítását is.

Ha csak a híd költségeit vetjük egymás mellé, akkor azt látjuk, hogy Tarlósnál 21,8 milliárd forintba került volna, míg a Karácsonyék által 2020. december 18-án elfogadott pályázatban már 26,75 milliárdos árban egyeztek meg.

Kiemelt kép: A Gubacsi híd a soroksári Duna-ágban (Fotó: MTI / Sarkadi János)