Még Tarlós István főpolgármesteri időszakában, vagyis 2014-ben kötötte meg a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) azt az eredeti szerződést, amely alapján a korábbi szállítások nyomán a spanyol gyártótól Budapestre a közelmúltban újabb alacsonypadlós CAF-villamosok érkeznek. A szállítmánnyal a fővárosban közlekedő régi, Ganz-típusú járműveket kívánják leváltani.
A Tarlós-féle szerződéseket Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy júliusi Kormányinfón nagyon előnyösnek nevezte, s hangoztatta, hogy a főváros által kért pénzt a kormány biztosította. Csakhogy: a minap megérkezett járművek úgy gördültek be Budapestre, hogy nem tudnak a fővárosi sínhálózat teljes egészén közlekedni.
A probléma amúgy nem új keletű, már 2014-ben, vagyis a legelső szerződés megkötésekor is ismert volt, az új villamosok zavartalan működtetéséhez szükséges infrastrukturális feltételek egészét mind a mai napig nem oldották meg.
A régi, Ganz-féle villamosokkal ellentétben az új járművek fontosabb berendezései nem a padló alatt, hanem a tetőn találhatók, emiatt magasabbak, mint a leváltandó társaik. Fogadásukra tehát a mostanihoz képest teljesen más kocsiszíni környezet kell. Mindez három budapesti remíz teljes körű átépítését jelentené. Ennél azonban sokkal nagyobb baj, hogy az új villamosok szélesebbek, mint a régiek, a jelenlegi sínhálózaton pedig nem mindenhol tudnak egymás mellett elhaladni. A problémás szakaszokon az egyik villamos lelökné a másikat a sínről. Azokon a vonalakon tehát, ahol közlekednének a BKV új, korszerű villamosai, a teljes vágányhálózatot át kell építeni, beleértve az áramellátási rendszert és a jelzőberendezéseket is. A megállókat akadálymentesíteni kell, és hozzá kell igazítani a villamosok alacsony padlózatához.
Budapesten amúgy most is futnak CAF-villamosok, csakhogy az általuk használt útvonalon a felújítási munkálatok elkészültek. Máshol azonban nem.
A Karácsony Gergely főpolgármester által vezetett Városházán úgy tervezték, hogy majd a 2-es, 23-as, 24-es, 61-es, 62-es és 62A vonalakon jelennének meg az új, alacsony padlós CAF-villamosok, de szóba került a 47-es és a 49-es járat is. Csakhogy azok a villamosok, amelyeket Budapestre legutóbb szállított a spanyol gyártócég, ezen útvonalak egyikén sem tudnak akadálytalanul végig gördülni.
A síntávolság ugyanis túl szoros, a kocsik nem tudnak egymás mellett elhaladni, de a 2-es vonalán még a viadukt is és a dunai hidak alatti alagút belmagassága is áthághatatlan akadályt jelent. A 47-es és a 49-es járat cseréjének gondolata elé mindezek mellett még az az akadály is hegyként tornyosul, hogy a Szabadság híd fel- és lehajtója túl meredek ívben görbül, a villamos orra ezért az alacsony plató miatt fennakad a betonon. Arról már nem is beszélve, hogy az új kocsik sokkal nehezebbek, mint a Ganz-féle régiek, ezért aztán a híd drasztikus mértékű statikus terhelését okozná az, ha a Duna felett két jármű egyszerre menne át a folyami átkelőn. Ez praktikusan azt jelenti, hogy egyszerre csakis egy utasokat szállító CAF-villamos haladhatna át a Szabadság hídon, ami önmagában is hatalmas közlekedési dugót okozna a főváros amúgy is túlterhelt közlekedési rendjében.
A 2014 óta ismert probléma megoldása 32,5 milliárd forintba kerül, amiből a két legnagyobb tétel a ferencvárosi kocsiszín felújítása, valamint a 2-es villamosvonal alkalmassá tétele a CAF-villamosok fogadására.
Csakhogy
Budapestnek ennyi pénze nincs.
Az ötvenmilliárdért megvásárolt új villamosok kapcsán Karácsony Gergely főpolgármester a Konkrétan Rónai Egonnal című műsorban azt mondta: „Most előfordulhat, hogy lesznek villamosaink, amiket nem tudunk használni, mert nincsenek meg a megfelelő pályák.”
Kiemelt kép: A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 17-es fonódó villamosvonalán közlekedő, modern CAF Urbos 3 típusú szerelvény a Margit híd budai hídfőjénél (Fotó: MTVA/Bizományosi: Juhász Gábor)