Orbán Viktor kiemelte: Veszprémben nem pusztán egy épületet szenteltek újjá, „hanem saját múltunk, történelmünk alapkövéhez térünk vissza”. „A Szent Mihály-főszékesegyház falaiban a mai napig ott vannak a Boldog Gizella alapította székesegyház építőkövei” – mutatott rá a kormányfő.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Szent Istvántól a kereszténység választása nemcsak vallási irányváltás volt, hanem történelmi elhatározás és személyes döntés.
Idézett egy Gizella királyné szülőföldjén ma is használt mondást „hagyd a templomot a falu közepén”. Ez valami olyasmit jelent, hogy ne essünk túlzásokba, de eredeti értelme az lehet, hogy ne engedjük át senki másnak azt a felelősséget, amelyet „az isteni törvények a faluba épített templomra ruháztak” – jelezte.
„Azaz az iránytűt, amelyet kétezer éve a kereszténység tart kezében, ne engedjük elvenni tőle”
– mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor felidézte, hogy számos ártó és sok, talán csak naiv törekvés irányul ma Európában arra, hogy „leváltsuk azt, ami régi, hogy mi magunk találjuk ki, és határozzuk meg az életelveket és erkölcsi rendet, amelyben élni szeretnénk, és az elődeink életrendjét képviselőket és társulásaikat szorítsuk ki a falu, azaz életünk közeléből”.
Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben ennek épp az ellenkezőjét tették – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy megerősítették azokat a közösségeket, amelyek értékrendje és életrendje a történelemben újra és újra megtartotta és megőrizte a magyarságot.
A kormányfő úgy fogalmazott:
jó tudni és látni, hogy az egyház ezer év óta szünet nélkül végzi közöttünk szolgálatát. Ez a szolgálat helyezte a veszprémi főszékesegyházat is a város közepére és emelte a város fölé.
A veszprémi főszékesegyházról szólva azt mondta: ezek a falak, tornyok és kövek látták a dicsőséget, amikor a hit ereje a nemzetet megvédeni képes seregeket toborzott, és látták a pusztítást, amikor idegen hatalmak dúlták fel őket. Látták, amikor a hit ereje éltette a magyarságot, és azt is, amikor a „világ zajában feloldódott az örömhír üzenete”.
Látták, hogy az 1950-es években a veszprémi egyházmegye harminc papja szenvedett börtönfogságot és internálást, sőt a főpásztort is internálták, azt is, amikor feloszlatták a szerzetesrendeket és államosították az egyházi szociális intézményeket, vagy amikor 1951-ben bezárták a szemináriumot is.
Látták továbbá, amikor a püspöki aulába kinevezett állami egyházügyi hivatal megbízottjai, „a rosszemlékű bajszos püspökök” politikai felügyelet alá helyezték az egyházat – mondta.
A nemzet elnyomása kéz a kézben jár az egyház nyomorgatásával, ezt sohasem szabad elfelejteni – emelte ki Orbán Viktor.
„Az egyház- és keresztényellenes erőket nem szabad félvállról venni ”
– fogalmazott a miniszterelnök rámutatva, hogy „az egyházaink ellen agitáló félbolondok, a mai erőszakos Lenin-fiúk, a papokkal üvöltöző felheccelt bolsevik szabadcsapatok” ismét feltünedeztek a magyar politikában.
Időben ki kell állnunk ellenük, és magunk mellett
– tette hozzá.