A kormányfő egyúttal közölte, hogy az ukrán háború miatt egyre több pénzre van szüksége az Európai Uniónak, és a következő 7 éves uniós költségvetés is arról szól, hogy a pénz egynegyede menjen Ukrajnába. „A DK mindig is Brüsszel-párti volt, a Tisza pedig egy »brüsszeli alapítású párt«, ők mindig támogatni fogják azt, amit Brüsszel kér.”
Orbán Viktor a műsorban a közteherviselést nevezte a magyar jövő legfontosabb kérdésének. Mint mondta, „ha a Tisza sunnyog, és nem akarja megmondani nyíltan, csak elkottyantja itt-ott, hogy kórházakat zárna be, iskolákat zárna be, elvenné a sport taót, mert túl sokat költünk szerintük sportra, meg elvenné a kultúrától a pénzt, meg elvenné a családoktól, akkor beszéljük ezt meg, ők nem akarnak erről beszélni.”
A miniszterelnök elmondta, a kormány szerint az a jó, ha minél kevesebb pénzt vesznek el az emberektől, és minél több marad náluk. „Legyenek alacsonyak az adókulcsok, és amit beszedünk adóként, azt elsősorban adjuk vissza a családoknak” – tette hozzá.
Arra felvetésre, hogy egy videón Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke a kórházi ágyak és az általános iskolák számának megváltoztatásáról beszélt, a miniszterelnök úgy reagált: 1990 óra parlamenti képviselő, 35 éve vesz részt költségvetési vitákban, és tapasztalata szerint csak két álláspont van a pénzek felhasználásáról. Azok pedig, akik ezeket az álláspontokat képviselik, mindig újra és újra feltűnnek.
Az egyik kapcsán Surányi Györgyöt hozta példaként, akit művelt közgazdásznak tartanak, de hol a Bokros-csomag mögött, hol a Tisza mögött, hol itt, hol ott tűnik fel, hasonlóan Bod Péter Ákoshoz. Orbán Viktor megemlítette Kármán Andrást is, a Tisza Párt gazdasági szakértőjét, akit „külföldről fizetett bankárnak” nevezett, és felidézte, hogy miniszterelnökként ő tette ki a „szűrét” a kormányból 2011 környékén.
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió óbudai stúdiójában 2025. február 21-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)