A szobor teljes körű, szerkezeti, esztétikai és a tartóoszlopot is érintő helyreállítása a tervezettnél több időt vesz igénybe – erről a Magyar Hangot tájékoztatta a Városliget Zrt. A szobor felújítását ebben a cikkben jártuk körbe az egyik restaurátor segítségével idén nyáron a hirado.hu-n.
Kapcsolódó tartalom
A Városliget Zrt. mostani közleményében azt írták:
a restaurálás célja, hogy a szobor a visszahelyezését követően legalább egy évszázadon át tovább őrködjön a Hősök tere felett, és méltóképpen őrizze mindazt a szellemi és történelmi örökséget, amelyet a magyarok tudatában jelképez.
A szobor leemelése több mint 120 év után vált szükségessé a Hősök terén álló millenniumi emlékmű korinthoszi oszlopáról. A közel 5 méter magas bronzszobor állapota mostanra drasztikusan leromlott: a korábbi felújítások során (például az 1995–96 között végzett munkálatok idején is) csak felszíni, esztétikai beavatkozásokat végeztek el rajta, ezért vált elkerülhetetlenné mostanra az alapos felújítás.
Ezért tartanak hosszabb ideig a munkálatok
A felújítási munkálatok első és egyben leglátványosabb fázisában egy hatalmas állványrendszer épült a 36 méter magas oszlop köré, mely lehetővé tette a szobor aprólékos helyszíni felmérését, valamint előkészítését a leemelésre. Ehhez Magyarország legnagyobb mobildaruját használták.
A műhelyben a restaurátorok a legmélyebb szerkezeti elemekig megvizsgálták a szobrot, és megállapították, hogy a korrózió és a hőtágulás az elmúlt 120 évben súlyos károkat okozott az alkotáson: az öntvény és a rögzítőelemek károsodtak, életveszélyessé váltak.
Kiderült továbbá, hogy a fejezetdíszek egyes elemei statikailag kritikus állapotúak és a szobor egyes részeinek újragyártására és újraöntésére is szükség lesz, sőt a műtárgyat tartó lehorgonyzószerkezet és bronzelemek egy részét is újra kell gyártani.
Ez az előzetesen tervekhez képes jóval több időt vesz igénybe, így a szobor leghamarabb csak jövőre, 2026-ban kerülhet vissza a Hősök terére.
A millenniumi emlékmű oszlopcsarnoka Schickedanz Albert építész tervei alapján valósult meg, de a szobrok többségét – köztük a Gábriel arkangyalt formázó művet is – Zala György készítette. A nemzeti dicsőséget hirdető alkotás Habsburg-királyait az első világháborút követően eltávolították, majd a Tanácsköztársaság alatt vörös ponyvába öltözött az emlékmű, hogy a proletariátus győzelmét kiáltsa a világba. A Horthy-korszakban visszatértek az elűzött alkotások, és az eredeti terveknek megfelelően befejeződött a munka:
az alkotás 1929-ben nyerte el végső formáját, akkor avatták fel a Nemzeti Hősök Országos Emlékkövét is a téren, amely három évvel később kapta a Hősök tere nevet.
A harmincas években a helyszín a hatalom egyik fontos reprezentációs terévé vált, 1938-ra elkészült a burkolata is, hogy minél nagyobb tömeget terelhessenek össze a kövezeten. A második világháborúban az alkotás kisebb károkat szenvedett, a kommunista hatalomátvétel után azonban a Habsburgokat ismét eltávolították a szobrok közül, helyükre a magyar függetlenség harcosai kerültek.
A kommunisták eltüntették a hősök emlékkövét is, amelyet azonban 1956-ban egy újabb, az eredetire emlékeztető alkotással pótoltak. 1957-től kezdve a Hősök tere évtizedekig csak turisztikai funkciót látott el. Szimbolikus jelentőségét a nyolcvanas évek végén nyerte vissza: oda szervezték az erdélyi falurombolás elleni 1988-as tüntetést, egy évvel később pedig a Hősök terén tartották Nagy Imre és mártírtársainak újratemetését.
A Hősök terén rendezték a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus eseményeit, az emlékművet akkor oltárrá alakították át.
Kiemelt kép: Budapest, 2020. augusztus 10. A millenniumi emlékmű központi eleme Gábriel arkangyal a Szent Koronával és a kettős kereszttel. Zala György alkotása elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját (Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László)