Bóka János hangsúlyozta, Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében Brüsszel fokozott nyomást gyakorol a kormányra. Mint mondta, ez a „háromágú ukrán szigony”, amelynek első ágában politikai és anyagi nyomásgyakorlással megpróbálják Magyarországot álláspontja megváltoztatására bírni Ukrajna csatlakozása ügyében. Ha ez nem lehetséges, akkor „második ágban” az uniós jog kreatív értelmezésével vagy megkerülésével, minősített többséggel döntenének olyan kérdésekben, amelyekben jelenleg egyhangú döntés szükséges – tette hozzá.

Rámutatott: a „harmadik ág” célja az a politikai projekt, hogy

Magyarországon a következő parlamenti választásokon olyan eredmény szülessen, ami lehetővé teszi egy brüsszeli bábkormány felállítását, ami után Ukrajnát Brüsszellel együttműködve behozzák az Európai Unióba.

Bóka János elmondta: ennek a szigonynak a középső ágát próbálja Brüsszel használni, a szerdai, koppenhágai informális európai tanácsülésen ez már napirendre fog kerülni, az Európai Tanács elnöke pedig az állam- és kormányfők véleményét fogja kérni a döntésmechanizmus megváltoztatásában. Emlékeztetett,

Magyarországon az emberek többsége nem akarja, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen, ezért blokkolja a magyar kormány az első csatlakozásai fejezetcsoport megnyitását.

Kifejtette: az Európai Bizottság nagyon jól sáfárkodik a politikai eszközökkel és a tagállamokat úgy fogja terelgetni, ahogyan az neki kell, ezzel azonban az intézményi egyensúly helyrehozhatatlanul meg fog bomlani. Magyarországon kívül vannak még olyan tagállamok, amik ezt elvi alapon ellenzik, attól félnek, hogy ezzel a bővítési folyamat gyakorlatilag ki lenne szolgáltatva a bizottságnak – mondta.

Az orosz földgázról történő leválás hatásait elemző IMF-jelentéssel kapcsolatban elmondta,

Magyarország készül arra, hogy kevésbé legyen kiszolgáltatottak bizonyos energiahordozóknak és bizonyos forrásoknak, de ez egy fokozatos folyamat, amiket fizikai, gazdasági, műszaki determinációk határoznak meg.

Bóka János Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnökének az európai gazdaság versenyképességről szóló jelentését említve azt mondta, a versenyképesség az egyik legnagyobb akadálya a magas energiaár, Európában pedig kétszer-háromszor annyit fizetünk villamosenergiáért és négyszer-ötször annyit fizetünk gázért, mint az Egyesült Államokban. Mindaddig, amíg ez a helyzet, az európai gazdaság nem lesz versenyképes – jelentette ki a miniszter.

A műsor másik vendége Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke

életveszélyesnek nevezte a Tisza Párt adóterveit és azt mondta, azzal Magyarország polgárainak 90 százaléka rosszabbul járna, a családok stabilitása szűnhet meg.

A településvezető Magyar Pétert önimádó hazudozónak nevezte, megjegyezve, hogy a Tisza elnöke először az 50 milliárd, később az 5 milliárd forint feletti vagyonok megadóztatásáról beszélt, „ma már 1 milliárdnál tartunk”, három hét és a panellakások tulajdonosai is vagyonadót fognak fizetni, amit Kaposvár polgármestere személy szerint nagyon nem szeretne.

Szita Károly a Tisza Pártnak az önkormányzatokat érintő elképzeléseire reflektálva úgy fogalmazott, tudja, milyen volt az önkormányzatok sorsa a baloldali kormányok idején, tisztában van azzal, mit várhatnának tőlük és a Tiszától, reményei szerint ez nem következik be. A kormánypárti politikus felidézte,

az önkormányzatok érdekei a baloldali kormányok alatt csorbultak: Bokros Lajos pénzügyminisztersége idején óriási volt a munkanélküliség, magas az infláció, elvették az önállóságukat, a későbbi baloldali kormányok alatt pedig eladósodtak.

Ezzel szemben 2010 óta az Orbán-kormányok alatt az állam átvállalta a települések adósságát, bevezették a rezsicsökkentést, csökkent a munkanélküliség, a működés stabil lett.

Szita Károly a Tiszának a szolidaritási hozzájárulás eltörlésére vonatkozó tervéről azt mondta, a 3200 magyarországi településből 850-nek adatott meg, hogy erős iparának köszönhetően iparűzési adót kérhet. A hozzájárulás lényege, hogy ezen önkormányzatok bevételeik részével hozzájárulnak azok működtetéséhez, amelyek ilyennel nem rendelkeznek. Amikor Budapestről beszélünk, Magyarország leggazdagabb településéről beszélünk, és annak, hogy

minden évben több szolidaritási adót kell fizetnie, örüljön a főpolgármester, mert azt jelenti, fejlődik a főváros gazdasága, nőnek az iparűzésiadó-bevételei, és segíteni tud – mondta.

Hozzátette, nem jut minden évben mindenre, a költségvetést felelősségteljesen kell megalkotni.

Kaposvár polgármestere az Otthon Start programról azt mondta,

az önálló otthon rendkívül fontos a népességpolitika szempontjából, a program előnyös az építőiparnak, a településeknek is.

Szita Károly arról, hogy a Tisza elhalasztotta jelöltjeinek bemutatását, annak a véleményének adott hangot, hogy ennél sokkal fontosabb dolgok vannak. Például az, hogy elősegítsék:

béke legyen Európában, megakadályozzák a rezsicsökkentés elvételét, és az emberek tervezni tudjanak.

A politikus szégyenteljesnek nevezte, hogy Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere nem kérte ki magának, nem tüntette el egy helyi aszfaltrajz-versenyen készült, Lázár János miniszter felakasztására buzdító feliratot.

Szita Károly hangot adott annak a véleményének is, hogy igazságtalannak tartja a Magyarországnak járó európai uniós források visszatartását. Jelezte, a területfejlesztésre szánt pénzt a települések ipari parkok létesítésére, orvosi rendelők felújítására, terek rendezésére, energiahatékonysági beruházásokra, óvodák, iskolák rekonstrukciójára költenék. Ezek a fejlesztések ma állami forrásból valósulnak meg.

Kiemelt kép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)