Az Állami Számvevőszék egykori elnökének, Domokos Lászlónak a vezetésével Budapest és a fővárosi cégek valós gazdasági helyzetét feltérképezendő jelentés leszögezi: „Budapest Főváros Önkormányzatának pénzügyi helyzete mintegy öt éve folyamatosan romlik. Pénzeszközeinek állománya a korábbi értékek töredékére csökkent, likviditását csak a BKK Zrt. és a BKV Zrt. finanszírozása egy részének következő évre halasztásával tudta eddig biztosítani. Erre azonban 2025-ben jogszabályi rendelkezés alapján már nincs lehetősége. Adósságállománya 2021 végétől lassú ütemben, de csökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor működési költségeinek egyre nagyobb hányadát likvidhitel felvételével képes csak fedezni. Budapest nem tudja kifizetni a terheit, a szeptember 10-től indult iparűzési adó befizetések önmagukban nem elegendőek a főváros pénzügyi helyzetének stabilizálásához” – olvasható az Előzetes megállapítások – Budapest főváros önkormányzata pénzügyi-gazdasági helyzetéről című dokumentumban.
A jelentés főbb megállapításai között olvasható, hogy a Fővárosi Önkormányzat az elmúlt öt évben folyamatosan többet költ működésre, mint amennyi a bevétele, továbbá a városvezetés „nem tervezi meg kellő megalapozottsággal a költségvetési kiadások teljesítésére szánt forrásokat.”
Emellett megállapíthatónak tartják az önkormányzat pénzügyi fizetésképtelenségét, amely valójában egy technikai csőd.
Mint olvasható: „2025 szeptemberére gyakorlatilag már elköltötték a 2026. évi költségvetés közel egynegyedét.”
Ráadásul az átláthatóság terén is komoly problémákat észleltek. A dokumentumban ugyanis az olvasható, hogy az önkormányzat az „éves költségvetési beszámolóban nem tette átláthatóvá a likviditási nehézségek beállásának tényét, sőt, több lépést tett annak láthatósága ellen”.
Kapcsolódó tartalom
Az átvilágítást végző szakemberek szerint a városvezetés „egyfajta pénzügyi »diktatúrát« épített fel (…) 2025-ben a Főpolgármester már szinte egyedül dönt a főváros pénzügyeiről, megkerülve a Fővárosi Közgyűlést, új pénzügyi terheket vállal a főváros terhére”. Az is olvasható, hogy „ez a gyakorlat arra vezetett, hogy a 2025. évi költségvetés tényleges felülvizsgálata elmaradt, a Fővárosi Közgyűlésnek információhiányosan kellene döntéseket hoznia”.
Mint írják, a „fővárosi közösségi közlekedés lényegesen kevesebb pénzügyi forráshoz jut, mint ami a működéséhez, valamint a műszaki állapot biztonságos fenntartásához szükséges lenne”. Továbbá azt is leszögezték, hogy „a 2025. évi költségvetés tervezete formálisan nem, de gazdaságilag hiánnyal van tervezve. (…) A likviditási zavar egyik oka, hogy a 2025. évi költségvetési rendelet beterjesztésekor az előterjesztők teljes mértékben tisztában voltak a szolidaritási hozzájárulás 2025. évi várható nagyságrendjével, mégsem tervezték be a költségvetési rendeletbe”.
A jelentés azt is megállapítja, hogy a „szolidaritási hozzájárulás különbözete a 2023. és 2024. évi beszámolóban olyan módon került bemutatásra a Fővárosi Önkormányzat által, amely eltüntette a valós és látható hiányt. (…) 2025-ben a szolidaritási hozzájárulás különbözetét egyáltalán nem szerepeltette az eredeti költségvetésében (…) A 2023. és 2024. évi költségvetési beszámolójában a Fővárosi Önkormányzat nem megfelelő módon mutatta be a saját tulajdonú gazdasági társaságaitól 5,2 milliárd forint és 6 milliárd forint nagyságrendben időszakosan igénybe vett pénzeszközöket” – írják, majd ebből azt a következtetés vonják le: „Egyértelművé vált, hogy a meglévő költségvetési gazdálkodási gyakorlat fenntarthatósága erősen kétséges.”
A Budapest Főváros Önkormányzata gazdasági társaságai átvilágítása során „erőteljes műszaki állagleromlást figyeltek meg a szűkülő karbantartási és felújítási tevékenység miatt”. Emellett több száz egyajánlatos közbeszerzésre is felfigyeltek, „amelyek így valós verseny nélkül zajlanak”. Az átvilágítás jelentős túlfizetést figyelt meg az adófolyószámlákon, ami „különösen a Rákosrendezővel kapcsolatos elővételi jogával élő gazdasági társaság esetében még tisztázásra vár”.
A jelentés végezetül leszögezi: „2023 végére a Fővárosi Önkormányzat technikai csődbe került, amit ideiglenes pénzmozgásokkal és pénzügyi trükkökkel próbáltak elfedni. A költségvetési hiány állandósult. 2019 óta többet költ az önkormányzat, mint amennyi bevétele van. A működést pedig kényszerhitelekkel tartják fenn, vagyis rendszeresen pénzt kényszerítenek ki a városi cégektől. A közösségi közlekedésben három év alatt 600 milliárd forintos forráshiány halmozódott fel, a szolidaritás és a céges pénzmozgások elszámolása nem tükrözi a valóságot. Kritikus állapotban vannak a városi cégek és több száz egyajánlatos közbeszerzésről van tudomásunk” – olvasható a Mandiner hasábjain.
A miniszterhelyettes is megszólalt a fővárosi gazdasági helyzetről
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese Budapest gazdasági helyzete kapcsán kifejtette: a fővárosban vélhetően ugyanaz a politikai zsarolás folyik, mint korábban Demszky Gábor regnálása alatt.
Kapcsolódó tartalom
Latorcai Csaba szerint valamit takargat Karácsony Gergely. Hangsúlyozta: „Tarlós István főpolgármester idején még több mint 200 milliárd forintnyi tartaléka volt Budapestnek. Sőt, az elmúlt években a különböző kormányzati intézkedéseknek és fejlesztéseknek köszönhetően az iparűzési adóbevétel soha nem látott mértékkel növekedett. Korábban Demszky Gábor a BKV-val zsarolta a kormányt, vagyis a közlekedési vállalatot politikai célokra használta fel. Az átvilágítással látni akarjuk, hogy milyen a főváros valós pénzügyi helyzete, másrészt pedig, ha tényleg csődhelyzet van, akkor tudni szeretnénk az okokat. A kormány úgy tud támogatást és segítséget nyújtani, ha a kiváltó okokat megszüntetjük” – mondta a Mandinernek adott interjúban Latorcai Csaba.