Több ponton is megszorítana a Tisza
Kiszivárgott információk szerint radikális adóemelésre készül a Tisza. Magyar Péter pártja a jelenlegi 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó helyett progresszív, háromkulcsos rendszert vezetne be, amely mindössze évi bruttó 5 millió forintos jövedelemig tartaná fenn a jelenlegi kulcsot; 5 és 15 millió között 22 százalékot, afölött pedig 33 százalékot érvényesítene. A Tisza eltörölné az édesanyáknak, a fiataloknak, illetve a családoknak járó adókedvezményeket, valamint új terheket vetne ki a háztartások megtakarításaiból keletkező tőkejövedelmekre is.
A Tisza-csomag ráadásul nemcsak a háztartások bevételeit csökkentené, de a nehezen elkerülhető kiadásaikat is növelné. Magyar Péter ugyanis átemelte programjába Brüsszel orosz energiahordozók tiltására vonatkozó célkitűzését is. A lépéssel jelentősen szűkülne Magyarország energiapiaci mozgástere, ami drasztikus áremelkedéshez vezetne: az üzemanyagok ára ezer forint fölé, a lakossági áram- és gázszámlák pedig a jelenlegi három és félszeresére emelkednének.
A Tisza-csomag kiszivárgott részletei széles körű felháborodást váltottak ki, ezért Magyar Péter megpróbálta letagadni azokat. A botrány azonban nem csitul, ugyanis több nyilvánosságra került videófelvétel is alátámasztotta a párt adóemelési szándékát, sőt rámutattak, hogy a Tisza a választásig megpróbálja titokban tartani a megszorító intézkedéseit, és ezzel megtéveszteni a szavazókat. Emlékezetes, hogy Tarr Zoltán, a párt alelnöke egy etyeki fórumon elmondta, hogy a párt adóemelési terveiről nem szabad beszélni, mert akkor megbuknak; illetve, hogy „először választást kell nyerni, utána mindent lehet”.
Mindenkinek fájna a Tisza-csomag
Az adóemelés, a kedvezmények elvétele, az áram-, gáz- és üzemanyagárak növekedése, valamint az azokból tovagyűrűző általános áremelkedés valamennyi magyart hátrányosan érintene. A 2026-os választáskor a várható bruttó havi átlagkereset 740 ezer forint lesz. A jelenlegi személyi jövedelemadó-kulcs, valamint rezsi és üzemanyagköltségek alapján, ebből 475 ezer forint rugalmasan elkölthető jövedelme marad egy átlagpolgárnak. A Tisza már ekkora kereset mellett is havi 23 ezer forinttal növelné a személyi jövedelemadó-terheket. Az áram- és gázszámlák háztartásonként átlagosan havi 43 ezer forinttal emelkednének, ami egy főre lebontva 18 ezer forintos többletköltséget jelentene. A benzin és gázolaj drágulása a közvetlen mobilitási kiadásokon keresztül további 18 ezer forint többletet jelentene. Végül, az energia- és üzemanyagárak emelkedése más termékekbe és szolgáltatásokba is begyűrűzne, ami három év alatt összesen 9,7 százalékos közvetett többletinflációt, azaz egy főre vetítve havi 70 ezer forintos költségnövekedést eredményezne.
Összességében kijelenthető, hogy a Tisza-csomag satuba szorítaná a magyarokat: az egyik oldalról a csökkenő bevételek, a másik oldalról pedig a növekvő költségek szűkítenék a megélhetési lehetőségeiket. Az intézkedések az átlagkeresetűek nettó jövedelmét összesen 25 százalékkal, nettó 475 ezer forintról 346 ezer forintra csökkentenék, ami csaknem 130 ezer forintos visszaesést jelentene. A Tisza-csomag tehát többévnyi reálbérnövekedés hatását tüntetné el; a kiszolgáltatott háztartások arányát megemelné, és visszafordítaná a középosztály bővülésének folyamatát.
Az energiaárak emelkedése – különböző mértékben ugyan, de – minden termék és szolgáltatás költségébe begyűrűzik, és ezzel általános inflációs nyomást idéz elő.
Hiába nem emelkedne például egy kedvezményekre nem jogosult, szerény jövedelmű munkavállaló adóterhe, a rezsiköltségek növekedése őt is fokozottan érintené. Egy korábbi kutatás rámutatott, hogy a Tisza rezsiprogramja önmagában több, mint egymillió magyar háztartást fizetésképtelenné tenne.
Az adókedvezmények és tőkejövedelmek mértéke egyénenként markánsan eltér, így azok eltörlését nem vettük figyelembe a számítás során.
A kutatás módszertanjáról ide kattintva lehet olvasni.
Kapcsolódó tartalom
A kiemelt kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)