A korabeli sajtóban következetesen menekültként emlegetett migránsok ugyanis mindaddig tízezerszám vonultak át hazánk területén, amíg a kormány 2015. június 17-én el nem rendelte, hogy az államhatár mentén előbb műszaki, később pedig az azt kiegészítő jogi határzárat kell felhúzni.

Az építkezések a kabinet döntése után rögvest megindultak: július 13-án kezdődtek és szeptember 14-éig tartottak. Két nappal később pedig már hatályba is lépett a 2015. évi CXL. törvény, mely értelmében bűncselekménynek minősül és szabadságvesztéssel, illetve kiutasítással büntetendő, ha valaki engedély nélkül lépi át hazánk államhatárát.

Az emberek azonban továbbra is ezerszám jöttek. Leginkább Szíriából.

Csakhogy az államhatárt védő fal most már megfogta őket, s nem tudtak továbbmenni.

Magyarország és Szerbia között Röszke térségében néhány száz méteres távolságra egymástól, két határátkelőhely is található. A régi az 5-ös főút, az új pedig az autópálya mentén. A zavargások a régi határátkelőnél törtek ki.

A feltartóztatott tömeg ugyanis itt egyre hangosabban és ingerültebben kezdte követelni, hogy az államhatárt védő kerítés magyar oldalán felsorakozott rendőrök nyissák meg a határt és mindenkit engedjenek tovább Európa belseje felé. Másnapra már több ezerre duzzadt az 5-ös főút és az autópálya közötti területen sátrat verő tömeg, amely dél körül vérszemet kapott és megzsarolta a rendőröket: ha nem nyitják meg a határt, akkor áttörik a kaput.

Migránsok a Horgos–Röszke határátkelőhely szerb oldalán 2015. szeptember 16-án (Fotó: MTI/Sóki Tamás)

Ekkor lett a röszkei határkerítés ledöntéséhez vezető összecsapás kulcsfigurája a sajtóban később csak Ahmed H.-ként emlegetett szír férfi, aki a zavargások legelső pillanatától kezdve instruálta az ostromlók seregét. Elgondolkodtató: a férfi úgy érkezett Röszkére a Balkán-félszigetet átszelő több száz kilométeres gyalogtúrája után, hogy volt nála egy kézi hangosbeszélő, amellyel nemcsak a magyar határt védőknek küldte messzebb is hallható módon a mind fenyegetőbb üzeneteit, de az ostromló hadat is irányította. De nemcsak ez az egyetlen furcsaság a férfi körül, hiszen kilenc olyan útlevél is volt nála, amelyet más és más országok más és más névre állítottak ki,

és amelyek mindegyikében volt a schengeni térségbe is érvényes vízum.

Köztük volt egy érvényes magyar vízummal is ellátott okmány is, amely tehát törvényes lehetőséget is biztosított volna arra, hogy Ahmed H. belépjen hazánk területére.

Ő mégsem ezt választotta, hanem a harcosok hangos hergelését.

Olyan csatározás vette kezdetét a magyar rendőrök és az államhatárt ostromlók közt, amilyenre csak a Közel-Keletről tudósító televíziós felvételek tudnak példát hozni. A nemzetközi sajtó által következetesen menekültekként emlegetett tömeg megrohanta a kerítést, az azt védő magyar rendőrökre kőzáport zúdított, a szerbiai oldalon lévő határátkelőt pedig szétverte. A magyar rendőrség könnygázzal, valamint vízágyúval válaszolt a vandál verekedők támadására.

A szerb rendőrség semmit sem tett, csendesen asszisztált.

Délután olyan fél hat körül a migránsok mintegy ezerfős tömege áttörte a kaput és benyomult magyar területre. Félórába is beletelt, mire a magyar rendőrök visszaszorították őket.

A helyszínen huszonkét migráns kezén kattant a bilincs, közülük tizenötöt tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott határzárátlépéssel gyanúsítottak.

Megfigyelési pont a magyar–szerb határon a röszkei közúti határátkelő közelében 2017. szeptember 15-én (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

Ahmed H. nem volt köztük. Három nappal később azonban a győri vasútállomáson mégis bilincs kattant a kezén.

A sikeres akció után a rendőrség közleményt adott ki, amelyben leírta, hogy Ahmed H. a Tabligh Jamaat (Szövetség a hit terjesztésére) elnevezésű iszlám fundamentalista mozgalom tagja, amelyet terrorszervezetek fedőszervezetként is felhasználnak radikális személyek bizonyos országokba történő bejuttatásához.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája rögvest megvádolta tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott határzárátlépéssel, valamint terrorcselekmény elkövetéséve”. Ügyét Szegeden tárgyalták.

Ahmed H.-t Bárándy Péter, a Medgyessy-kabinet igazságügyi minisztere védte. A 2016. november 30-án kihirdetett elsőfokú ítélet szerint tíz év fegyházbüntetést kapott, és véglegesen kitiltották Magyarország területéről.

Az ítélet tiltakozáscunamit gerjesztett.

Nem csak az Amnesty International tiltakozott, de még az amerikai külügyminisztérium is. Ez utóbbi december 6-án kiadott sajtóközleményében jelezte, hogy helyteleníti Ahmed H. vád alá helyezését és elítélését, és sürgette a magyar állami szerveket, hogy független civil szervezeteket bevonva átlátható vizsgálatot folytasson le a röszkei eseményekről. A magyar külügyminisztérium rögvest jelezte: felháborító és elfogadhatatlan, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma magyar bírósági ítéleteket kommentál. Az Igazságügyi Minisztérium is megszólalt, és arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a bíróságok függetlenek, így a kormánynak nincs és nem is lehet beleszólása a bírósági ítéletek meghozatalába.

Ahmed H. bírósági ügye hatalmas nemzetközi figyelem előtt zajlott. A külföldi sajtó ekkor már egy szót sem ejtett arról, hogy a magyar államhatárt durva támadás érte. A cikkek ezzel szemben rendre azzal foglalkoztak, hogy milyen felháborító dolog, amit a magyar állam a szerencsétlen menekültekkel tesz.

Az ügyet másodfokon tárgyaló Szegedi Ítélőtábla 2017. június 15-én az elsőfokú ítéletet semmissé tette, és új eljárás indítását rendelte el. Az ismétlés 2018. szeptember 20-án történt. A Szegedi Ítélőtábla ekkor immár jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte Ahmed H.-t. Az Amnesty International (AI) két nappal korábban petíciót adott át az Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben majdnem 110 ezer aláíró kéri a hatóságokat, hogy ne kezeljék az ügyet terrorcselekményként.

Bárándy Péter védőügyvéd, volt szocialista igazságügyi miniszter a terrorizmus vádjával első fokon tíz év fegyházbüntetésre ítélt Ahmed H. szír férfi ügyének másodfokon történő tárgyalásán a Szegedi Ítélőtábla tárgyalótermében 2017. június 15-én. A röszkei közúti átkelőnél 2015. szeptember 16-án történt tömegzavargásban részt vevő férfit védte, akit 2016 novemberében a Szegedi Törvényszék a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondott ki bűnösnek (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

A szaktárca szerint az AI ezzel nyomást próbált gyakorolni a független magyar igazságszolgáltatásra. Az ügy eljutott egészen az Egyesült Nemzetek Szövetségéig (ENSZ). Zeid Raad al-Husszein, a nemzetközi testület emberi jogi főbiztosa közleményében „sokkolónak nevezte azokat a képeket, amelyeken látszik, ahogy gyerekeket és nőket bántalmaznak vízágyúval és könnygázzal a magyar–szerb határon”. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nem hagyta szó nélkül az ENSZ vezető tisztségviselőjének megnyilvánulását és sajnálatát fejezte ki, hogy a főbiztos „egy szóval sem ítéli el azt, hogy agresszív bevándorlók hosszú időn keresztül kövekkel és betondarabokkal brutális támadást intéztek magyar rendőrök ellen.”

A történet azonban ennél a pontnál nem várt fordulatot vett.

Miután hazánkat a fél világ elítélte azért, mert bíróság elé vitte a szír férfi ügyét, befogadni már senki sem akarta Ahmed H.-t.

A szegedi bírósági verdikt értelmében ugyanis a szír férfit 2019 januárjában feltételesen szabadlábra helyezték, idegenrendészeti őrizetét rendelték el és kitoloncolták hazánkból. Ezt azonban csak hosszadalmas diplomáciai küzdelem után lehetett végrehajtani. Sok víz folyt le a Tiszán, mire Ciprus jelezte: hajlandó befogadni a férfit.

Kiemelt kép: A terrorizmus vádjával első fokon tíz év fegyházbüntetésre ítélt Ahmed H. szír férfi az ügyének másodfokon történő tárgyalásán a Szegedi Ítélőtábla tárgyalótermében 2017. június 15-én (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)