Karácsony Gergely főpolgármester az előzetes ígéreteit egyszer betartva, június elején 11:50-12:00 között leállította a közösségi közlekedést. Akkor ezzel párhuzamosan több, a kormánynak címzett komoly fenyegetést is megfogalmazott, mely szerint ha a fővárosnak be kell fizetnie a szolidaritási hozzájárulást, akkor a főpolgármester leállítja az alapvető közszolgáltatásokat, így a tömegközlekedést is. Ennek a fenyegetőzésnek a része volt az is, hogy Karácsony Gergely bejelentette, akár tíz hétre is leállhat a közösségi közlekedés.
A főpolgármester a közösségi oldalán továbbra is a kormányt okolja a fővárosi pénzügyi nehézségek miatt.
„Aki Budapestet csődbe akarja lökni, azt Budapest magával rántja” – fogalmazott, miközben Orbán Viktor miniszterelnököt tette felelőssé a hiányért.
A főpolgármester másik érdemi lépése az elmúlt napokban a fővárosi munkavállalók kormányellenes lázítása volt. Mint arról már beszámoltunk, Karácsony Gergely rendkívüli állománygyűlést tartott a BKV Száva utcai kocsiszínjében, ahol feltüzelte a sofőröket, és a támogatásukat kérte a kormány elleni fellépéshez. A szakszervezetek ezután közölték, hogy demonstrációs és sztrájkbizottságot alakítanak, egyértelmű jeleként annak, hogy súlyos zavar van a főváros és saját dolgozói között.
„Reméljük, hogy ez a fenyegetés csak egy első felindulásból elkövetett nyilatkozat volt a főpolgármester részéről, ugyanis morálisan vállalhatatlan” – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapítója. A fejlesztéspolitikai szakértő kiemelte: példa nélküli lenne, hogy nem sztrájk miatt, hanem a főváros utasítására áll le egy főváros tömegközlekedési hálózata.
Ismert: Budapesten csak a metró naponta több utast szállít, mint a MÁV. Tehát el lehet képzelni, hogy amennyiben ez az utasmennyiség a közutakra terelődik, gyakorlatilag meg fog állni a város. Ez óriási nemzetgazdasági károkat is jelent, hiszen az emberek nem tudnak eljutni a munkahelyükre – emelte ki Kőrösi, majd hozzátette, ennél is nagyobb probléma, hogy a leállással való riogatás komoly közbizalomvesztést okoz.
A Magyar Nemzet szerint onnan indulunk, hogy 2019-ig volt egy felfelé ívelő ága a tömegközlekedésnek.
A városlakók elkezdtek visszaszokni a buszok, a felújított metrók, a villamosok használatára. Új járatok indultak, megújult a buszpark, megújult a villamospark, létrejött a BKK. Azonban az adatok elkezdtek romlani, a BKK saját adatai szerint 10 százalékot (42-ről 32 százalékra) csökkent a közösségi közlekedést aktívan használók aránya – jelentette ki a fejlesztéspolitikai szakértő. Kiemelte, a tömegközlekedés jelentős visszaszorulását nem segíti, ha bizonytalanságot kelt egy városvezető a használat lehetőségeit illetően.
Budapest az egyetlen város Magyarországon, amelyet törvény kötelez arra, hogy ellátandó feladatként tartsa fenn a tömegközlekedését. Semelyik másik magyar városban nincsen ilyen kötelezettség, mindegyik más város önként vállalt feladatként tartja fenn a saját tömegközlekedését úgy, hogy nem kap hozzá állami támogatást sem. Budapest kap hozzá állami támogatást. Az önkormányzati törvényből az is következik, hogy minden forrását elsődlegesen a kötelezően ellátandó feladataira kellene, hogy fordítsa. Magyarán szólva Budapestnek minden forrását elsősorban tömegközlekedés fenntartására kell költenie, ellenkező esetben törvényszegést követ el – mondta a Magyar Nemzet cikke szerint Kőrösi Koppány.
Kiemelt kép: A BKV Zrt. Mercedes-Benz Conecto Next Generation típusú buszai (MTI/Kovács Tamás)