Az első Orbán-kormány az 1998-as országgyűlési választásokat követően is dolgozta ki az otthonteremtési programját. Az év nyarán a Kormányprogram a polgári Magyarországért nevet viselő dokumentumban fektették le az ezzel kapcsolatos elveket, amelyek szerint – mint a kormányprogramban fogalmaztak – „a polgári lét tisztességes életkörülményeket jelent. Magyarországon ma mégis egyre kevesebben jutnak lakáshoz, különösen a fiataloknál ütközik ez nehézségekbe. A kormány kiemelt hangsúlyt helyez az otthonteremtés elősegítésére, így összehangolt és sokrétű szabályozási politikára törekszik, amely nem szociális, hanem társadalompolitikai problémaként kezeli a lakásügyet. A lakáspolitika, a lakásellátás válsága mélyen fekvő strukturális okokra vezethető vissza, ezért átfogó, főképp felfogásbeli váltásra van szükség. A kormány olyan piaci alapú lakáspolitikát alakít ki, amelyben helye van az állami szerepvállalásnak is.”
1998-ban már bevezetésre került egy, a lakáspiac szereplőinek az igényeire tekintettel lévő hitelkonstrukció
A 27 évvel ezelőtti kormányprogramban az is szerepelt, hogy egy olyan, több elemből felépülő finanszírozási módszer került bevezetésre, melynek legfontosabb eleme a lakáspiac szereplőinek az igényeire tekintettel lévő hitelkonstrukció, a lakáshitelezés rendszerét pedig a jelzálogkölcsön intézményéhez közelítve, továbbá a hosszabb futamidejű hitelezés bevezetésével korszerűsítették, a hitelintézeteket pedig egy hasonló konstrukció kidolgozására ösztönözték.
A programban a kormány felső korláttal visszaállította az áfa-visszaigénylést a lakásépítők számára, és csökkentette a fiatal házasok első lakásvásárlásának illetékét, valamint kiemelten foglalkozott a panellakások és az elöregedett lakásállomány felújításának támogatásával, továbbá az energiatakarékos építési technológiák ösztönzésével.
„Közös gondjaink megoldását közösen kell keresnünk” – szögezték le az 1998-as kormányprogramban.
Az első Fidesz vezette kormány otthonteremtési programja jelzálogalapú, 10 százalékos kamattámogatású, 6,5 százalékos kamatozású, 10 millió forintig igényelhető hitelt biztosított a fiatalok számára új lakás építésére, majd ezt kiterjesztette a használt lakások vételére is, továbbá garanciát vállalt arra nézve, hogy a kamat plusz kezelési költség együttes értéke 20 évig nem haladhatja meg a 6 százalékot.
Nőtt a felvehető lakáshitel összege és 10-ről 20 évre nőtt a futamidő. Annak megértéséhez, hogy az akkori program szerinti 6 százalékos hitelkamatszint mennyire számított kedvezőnek, érdemes tudni, hogy az első Orbán-kormány hivatalba lépésének időszakában a jegybanki alapkamat mértéke, a jelenlegi 6,5 százalékkal ellentétben 19 százalék volt, a kormányzati ciklus végére csökkent 10 százalék alá.
Már az első Orbán-kormány által bevezetett program is lendületet adott az ingatlanpiacnak
A bevezetett intézkedéseknek köszönhetően az 1999-es mélypont után, amikor mindössze kevesebb mint húszezer új lakás épült Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2000-ben az előző évinél 12 százalékkal, 2001-ben pedig 30 százalékkal több lakásra adtak használatbavételi engedélyt az építésügyi hatóságok, ami 2001-ben 28 000 új befejezett lakást jelentett. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 1999-ben emelkedni kezdett, ezt pedig a lakásépítés élénkülése követte. 2001-ben 48 000 új engedélyt adtak ki, 7 százalékkal többet, mint előző évben.
Emellett abban a kormányzati ciklusban, a Széchenyi-terv keretében elindították az állami támogatású bérlakás programot, amelynek köszönhetően 2000. július 1-jétől 2002 februárig összesen mintegy 35,1 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást nyertek el pályázat útján az önkormányzatok, illetve egyházak. A teljes összeg felhasználásával összesen több mint 7550 bérlakással gyarapodott az önkormányzatok, illetve az egyházak kezelésében lévő bérlakásállomány.
Jól látható tehát, hogy az első Orbán-kormány otthonteremtési programja is hasonlóképpen felpörgette a magyar ingatlanpiacot, ahogyan az a 2025. szeptember elsején induló fix 3 százalékos hitelprogram, az Otthon Start program esetén is már látható.
Az MSZP–SZDSZ kormányok inkább a devizaalapú hitelezést támogatták
A 2002-es kormányváltás után a Medgyessy Péter vezette MSZP–SZDSZ-kormány három lépésben felszámolta az 1998-ban bevezetett rendszert, megszüntette a kedvezményes állami támogatású otthonteremtési hiteleket, korlátozta, majd megszüntette az adókedvezményt, szűkítette a hitelplafont, csökkentette a kamattámogatást, vagyis gyakorlatilag eltörölte a lakáshitelezési kedvezményeket azzal az indokkal, hogy az otthonteremtők sokba van az államnak. Ezt követően a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány a devizahiteleknek adott zöld utat.
Ezek a könnyen elérhető devizahitelek aztán sok tízezer embert csaltak lépre, ezrek dőltek be a banki „szirénhangoknak”. A szocialista–szabaddemokrata kormány olyan mértékben szűkítette és drágította a hitelfelvevők számára a korábbi kedvezményes forinthitelt, hogy a magyar fiatalok, a családalapítók, akik tetőt szerettek volna a fejük fölé, egyszerűen rákényszerültek a devizaalapú hitelekre.
Ennek oka az volt, hogy a devizahitel (jellemzően svájci frank) kamata az államilag – egyre kevésbé – támogatott hitelnél is jóval alacsonyabban alakult, ugyanakkor az árfolyamváltozás kockázatára éveken át senki sem – az akkori kormányzat részéről sem – hívta fel komolyabban az emberek figyelmét.
Ez a fordulat aztán akkor, amikor az árfolyam elszabadult, azt eredményezte, hogy sorra dőltek be a devizahitelek, az emberek képtelenek voltak fizetni a jelentősen megnőtt törlesztőrészleteket és a deviza adósság drámai mértéke, valamint az ebből adódóan bajba jutott hitelesek egyre növekvő száma Magyarország történetének egyik legsúlyosabb gazdasági, pénzügyi, és társadalmi problémáját okozta.
A devizában eladósodás súlyos problémáját a következő Orbán-kormánynak kellett kezelnie
A devizahitelezés rendszerének a 2010-ben hivatalba lépett második Orbán-kormány vetett véget, ezt követően ismét az államilag támogatott kamatozású, forintalapú hitelprogramok kerültek előtérbe, a legjelentősebb, legnagyobb otthonteremtési intézkedés pedig a 2025. szeptember elsején induló Otthon Start program, melynek keretében a kormány fix 3 százalékos kamatozású, akár 25 éves futamidejű hitellel soha nem látott lehetőséget kínál az első lakást megvásárolni kívánók számára.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Orbán Viktor Stumpf Istvánnal, az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterével (Fotó: MTI/Soós Lajos)