A nemrégiben a kormányzat által bejelentett kedvezményes, a fiatalok első lakáshoz való jutását lehetővé tevő fix 3 százalékos kamatozású lakáshitel kapcsán számos ellenzéki kritika jelent meg. E kritikák az Otthon Start program saját tulajdonú lakáshoz jutást támogató lehetőség helyett a tömeges bérlakásépítést szorgalmazzák. Ugyancsak
nemrég hangzott el a legnagyobb ellenzéki párt szociálpolitikai szakértőjétől, Bódis Krisztinától egy gyermekvédelmi konferencián, hogy a Tisza Párt a családi adókedvezmények rendszerét nem tartja helyesnek, mert az társadalmi esélyegyenlőtlenséghez vezet
– ad összefoglalót a Szent István Intézet (Intézet), amely a honlapján betekintést ad a felmérés módszertanába. E szerint „A tömegeket – elsősorban is a fiatalokat – érintő két fontos kérdés kapcsán vizsgáltuk meg a Nézőpont Intézet közreműködésével egy 1000 fős mintán elvégzett reprezentatív kutatás keretében, mit is gondolnak a magyar emberek és főként a leginkább érintett fiatal korosztály az otthonteremtés és a családtámogatás legjelentősebb kérdéseiről.”
Az első kérdésük arra irányult, hogy a magyarok szerint az államnak melyik lakhatási formát kellene elsősorban támogatnia. Az eredmények egyértelműen mutatják a saját tulajdon iránti elköteleződést;
a válaszadók közel 60 százaléka a saját lakás vásárlásának támogatását tartja fontosabbnak, míg mindössze egyharmaduk (33 százalék) helyezné a fókuszt a bérlakások építésére. Ez a tendencia különösen erős a vidéken élők körében, ahol a válaszadók közel 70 százaléka a tulajdonszerzést részesíti előnyben, valamint a fiatalabb, 18-39 éves korosztályban, ahol a válaszadók több mint 70 százaléka választja ezt.
Ez arra utal, hogy a fiatalok számára a saját otthon a stabilitás és a jövőtervezés egyik legfontosabb záloga. Az összes demográfiai jellemző tekintetében egyedül a budapestiek körében magasabb, (49 százalék) a bérlakásprogramot támogatók aránya, ami a nagyvárosi életforma és a magasabb ingatlanárak hatását tükrözheti.
Magyarországon a lakásbérlésre fordított költségeket többségében kidobott pénznek tekintik; inkább vesznek egy lakást hitelre, amit harminc év alatt törlesztenek, de végül az az övék lesz, és majd a gyerekek örökölhetik. Az Intézet emlékeztet a Századvég 2016 óta évente megismételt Európa Projekt nevű kutatására, amelyből kiderül, hogy
messze Magyarországon legmagasabb a saját lakásra vágyók aránya, és nemcsak az akarás szintjén, hanem a tényleges tulajdonlásban is, ami 90 százalék.
A következő kérdés arra irányult, hogy a magyarok milyen formában tartják a leghatékonyabbnak a családok állami segítését: mindenkinek járó adókedvezmény formájában, vagy csak a rászorulóknak nyújtott célzott támogatásként. Az eredmények egyértelmű társadalmi preferenciát mutatnak az univerzális, minden szülőnek járó adókedvezmények tekintetében. A válaszadók több mint 52 százaléka ezt a megoldást támogatná, szemben a 43 százalékkal, akik szerint a támogatásokat csak a rászoruló, szegényebb családoknak kellene folyósítani.
Ez a támogatói attitűd különösen a fiatalok (18-39 évesek) körében erős, ahol a 60 százalékot is meghaladja az univerzális kedvezményeket preferálók aránya, valamint a kisebb vidéki településen élők körében, ahol közel 60 százalék. Érdekesség, hogy a budapestiek és a legidősebbek (60+) körében valamivel magasabb a célzott, rászorultsági alapú támogatás népszerűsége.
A kiemelt kép illusztráció – MTI/Bruzák Noémi