A fővárosi Duna-hidak közül talán a legsiralmasabb állapotban a Gubacsi híd van, melynek a műszaki állapotáért a Budapest Közút felel. Jellemző, hogy a nyár elején le kellett zárni a híd déli gyalogosjárdáját, mert az a folyó feletti szakaszon leszakadt. A Fővárosi Közgyűlés felügyelte vállalat közleményben magyarázkodott a történtek miatt. Mint írták: „tekintettel arra, hogy a járda használhatósága a jövőben is bizonytalan, a középsziget helyén kijelölt gyalogátkelőhely létesítésére vonatkozó tervet soron kívül elkészítjük és megkezdjük annak engedélyeztetését”.

Az 1924-ben épült híd hazánk egyik legfontosabb vasúti átkelője, hiszen ezen keresztül jut ki Csepelről a Szabadkikötő sínekre terelt teljes áruforgalma. A folyami átkelőt utoljára közel három évtizede, 1997-ben újították fel. Azóta olyan rossz műszaki állapotba került, hogy öt évvel ezelőtt, 2020-ban, az akkor már közel száz esztendős hídon radikális forgalomcsillapító intézkedéseket kellett bevezetni. Eszerint a vasúti szerelvények mindössze óránként öt kilométeres sebességgel haladhatnak, tengelyterhelésük pedig nem érheti el a 18 tonnát.

A híd felújítását hosszú évek óta halogatják.

Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapítója és kutatási-elemzési igazgatója a hirado.hu kérdésére korábban azt mondta: a Gubacsi híd közútkezelője a Budapest Közút, s az ő felelősségük, hogy a hídon ne szakadjon be a járda. A szakember úgy gondolja: a politikai felelősséget mindezért egyrészt a Budapest közútját felügyelő fővárosi testületnek, a Vitézy Dávid által elnökölt klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési szakbizottságnak, másrészt pedig Karácsony Gergely főpolgármesternek kell viselnie.

A Gubacsi híd a soroksári Duna-ágban (Fotó: MTI/ Sarkadi János)

Gulyás Gergely Kristóf, a Fővárosi Közgyűlés fideszes tagja a közösségi médiában fejtette ki: mindez „az elmaradt karbantartások, a halogatás és a felelőtlen városvezetés következménye”.

Mint azt a Facebook-posztjában hangoztatta: „a híd állapotáról régóta tudni lehetett. A figyelmeztetések megvoltak. A kérdés az: miért nem történt semmi? És legfőképpen: mit tett Vitézy Dávid, a fővárosi közlekedési bizottság elnöke, hogy megelőzzük ezt? A válasz: semmit. És nemcsak bizottsági elnökként, hanem korábbi BKK-vezérként sem foglalkozott érdemben a hidak állapotával. Nem mi mondjuk, hanem a szakértők: a Petőfi hídról például ma már olyan jövőképet vázolnak fel, amelyben részlegesen vagy egyáltalán nem lesz használható. Mert a BKK évtizedes tétlensége ide vezetett – abban az időszakban is, amikor Vitézy irányította a céget”.

Nem ez az első eset, hogy Budapest városvezetőinek meggyűlt a baja a dunai hidakkal. A Karácsony Gergely által vezetett főváros a legutóbbi hídfelújítást jelentő Lánchíd kapcsán sem tudta elkerülni a gondatlanság kritikáját.

Ismert: amikor Karácsony Gergely átvette hivatali elődjétől, Tarlós Istvántól a város vezetését, már mindenre kiterjedően elő volt készítve a Lánchíd felújításának ügye. Karácsonyék azonban mégis behúzták a kéziféket.

Arra hivatkozva írtak ki új tendert, hogy ők majd alacsonyabb árat fognak elérni. Pont a fordítottja történt. Az új közbeszerzést a korábbi győztes, vagyis az A-Híd Zrt. nyerte el, ám a végszámla közel ötmilliárd forinttal nagyobb összegről szólt, mint amit Tarlós István jóváhagyott. A korábbi városvezetés által megálmodott teljes projekt 35 milliárd forintba került volna. A Karácsony-féle kivitelezést valóban „csak” 27 milliárd forintért végezték el, csakhogy a Tarlós-féle közbeszerzés jóval gazdagabb volt, tartalmazta például a Széchenyi tér és a Váralagút felújítását is.

Ha csak a híd költségeit vetjük egymás mellé, akkor azt látjuk, hogy Tarlósnál 21,8 milliárd forintba került volna, míg a Karácsonyék által 2020. december 18-án elfogadott pályázatban már 26,75 milliárdos árban egyeztek meg.

Az óbudai hajógyári szigetre vezető híd vasszerkezete teljesen elfáradt, a szakértő szerint előbb-utóbb le kell bontani (Forrás: Facebook)

A főváros veszélyeztetett helyzetben lévő dunai hídjainak listája egy újabb átkelővel bővült, hiszen a több tízezres látogatottságú, méltán világhírűnek is nevezhető Sziget Fesztiválnak otthont adó Hajógyári szigetre vezető híd is siralmas műszaki állapotban van. Minderre Szentkirályi Alexandra hívta fel a figyelmet.

A Fidesz fővárosi frakcióvezetője szerint „szégyen, méltatlan”, hogy ilyen „fogadtatás” várja a látogatókat. Mint azt a közösségi médiafelületén is kifejtette: „több százezer ember érkezik a világ minden tájáról a Sziget Fesztiválra, akik az óbudai K-hídon keresztül jutnak be a rendezvényre. De a híd állapota okot ad a szégyenkezésre: repedezett beton, rozsdás korlátok, hepehupás burkolat. A híd állapota nemcsak méltatlan a fesztivál vendégeihez – és az év más részében az Óbudai-szigetre kilátogató budapestiekhez –, hanem egyenesen balesetveszélyes is. Néhány éve megtörtént az a szégyen, hogy az egyik koncertről hazafelé igyekvő embereket a híd korlátozott teherbírása miatt csak szakaszosan merték átengedni” – írta Szentkirályi.

A politikus szerint „a híd fővárosi tulajdonú építmény, és a budapestiek évek óta várják, hogy a városvezetés végre tegyen valamit. De Karácsony Gergely irányítása alatt csak az ígéretek szaporodtak, a tettek nem. Pedig a kormány már 2021-ben felajánlotta a híd cseréjét, de az ajánlatot elutasították”.

Hasonló véleményen van Almássy Kornél közlekedéspolitikai szakember is. A hirado.hu kérdésére elmondta: a híd vasszerkezete teljesen elfáradt, azt már nem lehet megmenteni, az átkelőt rövid időn belül le kell bontani. Szerinte a főváros nagyon rossz döntést hozott akkor, amikor visszautasította a kormánynak azt az ajánlatát, hogy a déli vasúti összekötőhíd lebontott elemeiből építsék meg az Óbudai szigetre átvezető új folyami átkelőt. Mint fogalmazott: a „csődközeli helyzetben lévő Budapestnek nincs pénze, mégis felelőtlen döntéseket hoz”.

Minderre példaként a Duna felett átívelő Galvani úti híd sorsát hozta. Mint ismert, ez a beruházás a főváros ellenállása miatt nem valósult meg, noha komoly kormányzati szándék állt mögötte. Almássy Kornél hangsúlyozta, hogy a Petőfi híd felújítását sem szabad tovább halogatni.

Kijelentette:

a Petőfi híd jelenleg ugyanolyan rossz állapotban van, mint amilyenben a Lánchíd volt a felújítása előtt. A Karácsony Gergely által vezetett fővárosi közgyűlés azonban még a felújítási terveket sem dolgozta ki.

Mohácsi Dunahíd (Forrás: Specialterv)

A budapesti hidakkal ellentétben az országban az elmúlt másfél évtizedben nyolc nagy dunai és tiszai híd épült fel, vagy újult meg. A polgári kormányzat erre több mint 250 milliárd forintot fordított. Ebből a pénzből Komáromnál felépült az új monostori Duna-híd, mint ahogyan a Kalocsát Pakssal összekötő Tomori híd is elkészült. A mohácsi Duna-híd építése pedig a tervezett ütemben zajlik.

A Tiszán az M43-as és M44-es autópályákkal együtt épültek meg a legnagyobb hidak, így a Móra Ferenc Tisza-híd és a Tiszaugi Tisza-híd. Az ország különböző pontjain továbbá 24 milliárd forint értékben épültek hidak az Ipoly, a Kőrös és a Zala folyók felett.

Kiemelt kép: a Lánchíd Budapesten (MTI/Balogh Zoltán)