Müller Cecília a beszélgetésen kiemelte a magyar védőoltási rendszer jelentőségét, amely egy évszázados múltra tekint vissza, és komoly eredményeket hozott. Példaként említette a himlőt, melyet „így sikerült a föld színéről eltüntetni”.

Hangsúlyozta, hogy Magyarországon a kötelező oltások 12 fertőző betegség ellen védenek, a korszerű kombinált vakcinákkal akár négy-ötféle fertőzés is megelőzhető egyetlen szúrással.

„Csak a legkorszerűbbeket használjuk Magyarországon”

– mondta az Index szerint a korábbi országos tiszti főorvos, hozzátéve: az állam részéről ez egyfajta egészségvédő ajándék a társadalom számára.

„Ebben nem szabadna senkinek sem meghalnia”, mégis évente 500 nőt veszítünk miatta Magyarországon

Müller Cecília szerint a népegészségügyi szűrőprogramok azért léteznek, mert ezek a daganatos betegségek fordulnak elő a legnagyobb számban. Az alábbi három program működik jelenleg:

• Emlőszűrés mammográfiás vizsgálattal,

• Méhnyakrák-szűrés, amely oltással is megelőzhető,

• Vastagbélrákszűrés az 50–70 év közötti korosztály számára.

„Méhnyakrákban évente 500 nőt veszítünk el, ennek nullának kell lennie. Ebben nem szabadna senkinek sem meghalnia”  – hangsúlyozta Müller. Mint mondta, mindhárom betegség teljes mértékben gyógyítható, ha időben felismerik.

Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója szerint a valódi megelőzés sokszor nem lehetséges, de a korai észlelés annál inkább:

„Szó szerint a prevenció nem oldható meg, az időben észlelés azonban igen.”

Kiemelte, hogy az időben diagnosztizált betegségek célzott terápiákkal könnyebben és olcsóbban kezelhetők.

5,2 perc, ami nem biztos, hogy elég

Kőnig Róbert gyermeksebész, miniszterelnöki biztos rámutatott arra, hogy nem külső ágensek, hanem az életmódunk és környezetünk alapozza meg a betegségeket. „Ma már tudjuk, hogy a stressz mértéke, a táplálkozás – mennyi nyers zöldséget és fehérjét fogyasztunk –, valamint a mozgás mennyisége megváltoztatja a testünk immunrendszerét.” Szerinte még a legfejlettebb orvostudomány sem tud segíteni, ha nem vigyázunk az egészségünkre.

„A betegtájékoztatás jellemzően akkor történik meg, amikor már beteg vagyok, vagy meg kell hogy operáljanak. Erre átlagosan 5,2 perc van. Amikor megkapok egy ilyen hírt, nem biztos, hogy 5,2 perc elég, hogy felfogjam. A betegtájékoztatás gyakorlatát meg kell változtatnunk”

– fejtette ki.

Kőnig szerint a szülői példamutatás kulcsfontosságú. A képernyőidő korlátozását is javasolja, és hangsúlyozta: „Jó, ha példát mutatunk, mert ha a felnőtt péksüteményeket eszik, akkor a gyerek is azt fog.” Fontosnak tartja a közös piacozást, főzést, mert így természetessé válhat az egészséges étkezés. Személyes példáját is megosztotta: életmódváltásával két év alatt 25 kilót fogyott.

Az idősebbeknek is aktív életet javasol:

„Nem teljesen értjük a hogyant, de a demencia, a gondolkodás romlása egyenes irányú összefüggést mutat az izomtömeggel”

– fogalmazott.

A Mesterséges Intelligencia forradalmasíthatja a gyógyítást

Kőnig Róbert szerint a minimálisan invazív beavatkozások, a felszívódó implantátumok és az MI együttesen forradalmasíthatják a gyógyítást.

Egy új, titkos fejlesztésen is dolgozik, amely a betegtájékoztatást mesterséges intelligenciával kapcsolná össze.

„Ha a robotokat össze lehet olvasztani az MI-képességekkel, akkor az nagy durranás lesz”  – mondta. 

Müller Cecília is bizakodó az új technológiák kapcsán. Az MI különösen a diagnosztikában és szűrővizsgálatokban segíthet az orvosok munkájában. Kiemelte az EESZT és az Egészségablak fontosságát is.

„Magyarország számos tekintetben élen jár, mások jönnek hozzánk tanulni.”

Orbán Gábor hozzátette: az egészségügy az egyik legnagyobb haszonélvezője lehet az AI fejlődésének, különösen a gyógyszerkutatásban. A molekulamodellezés és a fehérjeszerkezetek elemzése forradalmasíthatja a gyógyszerek biztonságosságát és hatékonyságát.

Kiemelt kép forrása: Facebook/MCC Feszt.