Orbán Viktor Tusnádfürdőn: A világháború esélye folyamatosan nő

| Szerző: hirado.hu
A polgári körök egy új formáját, a Digitális Polgári Körök megalakulását, létrejöttét is bejelentette Orbán Viktor miniszterelnök az erdélyi Tusnádfürdőn, a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Tusványos 34 - Ránk számíthatsz! nevet viselő rendezvényén megtartott szombati előadásán. A kormányfő öt pontba szedve ismertette elképzeléseit a beszéd elején, majd részletesen vázolta meglátásait arról, hogy milyen irányba halad a világ és mit kell tennie Magyarországnak ennek ismeretében.

Orbán Viktor miniszterelnök a Tusványos 34 – Ránk számíthatsz! nevet viselő erdélyi közéleti fórumon tartott előadása során öt fontos közéleti témát érintett:

  1. Bejelentette a Digitális Polgári Körök létrejöttét, melynek már online felülete is van, amely a https://dpkor.hu/ linkre kattintva érhető el
  2. Kiemelte, hogy a kormánypártok a 2026-os választáson is főlényes győzelmet aratnának, a Fidesz-KDNP mintegy 80 egyéni választókörzet megnyerésével számolhat
  3. Részletezte, hogyan maradhat ki Magyarország a háborúból
  4. Hangsúlyozta, hogy nem engednek a nemzeti szuverenitásból
  5. A kormányfő a magyar nagystratégia lényegét is megfogalmazta, ezen belül a családbarát nemzet fontosságát hangsúlyozta

A kormányfő újdonságként jelentette be a Digitális Polgári Körök létrejöttét, melyet – ismertetése szerint  – azért hoznak létre, mert

a polgári, konzervatív, keresztény közösségnek is kezdenie kell valamit azzal a digitális körrel, ami most ellenséges és ez – mint Orbán Viktor fogalmazott –„ így nincs jól”.

Orbán Viktor azt mondta: aki ma az online térben is vállalja a polgári, nem baloldali, nem progresszív, nem libsi meggyőződését, azt megtámadják, ezért a modern kornak megfelelő formában kell valamit tenni. Az építés, országépítés kultúráját a digitális térben is meg kell teremteni – szorgalmazta.

Hozzátette: a tiszás digitális agresszió ellen korábban már létrehozták a Harcosok Klubját és ez fontos, de nem mindenkinek való a harc.

„Van, akinek kifejezetten elege van a konfliktusokból, ezért kell egy hely, egy tér azoknak is, akik nem akarnak részt venni direkt politikai csatákban, de részt akarnak venni az országépítésben. Kell egy tér, egy támasz, kell a politikai és közösségi védelem, kell sok digitális polgári kör”

– fogalmazott Orbán Viktor.

A Digitális Polgári Körök online felülete a https://dpkor.hu/ linkre kattintva érhető el.

A 2026-os országgyűlési választásokkal kapcsolatban a miniszterelnök a voksolás demokratikus jellegét hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy az maga a demokrácia, a választás mindig nyílt, az eredmény annak megfelelően alakul majd, ahogy az emberek döntenek.

Orbán Viktor kitért rá, hogy saját felméréseik szerint ha most tartanák a választást, akkor a kormánypártok főlényes győzelmet aratnának, a kormányfő úgy számol, hogy a Fidesz-KDNP a 106 egyéni választókerület közül 80-at nyerhet meg – de hangsúlyozta, hogy 2022-ben 87-ben nyertek. „Miért adnánk ennél alább?” – kérdezte a kormányfő.

A kormányfő jelezte: kormányzati cikluszárónak szánja beszédét, de arra készül, hogy egy év múlva ciklusnyitó előadást tart ugyanitt, majd a választás külhoni magyarok életére gyakorolt hatását hangsúlyozta, mondván, mindig két sors közül lehet választani.

A világ a feje tetején áll ”– kezdte nem sokkal később a világot érintő helyzetértékelését a kormányfő. A külhoni magyarság számára az ellenzék politizálását kockázatnak nevezte és azt mondta: a Brüsszelből irányított ellenzék krédója az, hogy Nagyvárad román föld.

A kormányfő azt mondta: a nemzeti kormányra lehet számítani, a határon túliaktól pedig azt kérte, hogy „ők is álljanak ki magukért”.

Orbán Viktor a beszédben megemlítette a Kneecap nevű együttes Magyarországról való kitiltását is, majd részletesebben beszélt a magyar szórakoztatóipar helyzetéről. A közelmúltbeli fejleményekre utalva úgy fogalmazott, hogy az egyik előadó „véglénynek nevezi” a kormánypátok szavazóit, miközben egy második „fejbelövi színpadon a miniszterelnököt”, aztán egy harmadik szereplő (a Sziget Fesztivál) „antiszemita terrort támogató együttest hív meg” – szerinte ezek közt lehet összefüggés.

Lesz-e harmadik világháború? – Ha igen, így maradhat ki Magyarország

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban ismertetett egy közvélemény-kutatást is, amely szerint a nyugati országokban sokan hisznek abban, hogy 5-10 éven belül kitör egy konfliktus.

„A vihar előszelét nem mindig követi vihar. De vannak baljós árnyak”

– mondta ezután Orbán Viktor.

Ezután a kormányfő ismertette, hogy az I. és II. világháborúnál milyen előjelei voltak a világégésnek. Ezek közt sorolta fel azt, hogy erősödik a rivalizálás a nagyhatalmak közt – szerinte ez most látható a világ három vezető katonai hatalma, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország közt is. De előjel szokott lenni az is, hogy a világégések előtt emelkedni szokott a kisebb méretű fegyveres konfliktusok száma világszerte, felerősödik a fegyverkezési verseny, blokkosodik a világ gazdaságpolitikai szempontból, és felerősödik a migráció  – ezek a tényezők mind-mind jelen vannak most szerinte.

„A világháború esélye folyamatosan nő”

– vonta le a következtetést a kormányfő majd azzal folytatta: a magyarok számára ebből az következik, hogy Ukrajnát még akkor sem szabad felvenni az Unióba, ha Brüsszel „a feje tetejére áll”.

Majd felidézte: a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egy évvel ezelőtti, kijevi tárgyalásán nem tudta meggyőzni az államfő, hogy az idő nem nekik dolgozik, és ezért béketárgyalásokat kellene kezdeniük. Ez azt mutatja, hogy egy-egy ország önmagában keveset tehet a békéért, akkor viszont lehet esélyük, ha szövetségre lépnek egymással a megbékélés érdekében – fejtette ki.

Mindeközben Magyarországnak is fel kell készülnie arra az eshetőségre, hogy elérheti a háború, úgymond „föl kell készülnünk a kimaradásra” – tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint ma a világ hat erőközpontjából (ezek közt az alábbiakat sorolta fel: az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, India, türk államok, Brüsszel) 5-tel jó viszonyt ápolunk. és ez is segíthet.

A kormányfő szerint Magyarországnak négy területen kell önállóvá válnia azért, hogy bármilyen helyzetben helyt állhasson a jövőben.

Ezek a hadiipar, az energiaipar, az élelmiszeripar és a digitális képességek – mondta Orbán Viktor, aki szerint e téren nemzeti hatáskörben kell elvégezni a munkát, mert az Európai Unió ebből a szempontból „nem ér semmit.” Magyarországnak emellett regionális szereplővé kell válnia, együtt kell működnie a környező országokkal azért, hogy kimaradhasson a háborúkból – tette hozzá a kormányfő, miközben arról is beszélt, hogy a humán erőforrások területén, az oktatásban is fejlődni kell. Emellett elengedhetetlen feltétel az, hogy Magyarország nem zárkózhat be semmilyen blokkba, a nyugati és a keleti országokkal egyaránt szükség van a gazdasági kapcsolatokra

Lesz-e európai háború? – Már van is

Orbán Viktor szerint „európai háború nem lesz, hanem van”, hiszen az orosz-ukrán háború egy ilyen konfliktus. A kormányfő szerint Európa „2014 óta játszik a tűzzel, vagy mondhatnám a pokollal”.

A miniszterelnök ezután kritizálta azokat, akik úgy írják le Oroszország és Ukrajna háborúját, mint egy autoriter és egy demokratikus hatalom konfliktusát, majd hozzátette: a Nyugat szerinte nem értette meg, hogy Ukrajnának a hozzájuk való csatlakozása egzisztenciális válságot jelenthetne Oroszországnak. „Minden ilyen mozdulat megbontja az erőegyensúlyt, az ellenérdekelt fél részéről […] azonnali reakciót vált ki. Ebből az a tanulság a Nyugat részéről, hogy a háborút a jó szándék is kiválthatja”, ha rossz helyen és időben jelenik meg – tette hozzá. Szerinte Ukrajna nyugati csatlakozását – ellentétben például a német újraegyesítéssel, amelynél ideálisak voltak a körülmények – „rosszkor, rossz helyen, rossz módszerrel jelenítettük meg”, ennek lett a vége a háború.

Orbán Viktor azt mondta: a háború nem döntés, hanem végkifejlet és arra figyelmeztetett, hogy amennyiben nem lesz globális rend, akkor csak regionális túlélési formák lesznek, hozzáfűzve: szerinte az EU már belépett a háborúba.

Magyarországnak békepárti és nemzeti kormánya kell, hogy legyen

A kormányfő a magyar belpolitika alaptételének nevezte, hogy Magyarországnak békepárti és nemzeti kormánya legyen,

és célként fogalmazta meg, hogy  ennek érdekében se a DK-t, se a Tiszát ne engedjék hatalomra jutni.

A 2028-34-es uniós költségvetési ciklus tervezetéről szólva a kormányfő emlékeztetett, hogy aszerint a pénz 20 százaléka Ukrajnába menne és ami marad, azt is háborús készülődésre fordítanák. „Brüsszel utat nyitna a liberális politikának, Oroszországban visszatérne a jelcini politika és indulhatna a biznisz” – fogalmazott ezzel kapcsolatban.

Nem engedünk a nemzeti szuverenitásból, de hazahozzuk az uniós forrásokat 

A miniszterelnök azt mondta, hogy a Magyarországnak járó uniós pénzek felét már sikerült hazahozni és hamarosan meglesz a másik fele is – de úgy, hogy semmit sem fogunk feladni a nemzeti szuverenitásból, miközben ha a Tisza Párt kerülne kormányra, akkor ők szerinte feladnák a jelenlegi Ukrajna-politikát, elfogadnák az uniós migrációs paktumot, lemondanának a gyermekvédelemről, a rezsicsökkentésről és a multinacionális cégek megadóztatásáról. Vagyis, ők is hazahoznák a pénzt, csak a szuverenitásról való lemondás árán.

„Akkor inkább hozzuk haza mi!”

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

A kormányfő ismertetése szerint az EU mára egy olyan szerepbe lavírozta magát, hogy az Egyesült Államokat politikai ellenfelének tekinti, egyszerre folytat kereskedelmi háborút az amerikaiakkal, hidegháborút Kínával és forró háborút Oroszországgal.

Teszi ezt úgy, hogy közben az európai emberek ezt nem akarják – fűzte hozzá Orbán Viktor, aki ezzel kapcsolatban egy föderalista mestertervet lát a háttérben. Úgy érzi, hogy azzal próbálják növelni a brüsszeli bürokrácia befolyását és csökkenteni a nemzetállamokét, hogy felveszik Ukrajnát az unióba.

Ukrajna uniós tagsága egyes uniós szereplők ottani érdekeltségeit erősítené

– mondta, hozzáfűzve, hogy az Egyesült Királyságot kiengedtük,  miközben Ukrajnát be akarjuk engedni az EU-ba. „Ez egy őrület”, de a föderalisták szempontjából érthető, mert Ukrajna támogatná az Európai Egyesült Államok tervét – tette hozzá.

A magyar nagystratégia lényege, hogy nagyok és gazdagok akarunk lenni

A tavaly szintén Tusnádfürdőn bejelentett magyar nagystratégiát Orbán Viktor azzal jellemezte, hogy 1920-ban az ellenségeink úgy döntöttek, hogy kicsik legyünk és szegények, de mi nagyok és gazdagok akarunk lenni.

Ez a magyar nagystratégia!

– mondta, majd célként fogalmazta meg, hogy Magyarországot a jövőben ne tudják kihagyni a nagy és fontos döntésekből.

A kormányfő úgy folytatta, hogy családbarát nemzetre van szükségünk, ennek érdekében pedig az egész EU-ban Magyarország költi a legtöbbet a családok támogatására, kiemelve, hogy sehol máshol a világon nincs személyi jövedelemadó mentessége a kétgyermekes édesanyáknak, kizárólag Magyarországon.

A miniszterelnök kiemelte még a 3 százalékos fix kamatozású hitel formájában nyújtott otthonteremetési támogatást, mellyel – Orbán Viktor megfogalmazása szerint egy magyar fiatal arra kap lehetőséget, hogy tulajdonosként legyen része Magyarországnak.

Ez az intézkedés a családokat, a fiatalokat és az egész nemzetet erősíti

– fogalmazott a kormányfő.

„Most majd eldől, hogy milyen szülők voltunk” – a migrációról beszélt felszólalása végén Orbán Viktor

A beszéd végén – Európára átkanyarodva – Orbán Viktor arról is beszélt:  „Tőlünk Nyugatra az országok visszafordíthatatlanul vegyes társadalmakká alakultak”, folyamatosan nő a muszlim népesség aránya.

„A nagyvárosokban megtörténik a lakosságcsere”, miközben Európába továbbra is áramlanak a migránsok, akiket most már az is vonzhat a kontinensre, hogy a korábban ide érkezettek tudják fogadni őket fogalmazott a kormányfő, aki szerint akkor lehet igazán nehéz a helyzet, ha Afrika is megindul majd, és további határvédelmi lépésekre lesz szükség a jövőben.

Ezt követően beszélt arról, hogy a kereszténység és a politika viszonyát tekintve három stáció létezik: amikor az európai nemzetek többség élő hittel rendelkezett, ez a szekularizációval megszűnt; amikor az élő hit zsugorodik, de a keresztény hitből kinőtt kultúra megvan; és amikor a kereszténység teljesen kiszorul az országok életéből, feladják a keresztény kultúrát. Ez utóbbival kapcsolatban hozzáfűzte: szerinte az „átbillenési pont” az, amikor elfogadják az azonos neműek házasságát. Ennél a pontnál érte el a nyugati országokat a migráció, ezért sem tudtak megfelelően védekezni elleni – fejtette ki a meglátásait.

Felszólalása legvégén hozzátette: az, hogy Magyarországon tudunk-e védekezni ez ellen a jelenség ellen, csak rajtunk és a gyerekeinken múlik.

„Most majd eldől, hogy milyen szülők voltunk”

– mondta a kormányfő, lezárva ezzel a beszédét.

Kiemelt kép: Orbán Viktor Tusványoson. (Forrás: hirado.hu)

Ajánljuk még