Orbán Viktor az interjú elején kifejtette, hogy a politika a napi ügyek intézésével foglalkozik, és óriási élmény a politikusoknak és a politika iránt érdeklődőknek is, ha néha kiszabadulnak ebből a szűk perspektívából, és egy szélesebb térbe lépnek ki, és arról beszélnek, mi lesz holnap, mi lesz 2030-ban, 2040-ben, 2050-ben, annak amit csinálnak, mi az értelme, mik a távlatai.
A kormányfő elmondta, tavaly arról beszélt, hogy van magyar stratégia, abból felvillantott néhány dolgot, szombaton egy lépéssel tovább megy és a stratégia néhány fontosabb elemét is bemutatja.
Orbán Viktor: Nagyobb összefüggésben tekintjük a magyarság sorsát
Orbán Viktor elmondta, nemzetben gondolkodni azt jelenti, hogy nagyobb összefüggésben tekintjük a magyarság sorsát, semmint az akaratunk ellenére meghúzott államhatárokon belül élő magyarság szempontjai és érdekei. A miniszterelnök szavai szerint erre emlékeztet Tusványos, amely a legnagyobb politikai találkozó a határon túli magyarok világával, ami nagy eredmény és lassan ezt nem is vitatják.
„Ma már van egy politikai közmegegyezés Magyarországon arról, és az alkotmány is kimondja ezt, hogy a magyar kormány felelősséget visel a határon túl élő magyarokért is”
– mondta a kormányfő.
Orbán Viktor egyúttal arról beszélt, hogy a nemzeti kormány egyik történelmi tette volt a kettős állampolgárság intézményének bevezetése, és emellett gazdaságfejlesztési programokat is indítottak.
A kormányfő szerint a gazdák vesztenének, a multik nyernének az uniós támogatások átalakításával
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a gazdák lennének a nagy vesztesei, egyes már Ukrajnában működő multinacionális cégek pedig a nyertesei annak, ha az Európai Bizottság elképzelése szerint alakítanák át az uniós költségvetést.
Orbán Viktor úgy nyilatkozott: a brüsszeli elképzelések szerint hét év alatt 360-370 milliárd eurót kapna Ukrajna támogatásként; ez minden egyes esztendőben 18-szor akkora összeget tenne ki, mint amennyit Magyarország nyugdíjfizetésre fordít, a támogatás egy része pedig magyar befizetésből származna. Viszonyítási pontként a miniszterelnök közölte: egy év alatt a teljes magyar gazdasági teljesítmény mintegy 200 milliárd euró, így óriási összegekről beszélünk magyar mércével mérve.
Magyarország elemi érdeke, hogy kitartson az ukrán EU-tagságot elutasító álláspontja mellett
Orbán Viktor az ukrán EU-tagságról is beszélt az interjúban. Mint mondta, Magyarország elemi érdeke, hogy kitartson az ukrán EU-tagságot elutasító álláspontja mellett. Hozzátette: tagság helyett szerződésen alapuló, stratégiai megállapodást javasol Ukrajnával. A miniszterelnök elmondta, hogy az ukrán EU-tagság Magyarország számára elfogadhatatlan, „mert ha fölvesszük Ukrajnát, akkor felvesszük a háborút, és a háborúnak mi leszünk a terepe”.
„Egy háborúban álló országot fölvenni az Európai Unióba azt jelenti, hogy felvettük a háborút, és ez földrajzilag azt a térséget sújtja a legjobban, amelyik szomszédos a háborúban álló európai uniós tagállammal. Ez megengedhetetlen, ez tönkretenné Magyarországot”
– jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, meghalna rengeteg magyar, elvinnék a fiataljainkat, belebonyolódnánk egy háborúba, borzalmas pusztítást kellene elszenvednünk, a gazdaságunk pedig romokban lenne.
Mi az ukránokat nem tekintjük ellenségnek, nekünk ajánlatunk van a számukra – mondta Orbán Viktor. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna egyre súlyosabb fenyegetéseket intéz Magyarországhoz.
A miniszterelnök kiemelte: Magyarország EU-tagság helyett rendezett, szerződéses alapon nyugvó stratégiai együttműködést javasol az EU és Ukrajna között, ami tartható vagy fölmondható, vagy korrigálható, ahogy a helyzet megkívánja. Orbán Viktor szólt arról is: Ukrajna nagyon súlyos fenyegetéseket intéz Magyarországhoz, amit a miniszterelnök elmondása szerint igyekszik higgadtan, stratégiai nyugalommal kezelni. „Forrófejűségnek itt nincsen helye, tehát ez nem színpad. Amikor kell, elengedem a fülem mellett, amikor kell, komolyan veszem, amikor kell, akkor ellenintézkedéseket rendelek el a titkosszolgálatoknál és a rendvédelmi szerveknél, tehát megadjuk mi a megfelelő választ akkor is, ha közben nem verjük ezt nagydobra” – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: ugyanakkor az ukránok egyre jobban épülnek be a magyar politikába, a médiába, a szakértői világba, tehát védekezni kell.
„Ukránbarát pártok már vannak, ilyen a Tisza és a DK is”
Megjegyezte: ismerik azokat az újságírókat, akik kifejezetten az ukrán álláspontot képviselik „megbízásszerűen” Magyarországon, és az ukránok beépültek a szakértői világba is – mondta, példaként említve azokat a szakértői véleményeket, amelyek szerint a magyarok gyújtották fel a kárpátaljai templomot, hogy konfliktust provokáljanak, „ami egy agybaj”. Hozzátette: az ember nyilvánvalóan nem mond magától ilyen marhaságokat, érdekek vannak a háttérben. „Ukránbarát pártok már vannak, ilyen a Tisza és a DK is” – szögezte le.
Ukrajna nem nyilvánosan, hanem a titkos, sötét, szürke zónában egyre inkább épül be a magyar közéletbe, és védekeznünk kell ezzel szemben. Mindig a megfelelő súlyú ellenlépést tesszük meg, nem fogunk hezitálni – mondta, hozzátéve, hogy az ukránok ismernek minket és tudják, hogy a nemzeti érdekeinket körmünk szakadtáig védeni fogjuk.
Hangsúlyozta: a gazdálkodás az unióban sokkal költségesebb a teljesítendő közösségi előírások miatt, így „nem lenne fair a verseny, hogyha onnan be lehetne hozni a terményeket az európai piacra úgy, hogy ott olcsóbban termelhetnek, mi pedig drágább termelésre vagyunk kényszerítve. A gazdáinkat meg kell védeni” – fogalmazott a miniszterelnök, felháborítónak nevezve, hogy a Tisza Párt szakértője idomított csimpánzoknak nevezte a gazdákat, amiért a meglévő támogatási rendszerhez alkalmazkodva rendezték be működésüket.
„Nem lehet így beszélni emberekről, másfelől téves a diagnózis”
– jelentette ki Orbán Viktor, majd megjegyezte, szerinte van egy egyedfejlődési ív a megfogalmazásokban, mivel a baloldal előző miniszterelnök-jelöltje még trágyával etetett gombának nevezte a jobboldaliakat. A jogállamisági feltételek Brüsszelben tervezett szigorítását politikai zsarolási eszközrendszernek nevezte a miniszterelnök, kijelentve, hogy az politikai furkósbot, semmi köze a jogállamisághoz. Megjegyezte: a jogállamiság legnagyobb megsértője az unióban jelenleg maga az Európai Bizottság. „Ez a legarcátlanabb dolog, amit valaha láttam, hogy bármely tagállamot jogállamisági kritikával illeti egy olyan birodalmi központ, amely lábbal tapossa a jogállamiságot” – fogalmazott.
Orbán Viktor szerint nem a kormánynak kellett volna közbelépnie a Kneecap zenekar ügyében
A Magyarországról kitiltott ír zenekar, a Kneecap ügye kapcsán a miniszterelnök azt mondta, nem a magyar kormánynak kellett volna közbelépnie, hanem a szervezőknek nem kellett volna meghívni az együttest. „Az elején nagyon zabos voltam rájuk, megmondom őszintén, hogyan hozhatják Magyarországot ilyen helyzetbe?” – jegyezte meg.
Hozzátette: napokig keresték a megfelelő, az érintettek kitiltását lehetővé tévő jogi megoldást. A jogrendszer világosan azon az állásponton van, hogy Magyarország egy szabad ország, a béke szigete, és az alapvetés az, hogy itt békében élünk egymással, senkit nem bánthatnak, verbálisan sem a vallása vagy a származása miatt. „Ennek itt nincsen helye” – fogalmazott. Orbán Viktor közölte: az ügy nem a művészi önkifejezésről, hanem már a választásról szól. Mint mondta, Amerikában is az van, hogy a show-biznisz nagyobb része beáll a liberális baloldali pártok mögé, ez történik Magyarországon is, hogy közben pénzt is kapnak érte, afelől sok kétségünk ne legyen, de hát ilyen az élet. A miniszterelnök annak a véleményének adott hangot, hogy az emberek nem szeretik, ha a show-biznisz közkedvelt, esetleg tisztelt résztvevői meg akarják nekik mondani, hogyan gondolkodjanak az életről, a politikáról. Ez Amerikában sem jött be eddig – jelentette ki, hozzátéve, ez politikai értelemben nem árt, sőt lehet, hogy inkább használ a megtámadottaknak.
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök (j) interjút ad Törőcsik Zsolt műsorvezetőnek a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a közmédia kihelyezett, tusnádfürdői stúdiójában 2025. július 25-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán)