Még Tarlós István főpolgármesteri időszakában, vagyis 2014-ben kötötte meg a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) azt az eredeti szerződést, amely alapján a korábbi szállítások nyomán a spanyol gyártótól most újabb alacsony padlós CAF villamosok érkeznek Budapestre. A szállítmánnyal a fővárosban közlekedő régi, Ganz típusú járműveket kívánják leváltani.

A Tarlós-féle szerződéseket Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón nagyon előnyösnek nevezte, és amely kapcsán kiemelte, hogy a főváros által kért pénzt a kormány biztosította.

A most érkező járművek azonban nem alkalmasak a budapesti sínhálózat teljes egészén közlekedni. A probléma már 2014-ben, vagyis a legelső szerződés megkötésekor is ismert volt, mégsem oldották meg, az új villamosok működtetéséhez szükséges infrastrukturális feltételek mind a mai napig nem valósultak meg. A régi, ötvenéves Ganz-féle villamosokkal ellentétben az új járművek fontosabb berendezései nem a padló alatt vannak, hanem a tetején, emiatt magasabbak, mint a leváltandó társaik. Fogadásukra tehát a mostanihoz képest teljesen más kocsiszín szükséges. Mindez három budapesti remíz teljes körű átépítését feltételezi. Ennél nagyobb baj, hogy az új villamosok szélesebbek, mint a régiek, a jelenlegi sínhálózaton pedig nem férnek el egymás mellett. Azokon a vonalakon tehát, ahol közlekednének a BKV új, korszerű villamosai, a teljes vágányhálózatot át kell építeni, beleértve az áramellátási rendszert és a jelzőberendezéseket is. A megállókat akadálymentessé kellene tenni, és a villamosok alacsony padlózatához kellene kialakítani.

Budapesten most is futnak CAF villamosok azokon az útvonalakon, amelyeken a vágányhálózat megfelelő.

A Karácsony Gergely főpolgármester által vezetett Városházán úgy tervezték, hogy majd a 2-es, 23-as, 24-es, 61-es, 62-es és 62 A vonalakon jelennének meg az új, alacsony padlós CAF-ok, de szóba került a 47-es és a 49-es járat is. Csakhogy azok a villamosok, amelyeket most Budapestre szállít a spanyol gyártó, ezen útvonalak egyikén sem tudnak végiggördülni.

A síntávolság ugyanis mindenütt túl szoros, a kocsik tehát nem tudnak egymás mellett elhaladni, de a 2-es vonalán még a viadukt is és a dunai hidak alatti kerülő alagút belmagassága is akadályt jelent. A 47-es és a 49-es járat cseréjének gondolata elé mindezek mellett még az az akadály is hegyként tornyosul, hogy a Szabadság híd fel- és lehajtója túl meredek ívben görbül, a villamos orra pedig az alacsony padló miatt fennakad a betonon. Az új kocsik sokkal nehezebbek, mint a Ganz-féle régiek, ezért aztán a híd drasztikus mértékű statikus terhelését okozná, ha a Duna felett két jármű egyszerre menne át a Szabadság hídon. Egyszerre csakis egy, utasokat szállító CAF villamos haladhatna át a hídon, ami önmagában is hatalmas közlekedési dugót okozna a főváros amúgy is túlterhelt közlekedési rendjében.

A 2014 óta ismert probléma megoldása 32,5 milliárd forintba kerül, amiből a két legnagyobb tétel a ferencvárosi kocsiszín felújítása, valamint a 2-es villamosvonal alkalmassá tétele a CAF villamosok fogadására.

Az új beszerzésű villamosok ügye most ott tart, hogy az önmagát csődközeli helyzetbe kormányzó Budapest 340 millió forint saját forrást különített el a legszükségesebb munkálatok elvégzésére. Ez azonban legfeljebb két-három évig nyújt ideiglenes megoldást.

Az új villamosok mindezek ellenére folyamatosan érkeznek.

Már megvásárlásukkor is a polgári kormánynak kellett a zsebébe nyúlnia, pedig eredetileg az Európai Unió helyreállítási és újjáépítési alapjába (RRF) volt a szükséges költség beillesztve. Mivel ez a pénz a brüsszeli jogállamisági vitákból fakadó gáncsoskodások miatt nem érkezett meg, Budapest számláját az állam állta. Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón újságírói kérdésre kifejtette: a Karácsony Gergelyt támogató politikai erők Brüsszelben mindent megtettek azért, hogy ezekhez az uniós pénzekhez se jussunk hozzá. Mint fogalmazott: „Azért az mégiscsak furcsa, hogy valaki kormányzati támogatást kér egy villamosprogramra a magyar államot megillető uniós pénzekből, majd amikor az új villamosokat megkapja, akkor bejelenti, hogy a működéséhez újabb brüsszeli forrásokat kér, közben pedig a saját politikai családja Brüsszelben mindent megtesz azért, hogy Magyarország ne kapjon uniós forrásokat. Elég meredeknek érzem ezt.” Gulyás Gergely hozzátette: „Aki azt mondja, hogy a kormánynak ez ügyben további dolga volna, az a legrosszabb tanácsrendszer logikájával él. Van ugyanis egy önkormányzat, annak kell működtetni a BKV-t.”

Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapítója és kutatási-elemzési igazgatója a hirado.hu kérdésére elgondolkodtatónak nevezte, hogy a főváros Brüsszelben külön irodát tart fenn annak érdekében, hogy Magyarország ne kapja meg a neki jogosan járó pénzeket. Az ügy kapcsán kiemelte: az új villamosok fogadásához szükséges fejlesztések nincsenek előkészítve, a szükséges hálózatfejlesztések közbeszerzési trendjét például még ki sem írták. Mint fogalmazott: „Budapest vezetésének is meg kell értenie, hogy nemcsak a főváros lakosságának, de az ország egészének is kárt okoz akkor, ha a brüsszeli pénzek hazahozatala érdekében nem működik együtt a kormánnyal.”

Kiemelt kép: Folyamatosan érkeznek az országba az új CAF villamosok (Forrás: Facebook)