A 2015-ben kezdődő határzár-építés máig az egyik legmarkánsabb szimbóluma annak, hogyan válaszolt Magyarország a 2015 tavaszán kialakult, drámaivá fokozódó migrációs válságra. A kormány akkor nemzeti konzultációt indított a kérdésről, és már júniusban tájékoztató kampányt is indított a lakosság bevonásával.

Orbán Viktor miniszterelnök 2015. június 12-én jelentette be: a fizikai határzár lehetősége is napirenden van. Öt nappal később a kormány már lépett is, és lezárta a magyar–szerb zöldhatárt, az illegális bevándorlókat pedig a legális belépési pontokhoz terelték át.

Villámgyors kivitelezés katonákkal és közmunkásokkal

A kormány 2015. július 13-án utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy egy hét alatt készítse elő a 175 kilométeres szakaszra tervezett, ideiglenes, négy méter magas kerítés kivitelezését. A határzár építését még aznap meg is kezdték. Bár az eredeti határidő november 30-a volt, a miniszterelnök július végén a Bálványosi Szabadegyetemen bejelentette: az akadályrendszert augusztus 31-ig befejezik – írta a Mandiner.

A honvédség 3800 fős állományát közmunkásokkal egészítették ki a gyors kivitelezés érdekében. A magyar–szerb szakaszon végül két nappal a kitűzött határidő előtt készült el a műszaki zár, míg a horvát határon október 15-re fejeződtek be a munkálatok.

EU-ellenállás és kritikák kereszttüzében

A Mandiner emlékeztet: a magyar határzár már a kezdetektől szálka volt az Európai Unió szemében. Az Európai Bizottság sem akkor, sem azóta nem nyújtott pénzügyi támogatást az építéshez, miközben vezetői, köztük Ursula von der Leyen, valamint elődje, Jean-Claude Juncker is elutasították az intézkedést.

Az Európai Parlament többségi véleménye szerint a határzár szembe megy az uniós szellemiséggel, több tagállami diplomácia, elsősorban Románia, de más országok is élesen bírálták a tagállamok közti fizikai elzárást.

Továbbra is jelentős a migrációs nyomás

A rendőrségi statisztikák szerint bár 2015 óta csökkentek az illegális határátlépések, a jelenség még mindig komoly kihívást jelent. Az Origo cikke szerint 2020-ban 150 977 esetben intézkedtek a hatóságok, 2022-ben ez 385 965-re nőtt, majd 2023-ban 281 166-ra csökkent. 2024-ben is közel 90 ezer esetről számolt be az ORFK.

A valódi menekültek száma ugyanakkor marginális: 2023-ban mindössze 31, 2024-ben 29 menedékkérelem érkezett. Fontos, hogy a számok nem személyeket, hanem eseteket jelölnek, tehát egy-egy személy többször is szerepelhet a visszatartottak között.

Kapcsolódó bűncselekmények és terheltség

A Mandiner adatai szerint az illegális migrációhoz kapcsolódó bűncselekmények száma is magas: 2022-ben 70 295 esetet regisztráltak, 2023-ban 65 795-öt, 2024-ben pedig 36 353-at.

A déli határzár tíz éve fontos szerepet játszik Magyarország migrációs politikájában, és ahogy a Mandiner írja: a magyar kormány eltökélten fenntartja azt a rendszert, amely képes kezelni a folyamatos migrációs nyomást – függetlenül attól, hogy az Európai Unió vezetői és intézményei mindmáig vitatják létjogosultságát.

Kiemelt kép: Befejeződött a déli határzár megerősítése és kibővítése (Fotó: MTI/Rosta Tibor)