Orbán Balázs azt írta, hogy von der Leyen bizottsági munkája szembemegy az európai polgárok valódi érdekeivel, a tagállamok szuverenitásával és az uniós intézmények eredeti rendeltetésével.

A politikai igazgató szerint az Európai Bizottság elnöke nem pusztán hibákat követett el – politikai gyakorlatát áthatja az ideológiai elfogultság, a demokratikus elszámoltathatóság teljes hiánya és az európai gazdaság alapjainak szisztematikus meggyengítése.

Ursula von der Leyen (közel sem teljes) „bűnlajstromában” elsőként említette, hogy

a politikus régóta nyíltan Ukrajna érdekeit képviseli a tagállamok érdekeivel szemben.

Brüsszel már nem a tagállamok érdekérvényesítésének helyszíne, hanem az a hely, ahol a kijevi lobbi érvényesül a háború folytatása érdekében – tette hozzá.

Közölte továbbá, hogy háborúpárti fordulat következett be von der Leyen elnöksége alatt: a diplomácia helyett az eszkalációt választotta. Ahelyett, hogy az EU közvetítőként lépne fel az orosz-ukrán háborúban, fegyvereket küld és szankciót szankcióra halmoz – „amik nem vittek közelebb a konfliktus lezárásához, de legalább Európának gazdasági károkat okoztak” – írta.

„Európa ma nem a béke projektje, hanem egy háborúpárti elit kockázatos játszmájának terepe”

– fogalmazott Orbán Balázs.

Szerinte von der Leyen a jogállamiságot politikai fegyverré tette: a konzervatív kormányokat büntette, a baloldaliakat kímélte. Az európai egység helyett megosztást szított, és ideológiai alapon támadta azokat, akik ragaszkodnak nemzeti szuverenitásukhoz.

A miniszterelnök politikai igazgatója kitért arra:

Brüsszel szerint az uniós értékek egyenlők az LMBTQ-aktivizmussal.

Ahelyett, hogy tiszteletben tartaná Európa kulturális sokszínűségét, ideológiai nyomásgyakorlással próbálja uniformizálni a társadalmakat – balliberális mintára.

Azt írta,

a Zöld Megállapodás soha nem a fenntarthatóságról szólt,

hanem gazdasági központosításról és önsorsrontásról. Von der Leyen klímapolitikája tönkreteszi a mezőgazdaságot, kiűzi az ipart a kontinensről, és elszabadítja az energiaárakat. Ez nem zöld átmenet, hanem egy baloldali ideológiai hadjárat Európa átalakítására – jegyezte meg.

„Von der Leyen migrációs politikája a lakosságcsere politikája.

Ahelyett, hogy megállítaná az illegális bevándorlást, intézményesen megszervezné azt: kvótákkal, kötelező szétosztással és NGO-k támogatásával. Ezzel nem biztonságot, hanem instabilitást hoz Európának, és elvitatja a tagállamok jogát arra, hogy saját demográfiai és kulturális jövőjükről döntsenek” – közölte.

Orbán Balázs a felsorolásban kitért arra, hogy a vakcinabeszerzések idején

„Von der Leyen titkos üzleteket kötött a Pfizerrel,

eltüntette a kulcsfontosságú SMS-eket, miközben férje a biotechnológiai iparban érdekelt volt”. Úgy véli, az egész ügy átláthatatlan, máig tisztázatlan, és tökéletes példája annak, hogyan él vissza a brüsszeli elit a hatalommal és fordítja a válságokat saját hasznára.

Összegzése szerint Brüsszel ideológia-vezérelt geopolitikája elszigeteltségbe taszította Európát. Minden kommunikációs és gazdasági csatornát elvágtak Oroszország irányából, kereskedelmi háborút indítottak Kínával szemben, és ideológiai konfliktusba keveredtek még a szövetséges Egyesült Államokkal is.

Miközben a világ nagyhatalmai felkészülnek a világrendszerváltásra, Európa ma a korábbi liberális világ utolsó bástyájaként teljesen magára maradt.

„Ursula von der Leyen alatt az Európai Bizottság letért a pályájáról: szolgálat helyett uralni akar, egység helyett megoszt, együttműködés helyett büntet. Nem az európai emberek érdekeit képviseli, hanem Ukrajnát és egy brüsszeli elit liberális agendáját” – közölte a politikai igazgató.

Ezért mi a magyar ellenzék vezetőjével szemben azt mondjuk:

elég von der Leyenből, ideje mennie.

Európának olyan vezetésre van szüksége, amely tiszteli a nemzeti hagyományokat, józan ésszel közelíti meg a gazdasági kérdéseket, védi a közösségeket és a békét – zárta értékelését Orbán Balázs.

Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke a bizottság heti ülésére érkezik Brüsszelben 2025. május 21-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)