A Megyei Jogú Városok Szövetsége által kidolgozott módosítás szerint abban az esetben, ha egy településnek szolidaritási hozzájárulást kell befizetnie, akkor az iparűzési adó többletét ne terhelje a Versenyképes járások program. A Mandiner információi szerint Szita Károly kaposvári polgármester, aki a szövetség elnöke is, úgy fogalmazott, hogy a szolidaritási hozzájárulási rendszernek a Versenyképes járások programmal közös átalakítása erősen indokolt, hiszen az iparűzési adó után már a program alapjába is fizetniük kell.

Kaposvár például a korábbi összegeknek szinte a dupláját fizeti. Szita Károly tájékoztatása szerint a kormány nyitott az átalakításra.

Kaposvár polgármestere egyúttal arra is emlékeztetett: a szolidaritási hozzájárulás az a pénz, amit az iparűzési adóval rendelkező települések fizetnek be az államkasszába azért, hogy mindazok a települések, amelyeknek nincs ilyen bevétele, fejlesztési forrásokhoz jussanak.

„Ez egy hosszú évek óta működő rendszer. Magam rosszul veszem azt, amikor több baloldali polgármester, a főpolgármesterrel az élen meg akarja tagadni ennek a befizetését” – hangsúlyozta Szita Károly.

Megírtuk: tavaly 75 milliárd forint volt a Budapest által fizetendő szolidaritási hozzájárulás mértéke. A törvény rendelkezése alapján ez 2025-re 14 milliárddal, 89 milliárd forintra emelkedett. Amikor a költségvetési tervet a város vezetői a Fővárosi Közgyűlés elé terjesztették, már lehetett tudni, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke idén 89 milliárd forint lesz. Egyúttal azonban azt is lehetett tudni, hogy a főváros helyi iparűzési adó bevétele a 2019-es 164 milliárd forintról úgy emelkedett közel kétszeresére, 322 milliárd forintra, hogy közben nőtt az állami működési támogatás összege is. A megemelkedett szolidaritási hozzájárulás ellenére is 93 milliárd forinttal több került Budapest zsebébe.

A Fővárosi Közgyűlés a kormánnyal szembeni konfrontáció útjára lépett.

Leszavazta a Fidesz javaslatát, hogy a szolidaritási hozzájárulás összegét hiánytalanul be kell fizetni a Magyar Államkincstár számlájára, és úgy döntött, hogy annál sokkal kevesebb pénzt utal át.

Ennek megfelelően a költségvetési egyensúlyt a bevételek ismeretében 51 milliárd forinttal alacsonyabb kiadási szinten állították be. Emiatt fordult a Kúriához a Sára Botond főispán által vezetett kormányhivatal. Ezzel vette kezdetét a szolidaritási adok-kapok politikai bokszmeccse.

A küzdelem részeként Budapesten Karácsony Gergely személyes parancsára június 6-án tíz percre leállt a közösségi közlekedés. Azok a cégek, amelyek Karácsony Gergellyel hivatali-függelmi viszonyban vannak, az akció mögé álltak, a városlakók azonban elítélték a tömegközlekedési rendszer kéretlen kényelmetlenséget okozó leállását.

A szolidaritási hozzájárulás ügyében megindult pert Budapest elbukta, a hiányzó összeg első részletére pedig az államkincstár azon nyomban inkasszót nyújtott be. Ez borította fel Budapest költségvetését, hiszen a városi büdzsében semmilyen fedezet sem volt a hiányzó ötvenmilliárd forintra.

A helyzetet csak tovább súlyosbította, hogy a főváros mindeközben belevágott a Rákosrendezőn található gigantikus méretű rozsdaövezet tulajdoni rendezésébe. A terület megvételét célzó tranzakció pedig majdnem fillérre pontosan annyiba kerül, mint amennyi pénzt a szolidaritási hozzájárulás esetében az ország többi önkormányzatától megtagadott a Karácsony Gergely vezette testület. Ismert az is, hogy Rákosrendező kiváltképp szennyezett talajú területét a kormány először arab hátterű nemzetközi befektetőtársaságnak szerette volna értékesíteni, mégpedig oly módon, hogy állja a környezeti rekultiváció összegét. A hirado.hu értesülései szerint pusztán csak ez a költség súlyos tízmilliárdokat is felemészthet. Budapest azonban keresztül húzta ezt az elképzelést azzal, hogy bejelentette, él az elővásárlás lehetőségével és megveszi a területet. Ebben az esetben azonban a talajszennyezettség megszüntetésének a költsége is a fővárost terheli.

Itt azonban nem ért véget a szolidaritási adok-kapok politikai bokszmeccse, hiszen Budapest azonnali jogvédelmének és az ügyben benyújtott fellebbezésének helyt adott a Fővárosi Törvényszék: még nem jogerős határozatával megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtábla határozatát. Eszerint tehát a kormánynak vissza kell utalnia a Budapest számlájáról már leemelt szolidaritási hozzájárulás teljes összegét. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a verdiktre azonnal reagálva kijelentette: „Az adókat és a szolidaritási hozzájárulást mindenkinek be kell fizetnie.” A döntés szerinte szembemegy a Fővárosi Ítélőtábla korábbi végzéseivel, melyek egyértelműen kimondják, hogy az azonnali jogvédelem nem szolgálhat átmeneti fizetési könnyítést. Hangsúlyozta továbbá azt is, hogy Budapest ügyében fellebbez a kormány. Hozzátette: „Ha volt pénz Rákosrendező megvételére, akkor legyen a kötelezettségek megfizetésére is.”

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója rögvest ki is jelentette: az azonnali jogvédelemmel megkapták az esélyt a bíróságtól, de több dolog kell még, hogy tovább tudjon működni a főváros. Kevés, ha csak a költségvetést szavazzák meg, szükséges még a követelésértékesítés és a folyószámla-hitelkeret megemelése is – mondta.

A Fővárosi Közgyűlés múlt hétfőn rendkívüli ülés keretében megszavazta a város új költségvetését, amely révén húszmilliárd forinttal megemelte az önkormányzatnak a legnagyobb magyar banknál futó folyószámlahitel keretét.

Mint arról a hirado.hu is hírt adott: a büdzsét módosító rendelet értelmében a főváros augusztus 1. és szeptember 19. között legfeljebb 80 milliárd forint összegű folyószámlahitelt vehet igénybe.

A Fővárosi Önkormányzat a megemelt hitelkeret kapcsán kötelezettséget vállalt arra, hogy az idei folyószámlahitel igénybevételének és visszafizetésének időtartama alatt annak költségeit az idei költségvetésben biztosítja. A városvezetők számításai szerint a főváros likviditási helyzetének alakulása azt vetíti előre, hogy az április 1-től rendelkezésre álló 60 milliárd forintos folyószámlahitel-keret várhatóan a nyárra kimerül. Ebből kifolyólag átmenetileg – a már meglévő 60 milliárdos hitelkereten túl – további 20 milliárd forintos hitelkeret-emelésre lesz szükség annak érdekében, hogy a költségvetési elszámolási számlán jelentkező kifizetési kötelezettségeket a második féléves iparűzésiadó-bevételek szeptember közepén történő megérkezéséig teljesíteni tudják.

Kiemelt kép: Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere (Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu)