Orbán Viktor szombaton közösségi oldalán számolt be arról, hogy vasárnap 10 órakor kerül közzétételre a Mandiner Hotel Lentulai című műsorában készült nagyinterjúja. A kormányfő az egyik beharangozó videójában egy részletet is megosztott a beszélgetésből, a leírásban pedig azt a szöveget fűzte hozzá: „a politikától az űrutazásig, Dunától a Tiszáig volt itt minden”. A Mandiner Youtube-oldalán közvetített műsorban a kormányfő több témát érintett a műsorvezetővel, Lentulai Krisztiánnal.

„A politikában nagyon ritkán bukkan fel olyan tehetség, született tehetség, tehát nem tanult, mint amilyen Varga Judit. ”

– fogalmazott Orbán Viktor, ahol eddig ritkán hallott közvetlenséggel beszélt a magyar közélet szereplőiről, saját politikusi fejlődéséről, és a nemzeti karaktert meghatározó sorskérdésekről.

A miniszterelnök felidézte, a korábbi igazságügyi miniszterrel „végigszenvedte” hivatali idejének utolsó egy-másfél évét, ugyanis legalább háromszor akart lemondani, mondván, nem bírja azt, „ami otthon van”. Kitartott, amíg kitarthatott – emelte ki a kormányfő, aki szerint Varga Juditban miniszterelnöki képességek voltak.

A beszélgetésben a miniszterelnök egykori tanárát, Kéri Lászlót is szóba hozta, és visszatekintett a Fidesz korai időszakára. Elmondása szerint ő maga a „radikális magyar gondolkodási hagyományt” követi: „gondolkodásban radikális vagyok, de cselekvésben mértéktartó”. Egy 2009-es képet látva felidézte az akkoriban (még ellenzékiként) tett ígéreteit, és azt mondta: „Amit 2009-ben mondtunk, azt mi megcsináltuk.”

Orbán Viktor külön kiemelte a nemzeti kormánnyal, a nemzeti-polgári keresztény alkotmánnyal, az egész magyar gazdaságot átalakításával, és a munkanélküliség akkoriban 13 százalékról történő csökkentésével kapcsolatos ígéreteit. Hozzátette, hogy ez „nem azt jelenti egyébként, hogy minden a helyén lenne” , majd egy bécsi mondással, mely úgy hangzik: „minden nagyon szép, de semmi sincs a helyén” érzékeltette, nem okoz problémát saját maga kritizálása sem.

A beszélgetés középpontjában mégis a Kapu Tibor űrutazása kapcsán megfogalmazott gondolatok álltak. Orbán Viktor elismerte, hogy ritkán izgul, de „gyerekkori élmények jöttek elő” a huszonegyedik század első magyar űrhajósával való találkozáskor. Kapu Tibor hősiessége szerinte nemcsak abban áll, hogy „feljutott az űrbe”, hanem abban is, hogy amikor lenézett a Földre, „Magyarországot kereste a szemével”.

Megváltozott politikai kommunikáció

A műsorvezető kérdésére – miszerint minden politikus képes-e világosan, emberi nyelven átadni a kormány üzeneteit – a miniszterelnök úgy fogalmazott:

„Akinek nem áll jól, az ki fog pörögni a szakmából.”

Véleménye szerint a politikai kommunikáció megváltozott: már más képességek kellenek, és csak azok maradhatnak a frontvonalban, akik képesek szabatosan, világosan és közérthetően megfogalmazni a gondolataikat. Ehhez kapcsolódóan a kormányfő kiemelte

Lázár Jánost, akinek véleménye szerint a Lázárinfón nyújtott teljesítménye nemzetközi szinten is páratlan.

„Három órában nemcsak megválaszolja az ellenfél érveit, hanem a végére mindent elmond, ami fontos – ez nagyon nagy bravúr” – mondta Orbán Viktor, aki hangsúlyozta: sokak szerint van egy „varázsgömbje”, de ez tévedés. Hozzátette: „Én a végiggondolás embere vagyok”. Így volt ez a migráció ügyében is, ahol felesége, Lévai Anikó hívta fel elsőként a figyelmét arra, hogy „itt nagy baj lesz”.

Orbán Viktor elmondása szerint azóta is napi 14-16 órákat dolgozik, és úgy véli: a politika természete a rögbihez hasonlít, mert ott „futás közben kell verekedni”. Ezen a ponton kiemelte az egyes európai országok közti különbséget is.

„Szerintem jó, ha ráunnak a kormányra. Oda kéne eljutni, hogy azt tudjuk mondani, – függetlenül attól, milyen kormányunk van, ami persze sose lényegtelen, de nem meghatározó – hogy itt kérem a dolgok akkor is rendben mennek. Sajnálatos módon nem tudom lesz-e ilyen valaha, a történelmünk nem ilyen”

– fogalmazott, majd kifejtette: „Vannak olyan népek vagy nemzetek, akiknek a történelme, karaktere miatt szükségük van a mindenkori államra és kormányra, mert ha nincs jól működő állam és azt vezető kormány, akkor az egész közösség széthullik, megbénul, megáll, sikertelen, széthull. Szerintem mi ilyenek vagyunk, ezért szerintem jó, ha az emberek tudják, hogy fontos, hogy legyen kormányunk, és az jó kormány legyen”.

Hozzátette: „Vannak Európában olyan országok, ahol ha nincs kormány, észre se veszed.” Példaként említette Belgiumot, ahol „ha 180 napig nincs kormány, az nem tűnik föl”.

Ki kinek a gazdája?

A műsor egyik  pontján Orbán Viktor a politikai rendszer mélyebb szerkezetéről is beszélt. Magyar Péter jelenségére reagálva kijelenti:

„Ez nem új dolog, mindig is ugyanazok álltak szemben ugyanazokkal. A kérdés: kinek ki a gazdája. Akik velem szemben állnak, azok mindig máshol voltak – és vannak.”

Úgy véli, ezek az emberek mindig kívülről vezették le, „mire lenne szüksége ennek az országnak”. Ezért – teszi hozzá – nem is a hazai szereplőkkel vitatkozik: „Nem a Tiszával és Magyar Péterrel vitatkozom, hanem a gazdáikkal. Velük Brüsszelben, minden hónapban.”

„Viccesen hangzó mondat, de azért van benne egy kis fájdalom is, amikor azt mondja az ember, hogy velünk azok is jól járnak, akik nem ránk szavaznak, velük meg azok is rosszul járnak, akik rájuk szavaznak. És mégis rá szavaznak” – fogalmazott.

A miniszterelnök húsz év kormányzás után is úgy fogalmazott:

„az én gazdám a magyar nép”.

Kiemelt kép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! címû mûsorban a Kossuth rádió óbudai stúdiójában 2024. december 13-án.MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán