A Gubacsi híd műszaki állapotáért felelős Budapest Közút lezárta a folyami átkelő déli gyalogosjárdáját. A Fővárosi Közgyűlés felügyelte vállalat közleményben adott minderre magyarázatot. Eszerint a híd járdáját a teljes hosszon megvizsgálják. Mint írták: „A gyalogosok közlekedése az északi oldalon, a vasút mellett lévő kerékpárúton lesz biztosított, itt ideiglenesen gyalog-kerékpárutat jelölünk ki. A gyalogosok közlekedésének segítése érdekében a híd csepeli oldalán beton elemekkel védett középszigetet alakítunk ki. Tekintettel arra, hogy a járda használhatósága a jövőben is bizonytalan, a középsziget helyén kijelölt gyalogátkelőhely létesítésére vonatkozó tervet soron kívül elkészítjük és megkezdjük annak engedélyeztetését.”
Az 1924-ben épült híd hazánk egyik legfontosabb vasúti átkelője, ezen keresztül jut ki Csepelről a szabadkikötő áruforgalma. A folyami átkelőt utoljára csaknem három évtizede, 1997-ben újították fel. Azóta olyan rossz műszaki állapotba került, hogy öt évvel ezelőtt, 2020-ban, az akkor már közel százesztendős hídon radikális forgalomcsillapító intézkedéseket kellett bevezetni. Ennek keretében a vasúti szerelvények a hídon mindössze öt km/h-s sebességgel haladhatnak át, a tengelyterhelés pedig nem érheti el a 18 tonnát.
A híd felújítását hosszú évek óta halogatják.
A polgári kormányzat 2017 márciusában bejelentette, hogy bruttó 9,9 milliárd forintból megkezdi a munkálatokat, ez azonban elmaradt.
A híd ügye által generált vihar hullámai a parlamentig értek, lévén hogy Arató Gergely DK-s politikus írásban érdeklődött Ágh Pétertől, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkárától, hogy mit fog a kormány tenni ez ügyben? A Telex információi szerint az állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkár válaszában azt írta, hogy a Gubacsi híd felújítása azért késik, mert az ellenzék Brüsszelben azért dolgozik, hogy „hazánk ne jusson hozzá azokhoz a forrásokhoz”, amelyekből a Gubacsi hidat is fel lehetne újítani.
Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapítója és kutatási-elemzési igazgatója a hirado.hu kérdésére korábban azt mondta: a Gubacsi híd közútkezelője a Budapest Közút. Szerinte a cég felelőssége, hogy a hídon ne szakadjon be a járda. A szakember úgy gondolja, a politikai felelősséget mindezért egyrészt a Budapest közútját felügyelő fővárosi testületnek, a Vitézy Dávid által elnökölt klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési szakbizottságnak, másrészt pedig a jelenleg békésen vakációzó Karácsony Gergely főpolgármesternek kell viselnie.
Vitézy Dávid közösségi oldalán keresztül reagált a felvetésre. Jelezte: a Gubacsi hídon történt járdabeszakadás miatt a következő szakbizottsági ülésre, vagyis a jövő hétfőre meghívta a Budapest Közút és a BKK vezetőit. Mint írta: „Azt kértem, számoljanak be a Gubacsi híd állapotáról, a járdán történt beszakadás okairól és a tervezett intézkedésekről, a híd elmúlt időszakban készült műszaki állapotjelentéseinek tartalmáról, a vasúti híd egyre csak csúszó állami fejlesztésével fennálló összefüggésekről és fejlesztési tervekről.” Vitézy hozzátette: „A közlekedési szakbizottság elnökeként kezdeményeztem a BKK felé, hogy a gyalogos kapcsolatok zavartatása miatt az utolsó csepeli megálló (Papírgyár) és az első pesterzsébeti megálló (Csepeli átjáró) között a 35-ös, 36-os, 148-as, 151-es és 948-as autóbuszokon az utazás legyen díjmentes.”
Gulyás Gergely Kristóf, a Fővárosi Közgyűlés fideszes tagja rögvest reagált is Vitézy felvetésére. A közösségi médiában megosztott írása szerint „ez nem természeti katasztrófa, hanem az elmaradt karbantartások, a halogatás és a felelőtlen városvezetés következménye”. Mint azt a Facebook-posztjában kifejtette: „a híd állapotáról régóta tudni lehetett. A figyelmeztetések megvoltak. A kérdés az: miért nem történt semmi? És legfőképpen: mit tett Vitézy Dávid, a fővárosi közlekedési bizottság elnöke, hogy megelőzzük ezt? A válasz: semmit. És nemcsak bizottsági elnökként, hanem korábbi BKK-vezérként sem foglalkozott érdemben a hidak állapotával. Nem mi mondjuk, hanem a szakértők: a Petőfi hídról például ma már olyan jövőképet vázolnak fel, amelyben részlegesen vagy egyáltalán nem lesz használható. Mert a BKK évtizedes tétlensége ide vezetett – abban az időszakban is, amikor Vitézy irányította a céget. A bizottsága ma sem ezekkel a valódi szakmai ügyekkel foglalkozik.”
Nem ez az első eset, hogy Budapest városvezetőinek meggyűlt a bajuk a dunai hidakkal. A Karácsony Gergely által vezetett főváros a legutóbbi hídfelújítását jelentő Lánchíd kapcsán sem tudta elkerülni a gondatlanság kritikáját.
Ismert: amikor Karácsony Gergely átvette hivatali elődjétől, Tarlós Istvántól a város vezetését, már mindenre kiterjedően elő volt készítve a Lánchíd felújításának ügye. Karácsonyék azonban mégis behúzták a kéziféket.
Arra hivatkozva írtak ki új tendert, hogy majd alacsonyabb árat fognak elérni. Pont a fordítottja történt. Az új közbeszerzést a korábbi győztes, vagyis az A-Híd Zrt. nyerte el, ám a végszámla közel ötmilliárd forinttal nagyobb összegről szólt, mint amit Tarlós István jóváhagyott.
A korábbi városvezetés által megálmodott teljes projekt 35 milliárd forintba került volna. A Karácsony-féle kivitelezést valóban „csak” 27 milliárd forintért végezték el, csakhogy a Tarlós-féle közbeszerzés jóval gazdagabb volt, tartalmazta például a Széchenyi tér és a Váralagút felújítását is. Ha csak a híd költségeit vetjük egymás mellé, akkor azt látjuk, hogy Tarlósnál 21,8 milliárd forintba került volna, míg a Karácsonyék által 2020. december 18-án elfogadott pályázatban már 26,75 milliárdos árban egyeztek meg.
Kiemelt kép: A Gubacsi híd a soroksári Duna-ágban (Fotó: MTI/Sarkadi János)