Ferencz Orsolya a műsorban elmondta, hogy Kapu Tibornak – aki már a rábízott kísérletek elvégzésén dolgozik a Nemzetközi Űrállomáson – minden másodperce foglalt, ami annak köszönhető, hogy az Axiom-4 küldetésben több mint 60 kísérletben 31 ország vesz részt, a kísérleteknek pedig közel fele a magyar kísérletcsomag részét képezi, ezeket a magyar űrhajós egyedül hajthatja végre.
A miniszteri biztos kiemelte: minden kisebb vagy nagyobb elvégzett munkafázis egy új információt jelent, nagyon sok olyan új tudnivaló van még például növénybiológiai kísérletekben, ami rendkívül informatív.
A Nemzetközi Űrállomásra csak a NASA engedélyével, rendkívül szigorú feltételrendszer teljesítésével lehetett bármilyen kísérletet bevinni
– hívta fel a figyelmet Ferencz Orsolya, majd hozzátette: ezekről a kísérletekről bizonyítani kellett, hogy ténylegesen új tudományos eredményeket fognak produkálni, illetve, hogy kell hozzájuk az űrállomás környezete.
A miniszteri biztos az Axiom-4 küldetés részeként a muslicákkal megvalósuló kísérletekről elmondta: ezek során egy olyan génmódosítást, egy olyan lehetőséget vizsgálnak, amivel biológiai sugárzásvédelmet lehet esetleg élő szervezetben produkálni, ami nagyon fontos akkor, „ha hosszú távon akarunk akármilyen élő szervezetet a kozmikus sugárzásban életben tartani”. Ez egy forradalmian új és a nemzetközi tudósközösség figyelmét is felkeltő kísérlet lehet – tette hozzá.
Ferencz Orsolya kuriózumnak nevezte, hogy a magyar programhoz eszközt is fel lehetett vinni a világűrbe.
A Nemzetközi Űrállomás fedélzetére bármit bevinni fokozott felelősséget jelent, Kapu Tibor azonban több féle magyar élelmiszer terméket – többek között egy magyar csokoládéfejlesztést, a Stühmer egyik készítményét – is fel tudott vinni az űrállomásra.
Kapcsolódó tartalom
A miniszteri biztos tájékoztatása szerint hétfőn a magyar űrhajós egy élő fizikaórát tartott fiataloknak. A tanóra során a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) mestertanárai olyan kísérleteket találtak ki, melyeket Kapu Tibor az űrben, a gyerekek pedig a Földön egyszerre végeztek el, de az eredmény különböző lett, hiszen a világűrben súlytalanság van, a Földön pedig a gravitáció hatott az eszközökre – magyarázta.
Minden emberes űrrepülés óriási érdeklődésre tart számot az egész világon:
Kapu Tibor a 636. űrhajós a világon, Farkas Bertalan pedig a 94. volt a sorban – hívta fel a figyelmet Ferencz Orsolya.
„Az űrkutatás egy fantasztikus szektor, ugyanis nagyon sokrétű” – hangsúlyozta a miniszteri biztos, majd hozzátette, hogy Magyarországon azért indult el 21 magyar egyetemmel az UniSpace elnevezésű, három féléves tudományos továbbképzés, mert a természettudománytól a műszaki tudományokon, az élettani tudományokon keresztül a társadalomtudományi területekig mindenféle szakterület érintett az űrszektorban.
Ferencz Orsolya a tudományos tartalmon kívül a legfontosabbnak azt a fajta motivációt nevezte, amit a fiatalok az űrkutatás területétől kapnak. „Hihetetlen népszerű a fiatalok körében ez a terület” – hangsúlyozta.
A miniszteri biztos reményének adott hangot, hogy a jövőben az egyetemes emberiség békés, tudományos céljaira fogják használni ezeket a technológiákat, mivel azok kockázatokat is rejtenek.
Kiemelt kép: Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, a HUNOR program vezetője (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)