Amióta Karácsony Gergely átvette a főváros vezetését, a Tényellenőr adatai szerint Budapest annak ellenére 450 milliárd forint veszteséget termelt, hogy a városvezetők 2019-ben Tarlós Istvántól 214 milliárd forintos tartalékot örököltek. A tanulmányban olvasható: „Olyan kiadásokra mentek el milliárdok, amelyek a fővárosnak bevételt nem hoztak. Több projekt pedig éppen a főváros vezetésének tétlensége miatt drágult meg.”

A nyár végére az önkormányzat pénzügyi egyenlege elérheti akár a mínusz 117 milliárd forintot is.

Budapest tavalyi, vagyis a legutolsó érvényes költségvetésének főösszege 448 milliárd forint volt. Az ideit törvénytelennek nyilvánította a Kúria, mivel azt úgy állított össze, hogy nem szerepelt a büdzsében a szolidaritási hozzájárulás teljes összege.

A főváros a Tényellenőr számításai szerint közel nyolchavi költségvetési hiányt halmozott fel 60 hónap alatt, amely már valóban veszélyezteti a főváros működését. Karácsony Gergely főpolgármester ennek kapcsán többször is azt nyilatkozta, hogy a főváros legutóbbi pénzügyi megroppanása mögött a szolidaritási hozzájárulás összegének folyamatos emelkedése húzódik. Idén valóban, minden idők legmagasabb szolidaritási hozzájárulását kell megfizetnie a Fővárosi Önkormányzatnak: 89 milliárd befizetési kötelezettség mellett 39 milliárd forint állami forrást kap Budapest. Mindez ötvenmilliárd forintos különbözetet jelent. Karácsony pontosan ekkora összeggel kurtította meg a szolidaritási hozzájárulás keretét.

A főpolgármester érvelése, miszerint a közel háromszáz milliárdos különbözet jelentős részben a szolidaritási hozzájárulási kötelezettségek 2020 és 2025 közötti növekedéséből ered, a Tényellenőr szerint két okból sem igaz:

• Egyrészt: 2020 óta 85 százalékkal, nominálisan 258 milliárd forinttal nőttek az iparűzési adóból származó bevételei a fővárosnak, és csak 2024-ig 1100 milliárd forint iparűzésiadó-bevétellel gazdálkodhatott a városvezetés. Ha az azóta eltelt öt év mindegyikében – a fővárosnak juttatott állami forrásokat is figyelembe véve, tehát évente ötvenmilliárd forintos különbözettel számolva – annyi szolidaritási adót kellett volna befizetnie Budapestnek, mint idén, a növekmény még akkor is betakarná a kiadást.
• Másrészt: a fővárosnak messze nem kellett ilyen mennyiségű szolidaritási hozzájárulást fizetnie. 2021-ig nettó haszonélvező volt, vagyis több állami támogatást kapott, mint amennyit befizetett a szolidaritási hozzájárulásként. A dokumentum ugyanakkor elismeri azt is, hogy 2021-től 2025-ig a Fővárosi Önkormányzat saját számításai szerint összesen 107,6 milliárd forinttal fizet be többet az államkasszába, mint amennyi támogatást kap. Ez nagyon messze van a hiányzó 300 milliárdtól, és az adóbevételek növekményének felét sem éri el.

A tanulmány mindezek alapján úgy fogalmaz: a „főváros nehéz pénzügyi helyzetének okait tehát nem a kormányzati adópolitika terén kell keresnünk, ebben a tekintetben ugyanis Budapest továbbra is nettó haszonélvező, az adóbevételek és a szolidaritási hozzájárulás növekményének szaldója ugyanis plusz 150 milliárd forint az elmúlt öt évben. Ha ezt az összeget (amelyből már levontuk a szolidaritási hozzájárulás összegét) hozzáadjuk a Tarlós Istvántól örökölt legalább 180 milliárd forintos tartalékhoz, és ehhez vesszük a nyár végére várható 117 milliárdos mínuszt, abból kiderül, hogy Karácsony Gergelyék mintegy 447 milliárd forintot veszítettek öt év alatt. Megjegyzendő továbbá, hogy amennyiben a szolidaritási hozzájárulás és az állami támogatások összege nullszaldós lenne, akkor is mínuszban lenne a főváros – az adónövekmények ellenére. Karácsonyék ugyanis 108 milliárdra teszik az »elvonások« mértékét, míg a várható hiányt 117 milliárdra. Kijelentető tehát, hogy a főváros gazdálkodási nehézségeit a kiadási oldalon kell keresni”.

A kérdésre, mely szerint mire ment el Budapest pénze, a tanulmány szerzői a következő választ adják: a főváros gazdálkodásának kiadási oldalán egy sor olyan projektet találhatunk, amelyek jelentős terhet róttak az önkormányzat költségvetésére.

Lánchíd – bár Karácsonyék azt állították, hogy alacsonyabb árat sikerült kialkudni a híd felújítására, mint az előző városvezetésnek, hamar kiderült, hogy ez csúsztatás. A Tarlós-féle városvezetés által megálmodott teljes projekt 35 milliárd forintba került volna, addig a Karácsony-féle kivitelezést valóban „csak” 27 milliárd forintért végezték. Csakhogy a korábbi közbeszerzés tartalma jóval túlmutatott a Karácsony-féle műszaki projekten; tartalmazta például a Széchenyi tér felújítását is. Így végül is – Tarlós István korábbi főpolgármester tájékoztatása szerint – nemhogy olcsóbb lett a Karácsonyék által megvalósított hídfelújítás, hanem jelentősen drágult: „a korábbi tenderben erre 21,8 milliárd forint volt előirányozva, míg Karácsonyék 26,7 milliárdos árban tudtak megegyezni”.

Bár a felújításra szánt pénz megvolt a főváros kasszájában, Karácsonyék nem léptek; késlekedésük eredménye a jelentős drágulás, valamint hogy a munka végül csak másfél éves csúszással, 2021 júniusában indult el. Később aztán a felújítás kapcsán komoly korrupciós gyanú is felmerült – olvasható a tanulmányban.

Széna tér – ahogy a Lánchíd- és a Blaha Lujza téri projektben, úgy a Széna tér rekonstrukciójának költségnövekedésében is szerepet játszott, hogy a 2019-es októberi önkormányzati választást követően a Karácsony Gergely-féle városvezetés megakasztotta a korábban induló munkálatokat. Ráadásul itt is hasonló forgatókönyv valósult meg, mint a Lánchíd esetén: majdnem kétszer annyi pénzért, alacsonyabb műszaki tartalommal készülhet el.

Végül az eredeti összeg közel duplájába került.

Biodóm – noha a beruházás a Fővárosi Közgyűlés által jóváhagyva indult meg, a főváros mégis magára hagyta az építményt. A Karácsonyék által nehezményezett költségnövekedések kapcsán Tarlós a tanulmányban felidézte: az önkormányzati választásokat követően a beruházásra ott volt még hatmilliárd forint maradvány, továbbá a kormány felajánlotta az elhagyható Hermina-garázs forrását is, ami hétmilliárd forint volt. Ezenkívül a kormány további hétmilliárd forintot biztosított volna a projekt lezárásához, Karácsonyék azonban nem éltek vele. Így jelen állapotában az épület pénznyelő, de egyben értékesíthetetlen is, ami már költségvetési szinten is érzékelhető deficitet jelent.

Rákosrendező – pusztán a telek vételára 50,9 milliárd forint. Tekintve, hogy a várakozások szerint a Fővárosi Önkormányzat nyár végére egyébként is 117 milliárdos mínuszra számít, elmondható, hogy az adósságteher egy jelentős részét a rákosrendezői bevásárlás jelenti. Nem elhanyagolható költség továbbá, hogy a terület megtisztítását (a vasúti területek kivételével) a fővárosnak kell biztosítania, ráadásul a Karácsony-féle Parkváros nevű koncepció megfizethető árú, tehát vélhetően a piaci árszint alatt értékesíthető lakásokat ígér, ami valamilyen formában önkormányzati hozzájárulást sejtet a projekt kivitelezéséhez.

A tanácsadók – jelentős mértékben emelkedett a Fővárosi Önkormányzat tanácsadóinak száma és bérköltsége. Az adatok szerint nemcsak új tanácsadók kerültek pozícióba, de több korábbi politikai szereplő is magas fizetéssel tért vissza az önkormányzati rendszerbe. „A főváros fenntarthatósági ügyekért felelős tanácsadójaként például idén január óta dolgozik V. Naszályi Márta, az I. kerület korábbi polgármestere, aki a 2023-as választáson vereséget szenvedett. Ő havi bruttó 830 ezer forintot kap új megbízatásáért. Érdekesség, hogy a fővárosnak már volt ilyen pozícióban tanácsadója Rauschenberger Péter személyében, így felmerül a kérdés: mi indokolja az azonos területre egy második tanácsadó alkalmazását? A legjobban fizetett tanácsadók közé tartozik Jávor Benedek, korábbi európai parlamenti képviselő, aki jelenleg Budapest brüsszeli képviseletét vezeti. Munkájáért 1,55 millió forintos havi bért kap”.

A tanulmány szerint a tanácsadói testület mérete is gyors ütemben bővül: míg 2024.októberében 11 tanácsadót tartottak nyilván a fővárosi hivatalban, addig 2025. márciusára már 19-en dolgoznak ilyen pozícióban.

A bérek szintén emelkedtek: Gál J. Zoltán, a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok egykori államtitkára például 1,95 millióról 2,01 millió forintra növelte jövedelmét. A legnagyobb fizetésemelést azonban Kiss Ambrus kapta, aki 1,55 millióról 3,18 millió forintra emelte havi bérét – ezzel ő lett a főváros legjobban fizetett tanácsadója. Kiss szintén korábban Gyurcsány Ferenc közvetlen munkatársaként, a Miniszterelnöki Hivatal kabinetfőnökeként dolgozott. A főváros tanácsadói között találjuk továbbra is Misetics Bálintot, aki lakás- és szociálpolitikai főtanácsadóként havi 1,05 millió forintot keres, míg Kendernay János, az LMP volt politikusa városdiplomáciai főtanácsadóként 1,03 millió forintos havi fizetésért dolgozik. Kerpel-Fronius Gábor, volt főpolgármester-helyettes részvételiségi önkormányzati tanácsadóként havi 1,13 millió forintért végzi munkáját.

A tanulmány szerkesztői szerint a tanácsadói létszám és a bérköltségek ilyen mértékű növekedése komoly kérdéseket vet fel, különösen annak fényében, hogy a főváros vezetése rendszeresen pénzügyi nehézségekről számol be, sőt csődközeli állapotot emleget. „Ebben a kontextusban sokak számára nehezen igazolható, hogy évente több mint 400 millió forintot fordítanak tanácsadók foglalkoztatására. Ha ezt öt évre vetítjük, máris 2 milliárd forintnál tartunk” – olvasható.

Elmondható tehát, hogy önmagában a kormányzati adópolitika nem magyarázza Budapest költségvetésének nehéz helyzetét. Ellenben Karácsony Gergely vezetésével a Fővárosi Önkormányzat költségvetésében úgy keletkezett százmilliárdot meghaladó hiány, hogy Karácsony szövetségeseinek bevallása szerint 180 milliárd forintos tartalékkal vették át a várost.

Az elmúlt hat évben számtalan költségnövekedés következett be a városvezetés tétlenkedése miatt, ráadásul az olyan politikai alapú gazdasági döntések, mint a Rákosrendező megvásárlása csak tovább mélyítették az adósságspirált, amelyet a felelőtlen gazdálkodás okozott – olvasható a Tényellenőr tanulmányban.

Kiemelt kép: Karácsony Gergely főpolgármester (Fotó: MTI/Soós Lajos)