„Négy olyan jogszabály van, amit az adatvédelem során egy magyar vagy Magyarországon működő természetes személynek vagy jogi személynek figyelembe kell vennie, ez az Infotörvény, az Alaptörvény, az EU Alapjogvédelmi Kartája és a GDPR irányelve az Európai Uniónak” – emelte ki ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója.
Mint mondta, különösen az Infotörvény rendelkezéseire kell figyelni, mivel az egyértelműen meghatározza, mikor beszélhetünk személyes vagy különleges adatok kezeléséről.
„Ebből is különösen az első a fontos, hiszen rögzíti, hogy mikor beszélhetünk beazonosítható természetes személyekről, itt ez sajtóhírek szerint megtörtént. Rögzíti, mi személyes adat és mi különleges adat, a politikai hovatartozás az mindenképpen különleges adatnak minősül” – hangsúlyozta a szakértő.
A büntetőtörvénykönyv – mint ismertette – büntetni rendeli azokat a cselekményeket, ahol olyan jelentős érdeksérelem következik be, ahol a személyes adatra vonatkozó jogszabályokat megsértik.
Ha ezt különleges adatra követik el, akkor akár 2 évre terjedő szabadságvesztéssel büntethető az a személy, aki ezt tényállás szerint elköveti.
Emberi hanyagság, mint kategória is felmerülhet vagy akár szándékos szivárogtatás is az ügyben – hangzott el az M1-en. Ifj. Lomnici Zoltán megjegyezte, a személyes adattal visszaélést csak tudatosan lehet elkövetni. A kategorizálás is jogsértés – jelentette ki.
Kifejtette, felmerülhet a polgárjogi felelősség is, tehát a kártérítési felelősség jogszerűtlen károkozás miatt ebben az esetben. Hozzátette, természetesen felmerül a személy adattal visszaélés alapos gyanúja is.
Kiemelt kép: Lomnici Zoltán, a 48 perc stúdiójában (Fotó: Hirado.hu/Horváth Péter Gyula)