Benedek Tibor a vízben is példát mutatott – öt éve hunyt el a vízilabda legendája

| Szerző: Szmodics Dávid
A világ egyik legjobb balkezes vízilabdázója, a háromszoros olimpiai, világ- és Európa-bajnok klasszis egész pályafutására az volt jellemző, hogy nem ismert lehetetlent, amit elhatározott, azt megvalósította.

Nem tartozott kifejezetten az erősek közé, nem úszott túlságosan jól, vízfekvése teljesen átlagos volt, és legszívesebben elkerülte volna az uszodát. Középiskolai eredményeire nem volt a legbüszkébb, a katonai szolgálat alól gerincsérv miatt felmentették, kézfejére képtelen volt támaszkodni, ezért pályafutása alatt végig csuklószorítóval játszott.

Sosem érezte, hogy szavai hatással lehetnek másokra, hogy motiválhatja csapattársait és a körülötte lévőket. Mégis példaképpé vált.

A 21. század legjobb pólósa, Benedek Tibor közel ötvenhárom éve, 1972. július 12-én született.

Orvosi javaslatra vitték el úszni szülei, mert nyolcévesen gerincsérvet kapott, de a medencével eleinte nem igazán volt kibékülve. A budapesti Komjádi uszoda párától fülledt légköre azonban szépen lassan rabul ejtette. Egy idő múlva aztán, ha vasárnap délutánonként valaki benézett a Komjádi ablakán, egy kitartó fiatalt láthatott egyedül a vízben.

Vízilabdázni is az uszoda közege miatt kezdett, ahol szinte az összes gyermekkori nyarát töltötte, közben azon gondolkodott, milyen lehet olimpiai bajnoknak lenni. Profi sportolói szempontból

a Komjádi egy nagyon fontos pont volt, hiszen medencéjében olimpiai bajnokok fordultak meg, Benedek Tibor pedig végül az ő útjukra lépett.

1990 januárjában Konrád János szövetségi kapitány először hívta meg a felnőtt vízilabda-válogatott bő keretébe az akkor még csak 18 éves fiút. Sorozatban három bronzérmet nyert a nemzeti csapattal: nyáron a seattle-i Jóakarat Játékokon és a Nemzetek Kupáján, majd 1991 januárjában a perthi világbajnokságon. A lenti csapatfotó már az Ausztráliába tartó keretről készült, jobbra másodikként Benedek mosolyog.

Felső sor: Konrád János szövetségi kapitány, Petőváry Zsolt, Schmidt Gábor, Tóth Imre, Dóczy István, Tóth László, Mészáros Csaba (hátul) és Nemes Gábor. Alsó sor: Tóth Frank, Vincze Balázs, Péter Imre, Kuna Péter, Benedek Tibor és Sprok Tibor (Fotó: Nemzeti Archivum)

1992-ben már ott volt a válogatottal a barcelonai olimpián. Bár a csapat csak a hatodik helyen végzett, Benedek Tibor hét mérkőzésen 22 gólig jutott, ezzel az akkor 20 éves játékos volt a legeredményesebb a magyar válogatottban. Ezen az olimpián figyeltek fel rá igazán a szakemberek.

Két évvel később csapatszínekben azonban már megérezhette a siker ízét. 1994. május 1-jén hatalmas, lila-fehérbe öltözött tömeg várta a friss Szuperkupa-győzteseket Ferihegyen. Benedek Tibor, akkor már az Újpest vízilabdacsapatának tagjaként oroszlánrészt vállalt a Pescara legyőzésében, és ezzel a Szuperkupa megszerzésében. Ez a trófea hozta meg számára az országos ismertséget.

(Fotó: MTI/Németh Ferenc)

Az 1996-os atlantai olimpián a magyar válogatott Benedek Tibor vezérletével az elődöntőig menetelt, ott azonban a spanyoloktól (7-6) vereséget szenvedett a csapat. Benedek ismét a legkiválóbb magyar játékos volt, nyolc meccsen 19 gólt szerzett, de ez aligha vigasztalta:

a mérkőzést követően olyannyira maga alatt volt, hogy Gerendás György másodedzőnek kellett tartania benne a lelket a medence szélén.

Később az olaszok elleni, szintén vesztes bronzmeccsen négy találatot jegyzett, ezzel pedig az olimpia egyik legjobbjává avanzsált. Mivel nem sikerült az éremszerzés, Horkai György szövetségi kapitányt le is váltották.

(Fotó: MTI/Földi Imre)

1999 augusztusában, a Róma színeiben friss olasz bajnokként az úszószövetség nyolc hónapra eltiltotta, mert a bajnoki elődöntőben végzett doppingvizsgálaton pozitív eredményt mutatott. Benedek véleménye szerint a vérében talált kis mennyiségű clostebol a gombásodás ellen használt kenőcse által juthatott a szervezetébe. Felfüggesztése 2000. április 28-án járt le, így újra visszakerülhetett a válogatott keretbe.

Talán a sors rendezte így, hiszen pár hónappal később a sydney-i olimpián aranyérmet nyert a nemzeti csapattal.

Az oroszok elleni döntőben a 13-6-os győzelemből négy góllal vette ki a részét. Magyarország így 24 évvel a montreali olimpia után ismét olimpiai aranyérmes lett. Október 14-én Mádl Ferenc köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével tüntette ki Benedek Tibort.

(Fotó: MTI)

A 2001-es hazai rendezésű Európa-bajnokságra óriási ütemben zajlott a készülődés. Lezajlott a Hajós Alfréd uszoda és a sportszálló teljes felújítása, az 50 méteres medence ideiglenes lelátókat kapott. Tíz nappal a kezdés előtt a magyar pólóválogatott már az 50 méteres medencében edzett. Minden adott volt egy sikeres eseményhez.

(Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Ennek ellenére a magyar csapatnak hazai pályán „csak” bronzérem jutott, ami ugyan az olimpiai arany után némi csalódást jelentett, de a margitszigeti közönség így is örült, hogy ünnepelhette a magyar hősöket.

(Fotó: MTI/ Illyés Tibor)

A szintén ebben az évben rendezett fukuokai vb-n a harmadik hely sem lett meg, ám a 2003-as barcelonai világbajnokságon ismét azt az arcát mutatták Benedekék, amelyért aranyérem jár. Az elődöntőben a görögöket (9-8), a fináléban az olaszokat (11-9) verte hosszabbítás után Kemény Dénes csapata. Már csak azért is kiemelkedő volt az a siker, mert

világbajnokságon 1973 után lett ismét aranyérmes a férfi pólócsapat.

Benedek (8-as sapkában, háttal) ismét vezér volt, a győzelem után Kiss Gergely csapattársának is járt az ölelés.

(Fotó: MTI/EPA/EFE/Julian Martin)

A diadalmenet Athénban is folytatódott. A 2004-es olimpiai döntőben a magyar csapat kétszer is fordított a szerbek ellen, 8-7-es vezetésnél a szerbek 16 másodperccel a vége előtt emberelőnyt kaptak, de nem tudták kihasználni. Hatalmasat harcolt a gólt is szerző Benedek Tibor fémjelezte magyar válogatott, amely az utolsó negyedet 3-0-ra hozta a fináléban.

(Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Egy évvel az athéni csoda után szívritmuszavara miatt kénytelen volt lemondani a válogatottságot. A címeres úszósapkától három évig volt távol, 2007 februárjában jelezte, hogy egészségi állapota újra lehetővé teszi a nemzeti csapatban való szereplést. Kemény Dénes szövetségi kapitány beválogatta a vb-re. Kásás Tamástól megörökölte a csapatkapitányi posztot is, a magyar gárda pedig ezüstérmet szerzett a melbourne-i világbajnokságon.

2008-ban Pekingben harmadik olimpiai aranyát is megszerezte Benedek Tibor.

Az akkor 36 éves sportoló az ötödik olimpiáján 10 gólig jutott, csak Biros Péter volt nála is eredményesebb. A magyar csapat a fináléban az Egyesült Államokat 14-10-re verte.

(Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A hazatérő aranyérmes pekingi hősöket rajongók ezrei, rokonok, barátok várták reggel a SYMA-csarnoknál. A diadalünnepen Tibort édesapja, Benedek Miklós színművész ölelte át elsőként. Még abban az évben Budapest díszpolgárává választották.

(Fotó: MTI/Beliczay László)

Három évvel később a sanghaji világbajnokságon Kemény Dénes szövetségi kapitány mellett már másodedző volt, majd ugyanebben a felállásban a 2012-es londoni olimpián is a végsőkig kitartott a küzdelem, a negyedik aranyérem azonban már nem jött össze, az 5. helyen végzett a válogatott. Mester és tanítványa két éven keresztül segítette egymást, végül Kemény Dénes nem hosszabbította meg lejáró szerződését, így 2013. január 10-től már

Benedek Tibor örökölte meg az edzői posztot.

(Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Első sikerére nem is kellett sokat várni, a 2013-as barcelonai férfi vízilabda-világbajnokságon győzelemre vezette csapatát.

A Montenegró elleni 8-7-re megnyert döntő után nem volt választása, a medencében kellett ünnepelnie. Abban az évben a legjobb szövetségi kapitánynak választották. A díjat elődjétől, Kemény Dénestől, a Magyar Vízilabda-szövetség elnökétől vette át.

(Fotó: MTI/Kovács Anikó)

A kezdeti sikerek után azonban elkerülték az érmes eredmények. A 2014-es Európa-bajnokságon irányításával hazai közönség előtt még ezüstérmet szerzett a csapat, az egy évvel későbbi vb-n azonban csak a hatodik hely jött össze, a 2016-os riói olimpiát pedig az ötödik helyen zárta a válogatott.

Benedek Tibor akármennyire is jól motiválta, egyben tartotta a csapatot, úgy érezte, ideje véget ért.

2016. október 20-án jelentette be, hogy az év végén távozik a nemzeti csapat éléről. Ezt követően a Magyar Vízilabda-szövetség elnökségi tagjává választották, később még dolgozott az UVSE szakmai igazgatójaként és edzőjeként is.

(Fotó: MTI/Illyés Tibor)

2017-ben a Millennium–Szentpétervár találkozón a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában még megcsillogtatta tudását a 40 év felettiek döntőjében. Az olimpiai bajnokok alkotta magyar férfi vízilabdacsapat 16-3-ra győzött, Benedek Tibor pedig ismét a medencében ünnepelt.

(Fotó: MTI/Czagány Balázs)

A vízilabdázók közösségében mindenki számára ismert volt Benedek Tibor súlyos betegsége, azonban senki sem beszélt róla. Titkon bíztak a felépülésében, hiszen ha valakivel kapcsolatban bárki csodában reménykedett, akkor az kétségkívül ő volt. 2020. május 1-jével visszavonult minden vízilabdával kapcsolatos tevékenységtől.

(Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A legenda a vízben is példát mutatott, magával húzott másokat is. Az elképesztő akaraterővel együtt járó példamutatása tette a csapaton belül nélkülözhetetlenné.

Lehettek nála jobbak, azonban a csapat nélküle nem érte volna el az eredményeit.

Az év legjobb magyar vízilabdázójának négyszer (1992, 1993, 1994, 2002) választották meg, 2000-ben beszavazták az évszázad magyar vízilabda-válogatottjába. 2015-ben bekerült a vizes sportágak Hírességek Csarnokába (ISHOF), 2016-ban tenyérlenyomata felkerült a Magyar sportcsillagok falára, egyike a vízilabdázás tíz háromszoros olimpiai bajnokának.

Benedek Tibor 2020. június 18-án, 47 évesen távozott közülünk, öt évvel ezelőtt. Halála napján ezrek emlékeztek rá a margitszigeti Hajós uszodánál.

(Fotó: MTI/Mónus Márton)

Végezetül álljon itt egy idézet tőle, ami mindennél jellemzőbb rá:

„Sosem volt különösen jó labdaérzékem, sosem fociztam, kosaraztam jól, nem dobtam különlegesen nagyot a labdával, és ma már ennél is kisebbet dobok. Nem vagyok kifejezetten sem erős, sem okos, nem úszok túlságosan jól, a vízfekvésem teljesen átlagos.

Gyerekkoromban tizenegyszer szúrták fel a fülemet, ugyanennyiszer tiltott el az orvos az uszodától. Magasságomat nézve ma már kicsinek számítok a csapattársaim között, súlyra viszont 15 éve elértem a 100 kilót.

Szépen beszélni talán sosem tudtam, középiskolai eredményeim közepesek voltak, sosem gondoltam, hogy a mondataim hatással lehetnek másokra.

A katonaságtól gerincsérv miatt felmentést kaptam, azóta már a nyakamban is van két porckorongsérv, 16 éve csuklószorítóval játszok, képtelen vagyok a kézfejemre támaszkodni. Először 2005-ben voltak problémáim a szívemmel, amik 2009-ben megismétlődtek.

Mégis, ha legvégül össze kellene foglalnom a sikereim okát, csak annyit mondanék, hogy mindig én akartam jobban. Ez az én tehetségem.”

Ajánljuk még