Azt írták: a bíróság döntésében a peres eljárás befejezéséig megtiltotta az alperes Magyar Államkincstár számára, hogy szolidaritási hozzájárulás címén a felperessel szemben 2025. május, június, július és augusztus hónapokra beszedési megbízást nyújtson be. A bíróság egyúttal elrendelte, hogy az alperes fizessen meg a felperesnek 10 171 449 024 forintot és annak május 29-től a teljesítés napjáig számított kamatát.
A bíróság megállapította, hogy a helyi önkormányzatok között is speciális helyzetben lévő, közfeladatainak teljesítése körében több millió lakos ellátásáért felelő felperes a beszedési megbízás teljesülése esetén – likviditásának ellehetetlenülése okán – feladatainak ellátására képtelenné válik. Erre tekintettel a bíróság az arányosság elve alapján, a felek oldalán fennálló, közérdeknek minősülő jogos érdekeket mérlegelve arra a megállapításra jutott, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása – azáltal, hogy a speciális helyzetben lévő felperes közfeladatellátási kötelezettségének teljesítése a szolidaritási hozzájárulás támogatáson felüli összegének megfizetése folytán veszélybe kerülne – súlyosabb hátrányt okozna, mint amilyennel az azonnali jogvédelemnek a biztosítása jár.
Az indokolásában a bíróság kiemelte, hogy azonnali jogvédelem akkor adható, ha van egy később már nem reparálható helyzet, amely a felperes számára helyrehozhatatlan terhet jelent, és amelyet közvetlenül a vitatott cselekmény okoz. Jelen esetben a szolidaritási hozzájárulás összege közvetlenül okozza a felperes gazdasági helyzetében bekövetkező helyrehozhatatlan terhet, amit kérelmében a felperes számítási adatokkal teljes mértékben alátámasztott – áll a közleményben.
A Főpolgármesteri Hivatal kedden azt MTI-nek megküldött közleményében azt is hozzátette, hogy bár Budapest ismét pert nyert az Államkincstárral szemben, amivel „a város levegőhöz jut, ám a pénzügyi helyzet hosszabb távú rendezéséhez továbbra is szükséges a kormánnyal megkezdett tárgyalások folytatása, a Budapestet sújtó elvonások mértékének csökkentése”.
A közleményhez csatolt videóban Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta: a döntés azt jelenti, hogy bár a főváros pénzügyi helyzete kritikus, most nyertek négy hónapot, hogy rendezzék a helyzetet. Biztonságban vannak a budapesti közszolgáltatások, az azokban dolgozó emberek és bérük – tette hozzá.
Karácsony Gergely emlékeztetett, hogy a kormánnyal múlt héten kezdődtek el a tárgyalások, amelyekben odáig már eljutottak, hogy közös célként fogalmazták meg azt, hogy a város működőképességét semmi se veszélyeztesse. A főpolgármester úgy véli, a fővárosi közgyűlésnek is össze kell szednie magát, és meg kell hoznia azokat a döntéseket, amelyek a város működőképességét biztosítják. Ezeket az előterjesztéseket a jövő héten fogják tárgyalni.
Azonnali jogvédelem, leálló tömegközlekedés
Ahogy arról a hirado.hu is beszámolt, a főváros korábban azért kért azonnali jogvédelmet a bíróságtól, hogy a Magyar Államkincstár ne inkasszálhassa Budapest számláját az iparűzési adó őszi befizetéséig. Karácsony Gergely főpolgármester akkor arra hivatkozott, ha ez nem történik meg, akkor Budapest működésképtelenné válhat a tartozások miatt, és veszélybe kerülhetnek a közszolgáltatások.
Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője a kialakult helyzet kapcsán kifejtette: „Karácsonyék a saját csődjük miatt a budapestieket büntetik.” Mint azt a közösségimédia-felületén a június 6-i BKV-leállás kapcsán leírta: ez minden budapestinek „tíz perc szenvedés a főpolgármester 3,5 milliós fizetéséért”. Hozzátette: „Miután a Tisza–Karácsony-koalíció csődbe vitte a fővárost, mindent megpróbálnak, hogy a felelősség vállalása és megoldások keresése helyett politikai hasznot húzzanak és mentsék a bőrüket. Úgy döntöttek, hogy előbb tíz percre erőszakkal leállítják a budapesti közlekedést, aztán két órára, majd akár egy hétig is. Ez nem sztrájk, ez a budapestiek büntetése.”
Kiemelt kép: Karácsony Gergely főpolgármester (k), Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója (b) és Számadó Tamás főjegyző (j) a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városháza dísztermében 2025. február 26-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)