Remélhetőleg nem ütötték el azt a derék robotembert, amely kissé szögletes mozdulatokkal, de biztos lábakon járt végig a sátrak között, és udvariasan kezet nyújtott a szembe jövőknek. Az Eötvös Kiadó kisembere, mellén az az eltebook.hu felirattal, sokakban felidézhette Mikrobit.

A kedves, mindig kalandra kész robot, akinek reszelős hangja nemzedékeket ejtett rabul a Magyar Rádióban utoljára 1976-ban sugárzott, folytatásos sorozat főszereplője volt. Pár évvel később televíziós verzió is készült alakjából, a KFKI számítógépe által rajzolt figura egyedülálló újdonság volt Európában.

S nincs új a nap alatt: a robotfit tátott szájjal nézték a gyerekek, akik most végre nem valamiféle képernyőre szögezték tekintetüket.

Holló szállt fel a sátrak között

Márpedig „az olvasás hihetetlen élményét nem pótolja az a felfoghatatlan mennyiségű vizuális inger, ami az új generációk gyermekeire zúdul” – erről már Bán Mór beszélt a könyvhét megnyitóján. Az immár a világhír felé tartó Hunyadi-sorozat (Rise of the Raven) alapját képező regényfolyam szerzője, a filmsorozat címszereplője, Kádár L. Gellért és a Brankovics Marát alakító Törőcsik Franciska vettek részt egy pódiumbeszélgetésen.

Üdítő jelenség volt látni, hogy igen szép számban gyűltek össze ezen az eseményen, a környéken egy gombostűt nem lehetett volna leejteni  – különösen a megszokott, tengeri kígyót idéző sorok mellett, ahol azért főttek százak a napon, hogy megszerezzék egy-egy, az irodalmi művek közé csak némi jószándékkal sorolható lektűr szerzőjének dedikálását a legújabb, szokás szerint igen vaskos és igen színes kötet kolofonjára. (Mellékelt videónkon nem ez a esemény, hanem a megnyitón elhangzott beszélgetés látható – a szerk,)

Aki nincs kint, az nem létezik

„Ha nem vagy kint a könyvhéten, akkor nem létezel. Így hát muszáj ott lenni” – fogalmaz Püski István, a „sokat tűrt”, nagy múltú Püski Kiadó vezetője. Ő csak tudja: a kiadó sátra 1939-ben állt először a hungarikumnak is mondható rendezvényen. Az alapító, az 1943-as szárszói találkozó megszervezésében oroszlánrészt vállaló Püski Sándor, a Magyar Élet Könyvkiadó alapítója a kommunista diktatúra idején, 1950-től 1989-ig „némi szünetre” kényszerült.

Idén a Püski pultjánál dedikálók között találhattuk Koltay Gábort (Nemeskürti Isván, a film szerelmese című könyvével) és Kudlik Júliát is (A szólás mestersége c. könyvét látta el kézjegyével); Döbrentei Kornél Sorsvágta, Zsebők Csaba Lelki kóló, e sorok szerzője pedig Elfeledett győzelmeink című kötetével várta az olvasókat. A történészekkel készített interjú-sorozat az elmúlt 1100 esztendőben megvívott, majd  feledésbe merült, vagy a kommunista rezsim által elfeledtetett sikeres hadi vállalkozásainkból, győztes csatáinkból nyújt ízelítőt.

(A képe kattintva nagyobb felbontás nyílik meg!)

Udvardy Zoltán – a győzelmeinket nem feledhetjük. Dedikálás az Ünnepi Könyvhéten, 2026. június 14-én. (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

Kijön, aki kijön?

Nem túl rózsás képet festettek a könyvhétre kitelepülő kiadók vezetői arról, hogy alakultak a bérleti s egyéb költségek az elmúlt években, behozza-e az árát az a befektetés, amit a részvétel jelent. „Nem könnyen; erről sajnos nem tudok igazán örömteli jelentést adni. Nemcsak emelkedtek a vásár részvételi árai, de emellett még az elmúlt évektől kezdve a hagyományos, csütörtöktől hétfő délutánig tartó időszak is lecsökkent egy nappal. Évekkel ezelőtt még hétfőn, napközben és főleg a délutáni zárás előtt is volt roham. Ez most mind bevételkiesést jelent. De a vásárlókedv is kisebb, nézelődő sok van, tényleges vevő kevesebb” – foglalja össze a könyvkiadás helyzetét Baranyi Krisztina, az IdőJel Kiadó vezetője.

(A képe kattintva nagyobb felbontás nyílik meg!)

Baranyi Krisztina az IdőJel Kiadó vezetője, akinek már a dédapja is a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének elnöke volt száz évvel ezelőtt. (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

Ők idén többek között Tari István, délvidéki író A téboly sorozatvetőinél – Magyarok a szlávok háborúiban című, korabeli naplójegyzeteit, Gáspár Ferenc Trianon-trilógiájának második kötetét, a Trianon unokái-Baja krónikája című történelmi regényét, Gál Vilmos Antantmisszió – 1919 című történelmi regényének új, átdolgozott kiadását, Pardi Anna A halandóság horrorja – Dal a Földről című kötetét és Sinka István önéletrajzi regényét, a klasszikus Fekete Bojtár vallomásait „dobták piacra”, utóbbit Medvigy Endre irodalomtörténész szerkesztésében.

„Nagyon szeretem a könyvhetet. Egy másik korábbi kiadóval, melyet szintén működtetek, húsz éve vagyok-voltunk részesei minden évben ennek a különleges hangulatnak” – teszi hozzá Baranyi, aki felidézi, hogy a rendezvényt Supka Géza, a húszas évek írója, művelődéstörténésze kezdeményezte 1927-ben: „Az évnek egyik napján […] az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely […] az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában.”

A kiadóvezető azt is elmondta: büszke arra, hogy „a húszas években a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének – mely a vásárt szervező jelenlegi Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elődje – jó pár évig főtitkára volt a dédapám”.

(A képe kattintva nagyobb felbontás nyílik meg!)

Érdeklődők, vásárlók a 96. Ünnepi Könyvhéten, 2026. június 14-én. Egy nappal megrövidítve (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

Éjfélre kialszanak a lángok

Idén szinte minden sátornál komoly a kínálat: a Magyar Napló kiadóvezetője, Zsiga Kristóf elmondta, hogy mintegy 15 új kötettel jöttek ki a könyvhétre. Hozzáfűzte: a könyvek nagy részére még tavaly kaptak támogatást. Kiemelte Tóth László felvidéki költő Időző című kötetét, amely 1968-tól tartalmaz az alkotó műveiből válogatást.

(A képe kattintva nagyobb felbontás nyílik meg!)

Jezsó Ákos az Ünnepi Könyvhéten, 2026. június 14-én. Befejezte a Felvidékről szóló trilógiáját. Visszacsatolás, kitelepítés, s ami utána következik (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

Ha már Felvidék, a Könyvhéten dedikálta kollégánk, Jezsó Ákos Éjfélre kialszanak a lángok című kötetét, amely a szerző felvidéki magyarság sorsáról szóló trilógiájának befejező része. A korábban megjelent részek közül a Megyek túlra a Felvidék visszatérését, a Mécses a ködben a magyar lakosság kitelepítését dolgozza fel, az utolsó kötet a pedig a kitelepítettek és az otthon maradtak legújabb nemzedékeinek szemüvegén át láttatja az egykori Felső-Magyarország sorsát.

A Magyar Napló újdonságai között szerepel a kolozsvári születésű Árkossy István festőművész, grafikus, író esszékötete, A farkasok utcája. A szintén Kolozsvárról származó Király Farkas #győznifogunk című, új verseskötetével jelentkezett; versei Zsiga Kristóf tájékoztatása szerint a háborúra reflektálnak. A Vajdaság szülötte, Majoros Sándor Kiforogta a szó című regénye az 1980-as évek Délvidékére repít vissza, Rónai Balázs Zoltán pedig Egy középkori polgár című verseskötetét dedikálta.

Kiemelt kép: Forgatag a 96. Ünnepi Könyvhéten 2025. június 14-én. (Fotó: hirado.hu/Horváth P. Gyula)