Eredetileg lakóövezeti besorolással rendelkezett a szóban forgó Duna-parti terület, amely száz évvel ezelőtt nagytelkes, villaméretű házak felépítésével népesült be. Rákosi Mátyás kommunista rendszerének államosítása után azonban vízparti üdülőkként kezdték használni a rekvirált épületeket, s a területet ezért minősítették át a ma is használatos üdülőövezetté.

Ki kell emelni az 1954. júliusi árvizet, mert az akkori védekezők az egyetlen aszfaltcsíkkal borított útvonalon, a Nánási úton és az azt követő Királyok útján szállították a homokot. A honvédek a teherautókról e két út mentén sebtében rakták le a homokzsákokat, melyek aztán megvédték a mögöttes területet.

Az út és a Duna közé szorult városrész azonban víz alá került.

Ugyanez ismétlődött meg az 1965-ös árvíz alkalmával is: a folyóparti 70 hektár nagyságú terület újra víz alá került. A védekezésre felhasznált homokot egyik esetben sem szállították el, azóta is úgynevezett nyúlgátként funkcionál.

A kérdésben, hogy hol épüljön a gát, már hosszú évek óta tart a vita. A környezetvédők az 1954-es és 1965-ös példát emlegetve ideális nyomvonalnak tartják a Nánási út–Királyok útját. Szerintük a nyúlgátból kell kiindulni, ráadásul ebben az esetben nem károsodnak a Duna-parti fák.

Tarlós István főpolgármestersége alatt egyébként a Duna-parton létesült volna a mobil gát, ami ellen a környezetvédők pont a fák védelmére hivatkozva tiltakoztak.

A Tarlós-féle terveket jóváhagyta az akkori összetételű Fővárosi Közgyűlés is, és az elképzeléssel ráadásul egyetértett a Budapesti Műszaki Egyetem, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsa és a Magyar Tudományos Akadémia interdiszciplináris ad hoc bizottsága is.

A megáradt Duna nem először mosta el a Római-partot. Legutoljára 2024. szeptember 19-én öntött el mindent a víz (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Karácsony Gergely azonban mindezt figyelmen kívül hagyta, és a zöldek mellé állt, mondván, hogy ha a part mentén épül ki a védmű, akkor a környékén nagyon sok, öles törzsű, százéves fa fog elpusztulni. A parti védvonal helyett beljebb, a Nánási út–Királyok útjára fókuszáló gátrendszer terveit támogatta. Csakhogy a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma most ennek semmisítette meg az engedélyeztetési okmányait, s gyakorlatilag az egész ügyet visszadobta a startvonalra.

A fővárosnak most az egész engedélyeztetési eljárást, majd az azt követő pályáztatási rendszert újra kell kezdenie.

Miközben szinte minden évben rekordmagasságú árhullám vonul le a Dunán, nemcsak a beruházás céldátuma válik egyre bizonytalanabbá, de az is, hogy Budapest mikorra oldja meg a területen élő több ezer fővárosi ember élet- és vagyonbiztonságát.

Puskás Péter, a kerületi Fidesz–KDNP frakcióvezetője a hirado.hu-nak elmondta: teljes mértékben alkalmatlannak tartja a Karácsony Gergely által vezetett fővárost arra, hogy a római-parti árvízvédelmi rendszerhez mérhető projektet megvalósítson. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi főpolgármester a 2019-es önkormányzati győzelmével Tarlós Istvántól kész terveket örökölt. Az építkezésre akkor minden elő volt készítve, csak a startgombot kellett volna lenyomni – mondta. Hozzátette: Karácsony Gergely azonban a közgyűlést megkerülve, egyszemélyes döntéssel elvetette a Tarlós-féle projektet. Ezt követően közel öt évig tartott az új nyomvonal megtervezése. Ennek az úgynevezett vízjogi létesítési engedélyét, vagyis a kivitelezési engedélyét semmisítette meg most a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma.

Puskás Péter a hirado.hu kérdésére elmondta:

ha az eredeti, Tarlós-féle tervek valósultak volna meg, akkor már tavaly szeptemberben elkészült volna a projekt. Most azonban még el sem kezdődött.

Elméletben a Római-parton három nyomvonal mentén valósítható meg az árvízvédelmi rendszer. A Tarlós-féle tervek a part mentén épültek volna ki. Karácsony Gergely ezzel szemben több száz méterrel beljebb, a Nánási út–Királyok útja mentén építkezett volna, de ennek a változatnak a jövőjét most kétségessé tette a bírósági ítélet. A harmadik verzió a két nyomvonal között, vagyis a telkek kerítése mentén húzódna.

Víz alatt a Római-part (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Búzás Győző, az érintett területen élő embereket tömörítő Rom-part egyesület elnöke szerint a jogerős bírói ítélet most reményt adott a part menti sáv lakóinak, hogy az új nyomvonal az ő érdeküket is figyelembe veszi. Szerinte a parti védvonal már csak azért is biztonságosabb, mert baj esetén még mindig ott van mögötte a Nánási út–Királyok útja második védvonal nyúlgátja, amely havária esetén lokalizálja a betörést. Ezt az ötletet Puskás Péter is jónak tartja, bár az alternatívát jelentő harmadik verziót sem veti el. E kapcsán hangsúlyozta, hogy a Fővárosi Önkormányzat 2019 óta érdemben ezt a lehetőséget nem vizsgálta. Hozzátette: a bírósági ítélet most lehetővé teszi, hogy Budapest eleddig elmaradt árvízvédelmi töltése végre az ott élő emberek érdekeit is figyelembe véve megépüljön.

Kiemelt kép: A megáradt Duna a Római-partnál Budapesten 2024. szeptember 19-én (Fotó: MTI/Illyés Tibor)