A Nézőpont Intézet a héten bemutatott közép-európai közvélemény-kutatása már rámutatott, hogy az Ukrajnához legközelebb eső országok véleményklímája fordulóponthoz érkezett, hiszen ezen társadalmakban többségbe került az Ukrajna EU-tagságát ellenzők tábora.
Még a korábban egyöntetűen Ukrajnát aktívan támogató Lengyelországban is az ország uniós felvételéről negatívan gondolkodók vannak már többségben.
Nem véltelen, hogy a lengyel elnökválasztási kampányban már az ukrajnai háborúban a jövőben, a liberális kormány miatt meghalt lengyel katonák rémképe is megjelent.
Magyarország közvéleménye szintén elutasító az ukrán uniós tagsággal kapcsolatban, amit a jelenleg is zajló Voks2025 véleménynyilvánító-szavazás sikere is megerősít. A választók érdeklődését sok kérdés is kiváltotta Ukrajna EU-tagsága kapcsán. Itt említhető többek között az ukrán elnök által egy magyar lap hasábjain megfogalmazott zsarolás Magyarország irányába, vagy Ruszin Szendi Romulusz botrányos mondata, amikor a Magyar Honvédség vezérkar főnöki minőségében Ukrajnát támogató kijelentéseket tett a „Sláva Ukrayíni!” (Dicsőség Ukrajnának!) ukrán nemzeti köszöntést használva.
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásban vizsgálta meg, hogy miként vélekednek a magyar választók arról, ha a magyar katonaság elsőszámú embere Ukrajnát dicsőítő kijelentéseket tesz. A kutatás eredménye hasonló mintát mutat, mint ahogy a magyarok az ukrán EU-tagságról vélekednek.
A felnőtt népesség közel 60 százaléka szerint nem fogadható el a magyar honvédség vezérkari főnökétől, hogy Ukrajnát dicsőíti, miközben egyharmadnál is kevesebb azok aránya, akik nem ellenzik ezt (29 százalék). A párthovatartozás szerinti vélemények szintén megerősítik a korábbi tapasztalatokat.
A Fidesz-tábor egységesen elutasító a kérdésben, mindössze 4 százalékuk tartja azt elfogadhatónak. A Tisza Párt szavazóinak viszont a többsége (56 százalék) szimpatizál Ukrajna dicsőítésével, míg csupán 28 százalékuk nem tud elfogadni a vezérkari főnöktől egy ilyen kijelentést. A Tisza hívei a párt korábbi akcióján szinte ezzel azonos arányban álltak ki az ukrán EU-tagság mellett, ugyanis akkor 58 százalékuk voksolt Ukrajna mellett.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Ruszin-Szendi Romulusz – MTI/Máthé Zoltán