A szóban forgó Duna-parti terület száz évvel ezelőtt nagytelkes, villaméretű házak felépítésével népesült be. Eredetileg lakóövezeti besorolással rendelkezett. Rákosi Mátyás kommunista rendszerének államosítása után azonban vízparti üdülőkként kezdték használni a rekvirált épületeket, s a területet ezért minősítették át a ma is használatos üdülőövezetté.

Az ügy szempontjából ki kell emelni az 1954 júliusi árvizet, mert az akkori védekezők az egyetlen szilárd burkolatú úton, a Nánási úton és a Királyok útján hozták a homokot. A honvédek a teherautókról az út mentén rakták le a homokzsákokat, melyek megvédték a mögöttes területet. Az út és a Duna közé szorult városrész azonban nem úszta meg: víz alá került. Ugyanez ismétlődött meg az 1965-ös árvíz alkalmával is: a folyóparti 70 hektáros terület újra víz alá került. A védekezésre felhasznált homokot egyik esetben sem szállították el, azóta is úgynevezett nyúlgátként funkcionál.

Hogy hol épüljön a gát, már hosszú évek óta tart a vita. A környezetvédők az 1954-es és 1965-ös példát emlegetve ideális nyomvonalnak tartják a Nánási út–Királyok útját. Szerintük a nyúlgátból kell kiindulni, ráadásul ebben az esetben nem károsodnak a Duna-parti fák.

Tarlós István főpolgármestersége alatt még a Duna-parton létesült volna a mobil gát, ami ellen a környezetvédők élesen tiltakoztak. Pedig a terveket jóváhagyta az akkori összetételű Fővárosi Közgyűlés is, és az elképzeléssel ráadásul egyetértett a Budapesti Műszaki Egyetem, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsa és a Magyar Tudományos Akadémia interdiszciplináris ad hoc bizottsága is.

Karácsony Gergely azonban mindezt mégis figyelmen kívül hagyta, és a zöldek mellé állt, mondván, hogy ha a part mentén épül ki a védmű, akkor a környékén nagyon sok százéves fa fog elpusztulni.

Búzás Győző, az érintett területen élő embereket tömörítő ROM-part elnöke szerint a jogerős bírói ítélet most reményt adott a part menti sáv lakóinak, hogy az új nyomvonal az ő érdeküket is figyelembe veszi.

Hangsúlyozta:

az ítélet alapján nemcsak az engedélyeztetési, de a pályáztatási eljárásrendet is újra kell indítani.

Szerinte a parti védvonal már csak azért is biztonságosabb, mert baj esetén még mindig ott van mögötte a Nánási út–Királyok útja második védvonal nyúlgátja, amely havária esetén lokalizálja a betörést. A hirado.hu kérdésére elmondta: a Karácsony Gergely által támogatott elképzelés a mentetlen oldalon hagyott összes, jogerős építési engedéllyel épült lakóházat veszélybe sodorta volna. A ROM-part elnöke a főváros által eleddig preferált mobil gátas konstrukciót hibás elképzelésnek nevezte. Mint fogalmazott: „A szádfalakat 12 méter mélységig le kell verni. Csakhogy ez már olyan léptékű beavatkozás a természet rendjébe, amely megakasztja a talajvíz szabad áramlását. Árvíz esetén ez buzgárokhoz vezet, az áradat levonulása után pedig szívó hatás jön létre, amely először a talaj humuszrétegét, utána pedig a homokot szippantja ki. A területen lévő összes épület megroppan. A kérdés csak az, hogy az első, vagy a második árvíz után válnak életveszélyessé” – mondta Búzás Győző.

Kiemelt kép: Az árvíz elleni védekezésen dolgoznak a Római parton 2024. szeptember 16-án (Fotó: MTI/Kovács Tamás)