Változások az igazságszolgáltatásban, elfogadta a parlament a törvénymódosításokat

| Szerző: Balázsi Levente
Elfogadta az Országgyűlés többsége szerdán azt a csomagot, amely az igazságügyi törvények módosítására vonatkozik. Az egyik legfőbb változás ezek közül a vagyoni elégtétel intézményének bevezetése a határidő-túllépések visszaszorítására.

Arról is döntés született, hogy lehetővé teszik a bíróknál, az ügyészeknél, valamint a közjegyzőknél azt, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően, a 70. életévükig aktívak maradjanak. A bírók esetében ez elbírálás alapján történik, míg a közjegyzőknél alkalmassági vizsgálat is szükséges hozzá. Emellett arról is döntöttek, hogy ha a bíróság túllépi a számára törvényben megállapított intézkedési határidőt, akkor a határidő lejártát követő naptól kezdve naponta, a késedelem első napján érvényes, a minimálbér 1,5 százalékának megfelelő mértékű vagyoni elégtételt nyújt hivatalból a felek részére – számolt be az Index.

Ezenkívül az is eldőlt, hogy továbbfejlesztik a távolságtartás intézményét, amelynek értelmében a jövőben a személy elleni erőszakos bűncselekmények sértettjei a szabadságvesztés büntetésre ítélt személyekkel szemben a büntetés kiszabását követő időszakra vonatkozóan is távolságtartást kérhetnek. Egyúttal döntés született azzal kapcsolatban is, hogy a hallgatóság online felületen keresztül is részt vehet a tárgyaláson, ha rendelkezésre állnak az ehhez szükséges technikai feltételek a bíróságon.

Polt Péter lett az Alkotmánybíróság elnöke, hivatalosan is új legfőbb ügyésze van Magyarországnak

Szerdán más ügyekben is döntést hozott az Országgyűlés, ugyanis titkos szavazás keretében, a parlamenti képviselők kétharmadának támogatásával tartózkodó szavazat nélkül, 134 igen és 13 szavazattal az Alkotmánybíróság (AB) elnökévé Polt Péter volt legfőbb ügyészt, akit májusban tizenkét évre választottak alkotmánybírává. Ugyancsak titkos szavazáson, ugyanilyen szavazati aránnyal, az Alkotmánybíróság tagjává választották tizenkét évre Kozma Ákost, az alapvető jogok biztosát, aki szeptember 26-án lép hivatalba.

A képviselők szintén titkos szavazáson – és szintén 134 igen és 13 nem szavazattal – döntöttek arról, hogy kilenc évre legfőbb ügyésznek választják Nagy Gábor Bálintot, a Legfőbb Ügyészségre beosztott főosztályvezető ügyészt.

Az AB új elnöke és tagja, valamint az új legfőbb ügyész esküt tett az Országgyűlésben.

Kiemelt kép: Az Országgyűlés plenáris ülésén az Alkotmánybíróság új tagjairól titkos szavazással döntöttek a jelen lévő képviselők 2025. május 20-án (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

 

 

Ajánljuk még