Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán számolt be a tárgyalások megkezdéséről. „Van két ország – az egyik a Kaukázusban, a másik Európa szívében – amelyet több dolog köt össze, mint azt elsőre gondolnánk” – írta Orbán Viktor, aki idén már negyedik alkalommal találkozik Irakli Kobakhidze georgiai kormányfővel.
A miniszterelnök kiemelte: a két népet összeköti a szabadság iránti elkötelezettség, hiszen mind a magyarok, mind a georgiaiak ragaszkodnak ahhoz, hogy saját sorsukról maguk dönthessenek.
Orbán Viktor megjegyezte, hogy a két ország ugyanazért küzd: nem akarnak feláldozható bábuk lenni mások háborúiban.
A miniszterelnök emlékeztetett, hogy a georgiaiak 2008-ban saját bőrükön tapasztalták meg, milyen következményekkel jár, ha külső, globalista érdekek szirénhangjaira hallgatva sodródnak bele egy háborúba. Mint írta, a nyugati ígéretek végül nem váltak valóra, a georgiaiakat cserben hagyták, az ország pedig a nemzeti függetlenségét kockáztatta.
A magyar miniszterelnök szerint a georgiaiak tanultak a múlt hibáiból: ma már nem hagyják magukat megtéveszteni. Határozottan elutasítják, hogy külföldi erők újra háborús konfliktusba rántsák őket.
„Hozzánk, magyarokhoz hasonlóan, a georgiaiak sem hajlandóak behódolni a brüsszeli bürokrácia zsarolásának”
– fogalmazott Orbán Viktor. A kormányfő szerint ebben a geopolitikai környezetben különösen fontos a nyitás: nyitás egymás felé, nyitás a világra – a gazdasági fejlődés és a nemzeti érdekek mentén.
A kormányfő emlékeztetett: Georgia ma az egyik legdinamikusabban fejlődő ország, gazdasága évente 8-9 százalékos növekedést mutat, miközben Magyarország számára kulcsszereplő lehet az energiabiztonság szempontjából is.
Az együttműködés célja, hogy a háborús és szankciós károk ellenére is sikeres és stabil pályán tartsák a nemzetgazdaságokat.
„Brüsszeli zsarolás ide, ukrán fenyegetés oda, mi fejlődni, növekedni és erősödni fogunk, mert a magyar és a georgiai emberek ezért szavaztak nekünk bizalmat. Induljon a meló!” – zárta bejegyzését Orbán Viktor.
A kormányzati csúcstalálkozón a két fél több területen is tárgyalásokat folytat: kiemelt figyelmet kap az energetikai együttműködés, a közlekedési kapcsolatok fejlesztése, valamint a beruházási lehetőségek feltérképezése. A találkozó erős jele annak, hogy Magyarország olyan partnerekkel kíván szövetséget építeni, akik osztoznak a nemzeti önrendelkezés és a békés fejlődés értékeiben.