Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a jelenlegi háború valójában egy proxy konfliktus, amelyben Ukrajna eszközként jelenik meg a Nyugat és Oroszország közötti erőviszonyok alakulásában.
„Ez a típusú háború nem új: a hidegháború idején is láthattunk hasonlót, például Koreában vagy Vietnámban. Ma az ukrán hadsereg nyugati fegyverekkel harcol, nyugati pénzből működik, és nyugati műholdfelvételek segítségével irányítja a hadműveleteket. Ezért világos, hogy a valódi politikai döntések nem Kijevben születnek meg” – mondta Dornfeld László az M1-en.
Az elemző rámutatott, hogy az amerikai közösségnek szánt üzenetek is világosan tükrözik: az Egyesült Államok a konfliktus kulcsszereplője. Mint mondta,
Donald Trump amerikai elnök békepárti hozzáállása új reményt adhat a háború lezárására.
Az elemző hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a legfontosabb szereplő az orosz–ukrán háborúban, hiszen Washington rendelkezik a legnagyobb politikai mozgástérrel és lehetőséggel a konfliktus lezárására. Éppen ezért tartja jelentősnek, hogy Donald Trump elnök egyértelműen a béke irányába kötelezte el magát. Az elemző szerint az amerikai elnök az egyetlen olyan vezető, akitől reálisan várható lehet egy olyan diplomáciai fordulat, amely véget vethet a háborúnak, amely immár évek óta tart, és súlyos emberi és társadalmi következményekkel jár.
Az Egyesült Államok számára a fő cél most az, hogy kivonuljon ebből a konfliktusból
– hangsúlyozta. „Elszámolták magukat, amikor a feszültséget kiélezték. A háború rengeteg amerikai erőforrást köt le, amit inkább Tajvan védelmére vagy Izrael támogatására fordítanának. Amerika tehát érdekelt abban, hogy mielőbb megállapodás szülessen, lehetőleg Ukrajna további területi vesztesége nélkül”.
Moszkva ezzel szemben a korábban annektált négy megye megtartását és Ukrajna katonai semlegesítését kívánja elérni – emelte ki. Az orosz célok világosak: a biztonsági garanciák megszerzése és Ukrajna NATO-tagságának kizárása. A két fél érdekei mentén elvileg kialakulhat egy olyan kompromisszum, amely a kölcsönös engedmények mentén vezetne megállapodáshoz.
Az elemző szerint, ha Trump és Putyin egy asztalhoz ülnek, az annak lesz a jele, hogy közel a megállapodás.
Jelenleg azonban ez még nem történt meg, és amíg nem látunk előrelépést ebben az irányban, addig a béke is távol marad.
Dornfeld László szerint Magyarország mozgástere egyre inkább megnőtt ebben a geopolitikai térben, ugyanis kezdettől fogva a béke pártján álltunk, következetesen a tűzszünet és a tárgyalások mellett érveltünk. Most, hogy az amerikai vezetés is nyitottabb a diplomáciai megoldásra, megnőtt a magyar békepárti álláspont nemzetközi súlya is.
Az elemző kiemelte: Brüsszel még mindig abban bízik, hogy Ukrajna katonai győzelmet arathat, és gazdasági szankciók révén Oroszország térdre kényszeríthető. Ez az elképzelés azonban megbukott. Brüsszel csapdába került a saját politikai döntései miatt, és évekre lenne szükség, hogy békepárti irányba forduljon. Dornfeld László szerint a brüsszeli döntéshozók azonban nem hajlandók elismerni a saját stratégiai hibáikat, ezzel pedig egész Európát egy elhibázott háborús politika árnyékában tartják.