„Rendkívül fontos, hogy az ország fővárosa működőképes maradjon, és a közszolgáltatások minden budapesti és minden Budapestre látogató számára a lehető legmagasabb színvonalon elérhetők legyenek” – mondta Latorcai Csaba azt követően, hogy Budapest csődközeli helyzetéről lezajlott az első egyeztetés a kormány és a Fővárosi Önkormányzat delegációja között. Az államtitkár szerint először is tisztázni kell, hogyan állhatott elő az a helyzet, amit a főpolgármester a múlt héten bejelentett.
A miniszterhelyettes kijelentette: „2019-ben, amikor Karácsony Gergely és a baloldali többség Tarlós Istvántól átvette Budapest irányítását, jelentős megtakarításai voltak a Fővárosi Önkormányzatnak, 214 milliárd forint állt rendelkezésre.” Hozzátette: a Fővárosi Önkormányzat adóbevételei 2019 és 2025 között több mint a duplájára nőttek. „160 milliárd forint volt 2019-ben, és idén a várakozások szerint már lényegesen meg fogja haladni a 300 milliárdos adóbevételt is” – mondta. Latorcai Csaba szerint tény, hogy több pénz marad a Fővárosi Önkormányzatnál 2025-ben, mint Tarlós István idején, 2019-ben, sőt az is tény, hogy több pénz marad 2025-ben, mint amennyibe a BKV egész éves finanszírozásra kerül. Úgy vélte: a Fővárosi Önkormányzaton áll vagy bukik, hogy a BKV-t és a fővárosi tömegközlekedést hogyan és miként finanszírozza.
„A források rendelkezésre állnak” – jelentette ki Latorcai Csaba.
A parlamenti államtitkár arra a főpolgármesteri nyilatkozatra is emlékeztetett, amely szerint van elegendő pénze a fővárosnak a rákosrendezői ingatlan megvásárlására, és arra is, hogy azt saját forrásból fejlessze. Mint fogalmazott, „ilyen szempontból roppant érdekes, hogy a mai tárgyaláson a Fővárosi Önkormányzat delegációja nagyságrendileg pontosan 50 milliárd forint igényt jelzett a BKV finanszírozásával összefüggésben. A fővárosi tömegközlekedés finanszírozását illetően tehát épp annyi hiányzik, amennyit a rákosrendezői telekvásárlásra költöttek”. Latorcai Csaba szerint felvetődhet a kérdés, hogy valóban volt-e pénze Rákosrendezőre a Fővárosi Önkormányzatnak úgy, hogy az ne jelentsen csődhelyzetet.
„Most, jelen pillanatban úgy látszik, hogy valóban csődközeli helyzetbe jutott a Fővárosi Önkormányzat” – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy a kormány nem kívánja megengedni ennek a helyzetnek az előállását. Kijelentette: „Mi úgy gondoljuk, hogy a kormánynak segítenie kell, és segíteni is fogunk, hogy a fővárosi polgárok A-ból B-be el tudjanak jutni az év 365 napján, függetlenül attól, hogy a Karácsony Gergely–Tisza-koalíció az elmúlt fél évben mit művelt a Fővárosi Önkormányzattal és a főváros gazdálkodásával.” Ezzel kapcsolatban a mai tárgyaláson abban állapodtak meg a felek, hogy át kell tekinteni a főváros gazdálkodását, erről a jövő héten egyeztetnek.
Az előzményekhez tartozik: a Fővárosi Közgyűlés a legnagyobb ellenzéki frakcióval rendelkező Tisza Párt aktív támogatásával az idei esztendőre olyan költségvetést fogadott el, amelynek a kiadási oldala ötvenmilliárd forinttal kevesebb. A főváros ugyanis a törvényileg meghatározott szolidaritási hozzájárulásnál ennyivel kevesebb pénzt tervezett be az idei büdzséjébe.
Megírtuk: tavaly 75 milliárd forint volt a Budapest által fizetendő szolidaritási hozzájárulás mértéke. A törvény rendelkezése alapján ez 2025-re 14 milliárddal, 89 milliárd forintra emelkedett. Amikor a költségvetési tervet a város vezetői a Fővárosi Közgyűlés elé terjesztették, már lehetett tudni, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke idén 89 milliárd forint lesz. A Fővárosi Közgyűlés azonban leszavazta a Fidesz javaslatát, hogy ezt az összeget hiánytalanul be kell fizetni a Magyar Államkincstár számlájára, és úgy döntött, hogy annál sokkal kevesebb pénzt utal át.
Ennek megfelelően a költségvetési egyensúlyt a bevételek ismeretében 51 milliárd forinttal alacsonyabb kiadási szinten állították be. Emiatt fordult a Kúriához a Sára Botond főispán által vezetett kormányhivatal.
A pert Budapest elbukta, a hiányzó összeg első részletére pedig az államkincstár inkasszót nyújtott be. Ez borította fel Budapest költségvetését, hiszen a város jelenlegi költségvetésében az ötvenmilliárd forintra semmilyen fedezet sincs.
A helyzetet csak tovább súlyosbítja, hogy a főváros mindeközben belevágott a Rákosrendezőn található gigantikus méretű rozsdaövezet tulajdoni rendezésébe. A terület megvételét célzó tranzakció pedig majdnem fillérre pontosan annyiba kerül, mint amennyi pénzt a szolidaritási hozzájárulás esetében az ország többi önkormányzatától megtagad a Karácsony Gergely vezette testület, hiszen ez a pénz nem a kormányt gazdagítja, hanem a nehezebb sorsú hazai önkormányzatokat. Ismert az is, hogy Rákosrendező kiváltképp szennyezett talajú területét a kormány először arab hátterű nemzetközi befektetőtársaságnak szerette volna értékesíteni, mégpedig oly módon, hogy ők állják a környezeti rekultiváció összegét. A hirado.hu értesülései szerint pusztán csak ez a költség súlyos tízmilliárdokat is felemészthet. Budapest azonban keresztül húzta ezt az elképzelést azzal, hogy bejelentette, él az elővásárlás lehetőségével. Ebben az esetben azonban a talajszennyezettség megszüntetésének a költsége is a fővárost terheli.
Ennél a pontnál derült ki, hogy Budapestnek kipukkadt a pénztárcája.
Karácsony Gergely a kialakult csődközeli helyzetből előremenekült, és ahelyett, hogy a valóságnak megfelelő adatokra alapuló, új költségvetést dolgozott volna ki, a kormánnyal szembeni konfrontációt választotta, és június 6-án nyomásgyakorlás céljából tíz percre a teljes fővárosi tömegközlekedést leállíttatta. A főpolgármester az akció után mindezt olyan kiállásnak nevezte, amihez szerinte több fővárosi cég és intézményi szakszervezet is csatlakozott. Mint az a közösségi médiában tett bejegyzésében olvasható: „A mai leállás kiállás Budapestért: tíz perc az életünkből a városért, ami az életünk.” Karácsony Gergely szerint a kezdeményezés célja, hogy a főváros megmutassa: a kormányzati elvonások kivéreztetik Budapestet.
Kiemelt kép: Karácsony Gergely főpolgármester (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)