„Szlava Ukrajini!” – lejárató hangfelvétel és Ruszin-Szendi Romulusz kijelentései a NATO ülések alkalmával

Ukrajna kiterjedt lejárató kampányt indított Magyarország ellen, amelyben a kijevi hatalom több, fedésben lévő ügynöke és az egyik magyarországi ellenzéki párt is érintett lehet. Korábban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és EP-képviselője Ruszin-Szendi Romulusz, korábbi vezérkari főnök, jelenleg a párt honvédelmi szakpolitikusa jelenlétében beszélt arról egy Facebook élő videóban, hogy „befújt a szél az ablakon egy dokumentumot”, utalva ezzel arra a – minden valószínűség szerint 2023-ban, Böröndi Gábor vezérkari főnöki kinevezése idején rögzített – hangfelvételre, amelyet a kormány őszödi beszédének nevezett, majd május 8-án közösségi felületein nyilvánosságra hozott.

Ezen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter hallható, de mindössze annyiról beszélt a honvédelmi miniszter, hogy

fejleszteni kell a magyar hadsereget.

A hangfelvétel nyilvánosságra kerülését követően az események magasabb fokozatra kapcsoltak. Kocsis Máté a nagyobbik kormánypárt parlamenti frakcióvezetője vizsgálatot kezdeményezett az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában, mivel a destabilizációs és demoralizációs céllal nyilvánosságra hozott felvétellel párhuzamosan olyan információk láttak napvilágot, miszerint megbízatása idején Ruszin-Szendi Romulusz a NATO ülésein – amelyeken Kocsis Máté szerint Ruszin-Szendi Romulusz felszólalásait a „Szlava Ukrajini! (Dicsőség Ukrajnának!)” felkiáltással zárta – a magyar állam létfontosságú nemzeti érdekeivel ellentétes álláspontot képviselt, az általa jegyzett jelentésekben azonban ezt elhallgatta.

Nem sokkal később Orbán Viktor miniszterelnök összehívta a Védelmi Tanácsot, amelynek középpontjában a május eleji hangfelvétel és Ruszin-Szendi Romulusz kijelentései álltak.

„Példátlan titkosszolgálati akció indult Magyarország ellen”

– írta közösségi oldalán a kormányfő azzal kapcsolatban, hogy összeült a kormány Védelmi Tanácsa, a magyar hatóságok a rendelkezésükre álló információk birtokában nagyszabású intézkedéseket foganatosítottak.

Az állítólagos Turul-hadművelet – látványos letartóztatások és sajtótájékoztató egy titkos kémháborúról, amire még nem volt példa Magyarországon

Május 9-én a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai elfogtak egy ukrán állampolgárt a Ferenciek terénél, Budapest belvárosában, aki kémtevékenység miatt beutazási és tartózkodási tilalom alatt állt Magyarországon. A középkorú férfival szemben az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság hozott intézkedést, miután tevékenysége a hatóságok megítélése szerint „nagy mértékben veszélyeztette hazánk szuverenitását”.

A kormány tájékoztatása szerint a férfi korábban diplomáciai fedésben végezte munkáját Magyarországon, azonban hivatalos státusza időközben megszűnt. A május 9-ei letartóztatás és a Védelmi Tanács május 13-ai ülése után egy nappal, május 14-én került sor a parlament nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésére. Az ülést követően Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és Barthel-Rúzsa Zsolt, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatért felelős államtitkár közös sajtótájékoztatóján arról beszéltek,

olyan súlyú információk hangzottak el a zárt ülésen, hogy azok jelentős részét ötven évre titkosították.

A fedett ügynökhálózat azonban csak a jéghegy csúcsa volt ahhoz a dezinformációs kampányhoz képest, amelyet a kijevi vezetés nem sokkal később Magyarország ellen indított. Az ukrán hírszerzés kiutasított két személyt, akiket Magyarországnak való kémkedéssel és egy Ukrajna elleni támadás előkészítésével vádoltak – ez is téma volt a nemzetbiztonsági bizottság május 14-ei ülésén –, a Ludovika Fesztiválon és az Adaptive Hussars 23 hadgyakorlaton készült felvételek felhasználásával

Eközben egy olyan, hamis vád is terjedni kezdett a közösségi médiában, hogy „Turul-hadművelet” fedőnév alatt Kárpátalja elfoglalására készül Magyarország.

A Honvédelmi Minisztérium egyértelműen cáfolta ezt, Kocsis Máté pedig a május 14-ei zárt ülést követően kijelentette: világosan látszik, hogy a teljes akció politikai lejáratóakció, ugyanis az ukrán fél semmilyen hivatalos protokollt nem tartott be.

Kocsis Máté arról is beszélt a sajtótájékoztatón, hogy a magyar titkosszolgálatok már huzamosabb ideje figyelemmel kísérik az ukrán hírszerző szervek aktivitását, amelyeket intenzív, Magyarország érdekeivel szembemenő tevékenységgel jellemeztek. A politikus megerősítette a miniszterelnök által elmondottakat, miszerint „egy összehangolt kampány indult Magyarország lejáratására”.

Magyarország ellenzi az Unió ukrajnai kiképzési programját – Ruszin-Szendi Romulusz azonban ennek nem adott hangot

A nemzetbiztonsági bizottság ülésének napján tette közzé a honvédelmi tárca a Ruszin-Szendi Romuluszról szóló jelentés összefoglalóját, melyben megállapították: Ruszin-Szendi nem a magyar érdekeket képviselte a NATO és az EU vezérkarfőnöki ülésein. A vizsgálat alapján a Honvédelmi Minisztérium négy pontban foglalta össze a következtetéseit.

Többek között azt írták, hogy Ruszin-Szendi Romulusz „részrehajlóan Ukrajna-barát álláspontot képviselt” a NATO vezérkarfőnöki ülésein, „nem hívta fel a figyelmet a fegyverszállítással járó eszkalációs kockázatok veszélyeire; nem beszélt arról, hogy hazánk következetesen nem járul hozzá a Magyarországon keresztül Ukrajnába történő fegyverszállításhoz; nem közölte, hogy a harcok azonnali beszüntetésére és a konfliktus tárgyalásos úton történő rendezésére van szükség.” Ezenfelül a felszólalásairól készített jelentésekben olyat is leírt, amiket a valóságban nem mondott el, valamint az EU Ukrajna Kiképző Missziójának elindítását tárgyaló uniós vezérkarfőnöki találkozón „Ruszin-Szendi altábornagy nem ismertette Magyarországnak a misszióval kapcsolatos eszkalációs aggályait”.

„Egy Magyarország ellen zajló lejárató kampány tanúi vagyunk; ez nem ért véget, ez folytatódik”

– jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának pénteki ülésén. Szerinte a Magyarországgal szembeni lejárató kampánynak célja van:

a Voks 2025-tel kapcsolatos zavarkeltés és a véleménynyilvánítás elbizonytalanítása, illetve a magyar kormány hitelének és szavahihetőségének aláásása.

Május 20-án ismét összeült a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, mivel újabb információk derültek ki a Magyarország elleni ukrán dezinformációs kampánnyal kapcsolatban, az ülés után pedig Kocsis Máté frakcióvezető számolt be az új fejleményekről. A Fidesz politikusa emlékeztetett: korábban már három ukrán személy – Juroj Kenicsi, Dmitro Kisfalusi és Szerhij Alekszandrov – neve is napvilágot látott, őket kiutasították az országból.

Lehull a lepel, megnevezték a kulcsfigurákat a magyarellenes információs hadjáratban

Így jutottunk el a május 20-ai zárt üléshez, amelyen pedig két további személy került a figyelem középpontjába:

Holló István és Ceber Roland.

Kocsis Máté ismertette, Holló István egy magyar nevet viselő ukrán állampolgár, aki sosem rendelkezett magyar állampolgársággal, és hosszú időn keresztül végzett hírszerző munkát Magyarországon. A férfi kapcsolatban állt korábbi honvédségi vezetőkkel, és az ukrán fegyver- és lőszerigényekkel összefüggésben vizsgálta a hazai hadiipart, ezért letartóztatták.

Ceber Roland pedig (hivatalos nevén Tseber Roland Ivanovics) a kárpátaljai katonai közigazgatás egyik magas rangú tisztje, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, valamint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által alapított Nép Szolgája párt tagja. Ceber Roland aktívan népszerűsítette Magyar Péter és támogatóinak aláírásgyűjtését Ukrajna EU-csatlakozása mellett, de a Tisza Párt vezetése mellett korábbi ellenzéki politikusokkal is kapcsolatban állt már korábban, például Márki-Zay Péterrel és Mesterházy Attilával.

Ezen előzmények után Kósa Lajos június 5-re, csütörtökre hívta össze az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának rendkívüli ülését, amelyen – mint írtuk – bemutatták Ruszin-Szendi „ukrajnázós hangfelvételeit”, egyúttal azokat a magyar és NATO-dokumentumokat, amelyek ezt bizonyíthatják. Nem sokkal a csütörtöki ülés előtt értesült a Magyar Nemzet arról, hogy Holló István letartóztatásban marad.

Kiemelt kép: A Terrorelhárítási Központnak (TEK) a kormány hivatalos közösségi oldalán nyilvánosságra hozott felvétel egy képkockája, amelyen a TEK munkatársai őrizetbe veszik a kémkedéssel gyanúsított férfit 2025. május 9-én (Fotó: Facebook/Magyarország Kormánya)