Holnap délben tíz percre leáll Budapest tömegközlekedése. Karácsony Gergely főpolgármester döntése értelmében 11.50 és 12.00 óra között a BKV flottájába tartozó egyetlen jármű sem közlekedik. Mindez nem vonatkozik a 100E Repülőtéri Expresszre, a 2016 óta MÁV tulajdonában lévő HÉV, valamint az ugyancsak a MÁV-csoport által üzemeltetett helyközi járatokra, vagyis a korábbi Volánbuszokra. A BKV leállása természetesen a MOL Bubi közbringarendszer működésére sincs hatással.
A tervek szerint azok a járművek, amelyek az üzemszünet nyitányát jelentő 11.50-kor két megálló között haladnak, még elszállítják az utasokat a következő megállóhelyig, ott azonban megállnak és csak déltől folytatják útjukat. A közlekedési vállalat sajtóközlemény keretében tudatta: ha a járművek nem tudnak beállni a megállóba, a járművezetők akkor is biztosítják az utasoknak a biztonságos leszállás lehetőségét.
Torlódás a Hungária körút és a Kerepesi út kereszteződésében.(MTI Fotó: H. Szabó Sándor)
A leállás egyéb részleteiről, az érintett vonalak listájáról a BKK weboldalán lehet olvasni: bkk.hu/10percbudapestert.
Ki akarta ezt a leállást?
Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapítója és kutatási-elemzési igazgatója szerint a budapesti tömegközlekedés leállása nem csak technikai, de jogi és biztonsági aggályokat is felvet. A szakember szerint jelenleg a döntés hátterével kapcsolatban ellentmondásos kommunikáció zajlik.
Mint mondta, a főpolgármester a szakszervezetek döntésének állítja be az akciót, csakhogy minderről ez utóbbiak semmit sem tudnak.
A BKK részéről is fejetlenséget érzékel, hiszen nem tisztázott: hogyan fognak a villamosok 11:50-kor megállni? A megállók hosszát ugyanis nem arra tervezték, hogy a tíz perces leállás miatt beérkező három-négy, vagy akár még ennél is nagyobb számú járatot be tudja fogadni. Mi lesz azokkal a villamosokkal, amelyek nem férnek be a megállókba? – tette fel a kérdést. A szakember szerint az sem tisztázott, hogy a járművekről leszállhatnak-e az utasok? Mint fogalmazott: „Balesetveszélyes helyzet is létrejöhet akkor, ha a nyílt pályán áll meg a villamos, és az utasoknak az úttesten keresztül kell a járdára átkelniük”.
A buszjáratok is a megállókba kényszerülnek (MTI Fotó: Máthé Zoltán)Hozzátette: a metróban még furcsább lesz a helyzet. Ott ugyanis „egészen biztosan lesz olyan szerelvény, amelyik kénytelen lesz az alagútban várakozni”.
A főpolgármesteri verdiktből a szakember számára nem derült ki, hogy mit tehet az a járművezető, aki nem ért egyet az akcióval? Mit tehet az az utas, akit a járművezető nem enged leszállni a buszról, vagy a villamosról?
Kőrösi Koppány szerint jogilag is nehezen értelmezhető a helyzet. Az Önkormányzati törvény ugyanis nevesítetten kötelező feladatként írja elő Budapest számára a közösségi közlekedés megszervezését. Ezt a feladatot a BKK végzi a Fővárosi Önkormányzat megbízásából.
Kijelentette: „a törvény nem ismeri a negatív megrendelés fogalmát. Sem a jogalkotó, sem a szerződések készítői nem gondoltak arra, hogy mi van akkor, ha a tulajdonos nem működtetni, hanem korlátozni akarja Budapesten a tömegközlekedést. Jelen tudásunk szerint tehát ilyen utasítás, vagy negatív megrendelés jogi értelemben egyszerűen nem adható a BKK-nak” – mondta. Hozzátette: a „főpolgármester egy személyes utasítási jogköre is kérdéses, hiszen a BKK és a szolgáltatók, vagyis a BKV, Volánbusz, Arriva, valamint a HÉV-et üzemeltető MÁV-csoport közötti szerződésekben sincs lehetőség az ellátás szüneteltetésére. Amikor ezek a jogi iratok készültek, senki sem gondolt arra, hogy ezt a kérdést is szabályozni kellene” – mondta Kőrösi Koppány.
Szentkirályi Alexandra szerint ez bűncselekmény
Hasonló véleményen van Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője is. A közösségi médiában megosztott gondolata szerint „a főpolgármester holnap erőszakkal leállítja és megbénítja Budapest közlekedését. Ezt folytatni tervezi egyre hosszabb időn keresztül is. Mindezt azért, hogy elterelje a figyelmet felelősségükről a Tiszával a főváros csődjében és arról, hogy hova tüntették a budapestiek pénzét. Amit a főpolgármester tervez, közérdekű üzem megzavarása és hivatali visszaélésre felbujtás. Karácsony Gergely nem állíthatja le szándékosan a BKV-t egy másodpercre sem. A tulajdonosi jogokat a Fővárosi Közgyűlés gyakorolja nem a főpolgármester. Ilyen szabotázsakciót márpedig mi nem fogunk támogatni. Ha ennek ellenére a főpolgármester mégis megbénítja Budapestet, bűncselekményt követhet el”.
Ismert: a leállást azért rendelte el Karácsony Gergely, mert pénzügyi vitába keveredett az államkincstárral. A fővárosi közgyűlés a legnagyobb ellenzéki frakcióval rendelkező Tisza Párt aktív támogatásával az idei esztendőre olyan költségvetést fogadott el, amelynek a kiadási oldala ötvenmilliárd forinttal kurtább a kelleténél. A főváros ugyanis a törvényileg meghatározott szolidaritási hozzájárulásnál ennyivel kevesebb pénzt tervezett be az idei büdzséjébe.
MTI/Kovács TamásTavaly 75 milliárd forint volt a Budapest által fizetendő szolidaritási hozzájárulás mértéke. A törvény rendelkezése alapján ez 2025-re 14 milliárddal, 89 milliárd forintra emelkedett. Amikor a költségvetési tervet a város vezetői a Fővárosi Közgyűlés elé terjesztették, már igencsak lehetett tudni, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke idén 89 milliárd forint lesz. A fővárosi közgyűlés azonban leszavazta a Fidesz-nek azt a javaslatát, hogy ezt az összeget hiánytalanul be kell fizetni az államkincstár számlájára, és úgy döntött, hogy kevesebb pénzt utal át.
Ennek megfelelően a költségvetési egyensúlyt a bevételek ismeretében 51 milliárd forinttal alacsonyabb kiadási szinten állították be.
Emiatt fordult a Kúriához a Sára Botond főispán által vezetett Kormányhivatal. A pert Budapest elbukta, a hiányzó összeg első részletére pedig az államkincstár inkasszót nyújtott be. Ez borította fel Budapest költségvetését, hiszen az ötvenmilliárdra semmilyen fedezet sincs.
A helyzetet csak tovább súlyosbítja, hogy a főváros mindeközben belevágott a Rákosrendezőn található gigantikus méretű rozsdaövezet tulajdoni rendezésébe. A terület megvételét célzó tranzakció pedig pont annyiba kerül, mint amennyi pénzt a szolidaritási hozzájárulás esetében visszafog a Karácsony Gergely vezette testület.
A hirado.hu úgy tudja: a mostani inkasszóval a város hatvanmilliárdos folyószámlahitel-kerete is kimerült, így Budapest onnan sem tud forráshoz jutni. Értesüléseink szerint az OTP-től azt kérték, hogy a pénzintézet a hitelkeretet toldja meg további húszmilliárddal. Az Állami Számvevőszék gyorsjelentése szerint augusztusra 117 milliárdos mínuszban lesz a város. A likviditási terv szerint az őszi adóbevételek megérkezése után az év végére 55 milliárd körülire csökkenhet a mostani giga-hiány. Csakhogy a BKV tartozásállománya 65 milliárd lesz addigra, s akkor még nem beszéltünk a versenyképes járások program miatt elvonni kívánt 3,7 milliárdról.
fotó: hirado.hu / Horváth Péter GyulaLatorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára a Kormányinfón elmondta: a kormány szívesen segít a Fővárosi Önkormányzatnak, hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy szerinte a fő pénzügyi adatok nem indokolják a csődhelyzetet. Hozzátette, hogy Karácsony Gergelynek és a Tisza Párttal közösen alkotott koalíciónak először el kell fogadnia a törvényes költségvetést, majd át kell világítania a főváros gazdálkodását.
Kapcsolódó tartalom
Ismert: Tarlós István idején Budapest még csak 26 milliárd forint támogatást kapott az államtól, most azonban ez az összeg már 44 milliárd forintra nőtt. Ráadásul Tarlós István idejében még 217 milliárd forint tartaléka volt a fővárosnak, mára azonban ez a pénz úgy tűnt el, hogy a kormány 2010 után kétszázmilliárd forintos adósságterhet is magára vállalt. Mindeközben pedig Budapest iparűzési adóbevétele 168 milliárdról 300 milliárdra nőtt. Végezetül ezekhez a pénzügyi adatokhoz még hozzá kell adni, hogy a kormány az elmúlt évek során a városban többszáz milliárd forintos fejlesztést valósított meg, a budapesti kis- és középvállalkozásoknak pedig kétszázmilliárd forint fejlesztési támogatást adott.
Karácsony Gergely főpolgármester ennek ellenére elégedetlen és a HVG-nek adott mai interjújában hadat üzent az Orbán-kabinetnek, lévén hogy kijelentette: „Budapest főpolgármestereként az az érdekem, hogy Magyar Péter miniszterelnök legyen”.
Szentkirályi Alexandra szerint: „a főpolgármester újabb interjút adott és megint fenyegetőzött. A pénteki 10 perc után, szerinte 10 órás, 10 napos és 10 hetes leállás is jöhet a fővárosi közlekedésben. Ez azt jelenti, hogy nem fog járni a busz, a villamos, a metró, a troli, semmi. Miért? Mert a főpolgármester saját bukását és a főváros csődjét is a budapestieken akarja elverni. Őket bünteti ahelyett, hogy megoldást keresne a csődre, amit a Tiszával okoztak. Ez elfogadhatatlan! Karácsonynak és a Tiszának vállalnia kell a felelősséget és megoldást kell találjanak Budapest csődjére. A kormány kész segíteni, de ehhez törvényes költségvetés kell, át kell világítani a főváros költekezését, Karácsony Gergelynek, a Tisza Pártnak és Vitézy Dávidnak pedig végre Budapestért kellene dolgoznia” – írta közösségi oldalán Szentkirályi Alexandra.
Kiemelt kép: Karácsony Gergely fõpolgármester (MTI/Szigetváry Zsolt)