Vitézy Dávid és Baranyi Krisztina kezdeményezésére rendkívüli ülést hívott össze a Fővárosi Közgyűlés közlekedési és városfejlesztési bizottsága, valamint a pénzügyi és közbeszerzési bizottság. A csődbizottság ülésén a csődterv elfogadását követően a ferencvárosi polgármester elmondta, hogy túl vannak a koronavíruson, az energiaválságon, most egy nagyobb feladat áll előttük. Az ülésen Vitézy Dávid frakcióvezető pedig a főváros idei költségvetésének elfogadását hozta példaként annak kapcsán, hogy bizonyítsa, igenis képes egységesen fellépni a közgyűlés bizonyos kérdésekben. Mint ismert, a Vitézy által is említett költségvetéssel kapcsolatos egyik legnagyobb kritika, hogy egy 50 milliárd forintos lyuk tátong benne, ez lényegében a szolidaritási hozzájárulás összege, írta a Magyar Nemzet.

Az ülés előtt a főpolgármester sajtótájékoztatót tartott, ahol elmondta, a Fővárosi Önkormányzat a fenyegető pénzügyi összeomlás miatt azonnali jogvédelmet kér a bíróságtól. Mint fogalmazott: „Ha nem kapunk azonnali jogvédelmet, és nem állítják le az inkasszókat, akkor veszélybe kerülnek a közszolgáltatások, és szerintem sztrájkhullám indulhat el Budapesten.” Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte ez nem csak a kormánynak, de a magyar költségvetésnek is rengeteget ártana.

Ismert: azért jutott Budapest csődközeli állapotba, mert a Fővárosi Közgyűlés a legnagyobb ellenzéki frakcióval rendelkező Tisza Párt aktív támogatásával az idei esztendőre olyan költségvetést fogadott el, amelynek a kiadási oldala ötvenmilliárd forinttal kurtább a kelleténél. A főváros ugyanis a törvényileg meghatározott szolidaritási hozzájárulásnál ennyivel kevesebb pénzt tervezett be az idei büdzséjébe.

Megírtuk: tavaly 75 milliárd forint volt a Budapest által fizetendő szolidaritási hozzájárulás mértéke. A törvény rendelkezése alapján ez 2025-re 14 milliárddal, 89 milliárd forintra emelkedett, miközben a város iparűzésiadó-bevétele a duplájára nőtt. Amikor a költségvetési tervet a város vezetői a Fővárosi Közgyűlés elé terjesztették, már igencsak lehetett tudni, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke idén 89 milliárd forint lesz. A Fővárosi Közgyűlés többsége azonban leszavazta a Fidesz–KDNP-s képviselők javaslatát, hogy ezt az összeget hiánytalanul be kell fizetni az államkincstár számlájára, és úgy döntött, hogy kevesebb pénzt utal át.

Ennek megfelelően a költségvetési egyensúlyt ötvenmilliárd forinttal alacsonyabb kiadási szinten állították be.

Emiatt fordult a Kúriához a Sára Botond főispán által vezetett kormányhivatal. A pert Budapest elbukta, a hiányzó összeg első részletére pedig az államkincstár inkasszót nyújtott be. Ez borította fel Budapest költségvetését, hiszen a szolidaritási hozzájárulás hiányzó részére semmilyen fedezet sincs.

A helyzetet csak tovább súlyosbítja, hogy a főváros mindeközben belevágott a Rákosrendezőn található gigantikus méretű rozsdaövezet tulajdoni rendezésébe. A terület megvételét célzó tranzakció pedig pont annyiba kerül, mint amennyi pénzt a szolidaritási hozzájárulás esetében vissza kíván fogni a Karácsony Gergely vezette testület.

A hirado.hu úgy tudja: a mostani inkasszóval a város hatvanmilliárdos folyószámlahitel-kerete is kimerült, így Budapest onnan sem tud forráshoz jutni. Értesüléseink szerint az OTP-től azt kérték, hogy a pénzintézet a hitelkeretet toldja meg további húszmilliárddal. Az Állami Számvevőszék gyorsjelentése szerint augusztusra vélhetőleg már 117 milliárdos mínuszban lesz a város. A likviditási terv szerint az őszi adóbevételek megérkezése után az év végére 55 milliárd körülire csökkenhet a mostani gigahiány. Csakhogy a BKV tartozásállománya 65 milliárd lesz addigra, s akkor még nem beszéltünk a versenyképes járások program miatt elvonni kívánt 3,7 milliárdról.

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője a kialakult helyzet kapcsán kifejtette: Karácsonyék a saját csődjük miatt a budapestieket büntetik. Mint azt a közösségimédia-felületén a tervbe vett pénteki tízperces BKV-leállás kapcsán leírta: ez minden budapestinek „tíz perc szenvedés a főpolgármester 3,5 milliós fizetéséért”. Hozzátette: „Miután a Tisza–Karácsony-koalíció csődbe vitte a fővárost, mindent megpróbálnak, hogy a felelősség vállalása és megoldások keresése helyett politikai hasznot húzzanak és mentsék a bőrüket. Úgy döntöttek, hogy előbb tíz percre erőszakkal leállítják a budapesti közlekedést, aztán két órára, majd akár egy hétig is. Ez nem sztrájk, ez a budapestiek büntetése.” Szentkirályi szerint a főpolgármester olyan, „mint az ember, aki ott sem volt, mint aki nem hat éve főpolgármester. Külső szereplőként próbálja magát feltüntetni a csődhelyzetben, holott ő az origójában volt a város minden pénzügyi döntésének. Dolgoznia kéne, de az neki nem megy. Helyette hergel, lázít, provokál, mindezt alaptalan hazugságokkal.”

Kiemelt kép: Karácsony Gergely, Vitézy Dávid és Magyar Péter (Fotó: hirado.hu)