Különleges estére került sor a Café Francescóban, ahol Erdő Péter bíboros osztotta meg gondolatait Ferenc pápa örökségéről, az egyház intézményes szerepéről, és a közelmúltbeli pápaválasztás kulisszatitkairól. A „Jézus igen, az Egyház nem? Miért van szükség az intézményes Egyházra?” című telt házas beszélgetés során a bíboros többek között saját római élményeiről, Ferenc pápa tanításairól és Leó pápa megválasztásáról is beszélt – írja az Index.
Erdő Péter kiemelte, hogy Ferenc pápa kezdetben tartózkodó volt a magyarokkal kapcsolatban, de később szimpátiával fordult feléjük. Elmondása szerint többször is meghívta Magyarországra a szentatyát, mert „szükségünk van rá”, sőt, legutóbbi beszélgetésük során azt mondta neki: „Mi nem vagyunk jók, jöjjön, és javítson meg minket.” A pápa visszatérését – már barátságos érzésekkel – az itteni hívő közösség hitelessége is inspirálta.
Elmondta, hogy Ferenc pápának volt egyfajta vonzódása a peremekhez, és rájött, hogy Magyarország is peremvidék, a nyugati egyház keleti peremén. Erdő Péter elmondta, tisztelte benne a nyitottságot, ahogy
„a szemünk láttára alakult, befogadta az új tapasztalatokat, ráhallgatott az emberekre”.
A beszélgetés során Erdő Péter kitért a konklávé részleteire is. A The New York Times szerint az első szavazási körben a magyar bíboros volt az egyik legtöbb szavazatot kapó jelölt, akit egy konzervatív bíborosi csoport támogatott. A La Stampa értesülései alapján az ő diplomatikus mondata győzte meg Pietro Parolin bíborost a visszalépésről: „Én és mások is önre szavaztunk volna, de az olasz testvérei nem szavaznak önre.” Ez utat nyithatott Robert Francis Prevost előtt, akit végül meg is választottak.
A frissen megválasztott pápa, XIV. Leó kapcsán Erdő Péter elmondta, hogy személyesen is találkozott vele, és értékes, intellektuális embernek tartja, aki azonban nem „sztártípus”. Elmondta azt is, hogy a névválasztását XIII. Leó és I. Leó, azaz Nagy Szent Leó iránti tisztelet motiválta.
Az egyház: nemcsak hit, hanem intézmény is
A beszélgetés alkalmával a bíboros nagy hangsúlyt fektetett az egyház intézményes jellegére. Erdő Péter szerint a kereszténység kezdettől fogva intézményes formában működött: „A kereszténység eredendően intézmény, nem később alakult azzá.” Jézus tevékenységét is úgy értelmezte, mint új intézmény alapítását, amely már az őt követő közösségek gyakorlatában – például az igeliturgiában és kenyértörésben – megjelent.
Kifejtette, hogy az egyházi rend szentsége elválaszthatatlan a vezetői küldetéstől, de a híveknek is megvan a maguk szerepe a közösség életében. Hangsúlyozta, hogy
az egyház nem tökéletes emberekből áll, de még a bűnösök és a hitet elhagyók is a visszatérésre hivatottak.
Erdő szerint az egyház válasza a társadalmi problémákra – mint a kizsákmányolás vagy a mesterséges intelligencia okozta egzisztenciális bizonytalanság – továbbra is kulcsfontosságú. Figyelmeztetett, hogy „Isten nem hiába teremti az embert, nem lehet felesleges”. Ez a gondolat összhangban van Ferenc pápa tanításaival, aki többször is tiltakozott az emberek „eldobhatósága” ellen.
Erdő Péter hangsúlyozta, hogy egy népet a közös emlékezet tesz egységgé, amelynek csúcspontja az eucharisztia. Ezt az egységet a liturgia és az egyházi tanítás hordozza. Bár a történelem során többször is megtörtnek tűnt az egység – például gnosztikus eretnekségek révén –, az egyház mégis felismerte az eltérések tipológiáját. Vannak súlyos hitbeli eltérések, mint az unitáriusok esetében, de ha a különbségek nem lényegiek, az egyház befogadó tud maradni. Az egység azonban nem adottság, hanem „küzdeni kell érte, imádkozni kell, és sok mindent kíván”, beleértve az önkritikus párbeszédet és a közös örökség tudatos ápolását.
A szinodális egyházzal kapcsolatban elmondta, hogy a fogalmat korábban nem használták, de Erdő szerint nem jelent új alapelvet. A szinodalitás nem egyenlő a demokráciával vagy a püspökök közötti egyenlőséggel, sokkal inkább a közös gondolkodás és együttműködés egyházi formája. Fontosnak tartotta, hogy minden hívő saját módján járuljon hozzá az egyház építéséhez – akár a plébániai tanácsokon keresztül is. Külön kiemelte, hogy a rászorulókat segíteni kell közvetlenül, nem csak nagy szervezetekre várva.
Kiemelt kép: Erdő Péter bíboros, prímás, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke (Fotó: MTI/AP/Francisco Seco)