Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője május 13-án nyújtotta be a parlamentnek a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot. A kormány célja, hogy feltárja és indokolt esetben szankcionálja a külföldi befolyásolási kísérleteket.

A parlamenti honlapon olvasható napirend szerint kedden tartják a törvényjavaslat általános vitáját, ahol a kormány és a parlamenti frakciók is kifejthetik az álláspontjukat.

A tervezetről már hétfőn is vitáztak a képviselők a parlamentben. Míg az ellenzék bírálta a javaslatot, addig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztette a képviselőket, hogy az előző választáson az ellenzéki pártok külföldről származó „guruló dollárokból” próbálták a hatalmat megszerezni.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt hétfőn a parlamentben, hogy a törvényjavaslat nemcsak a magyar, hanem az uniós jogelvekkel is teljes összhangban van.

A közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat minden olyan szervezetet érint, amely külföldi pénzből, a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet folytat.

A törvényjavaslat szerint

a különböző külföldről érkező anyagi támogatások veszélyt jelenthetnek Magyarország szuverenitásra.

Ha egy külföldről finanszírozott szervezet – választói akarat befolyásolására irányuló – tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára a kormány felveszi a szervezetet az erről szóló jegyzékbe.

Ennek következménye, hogy az ilyen szervezetek a jövőben – egyebek mellett – csak a pénzmosás elleni szerv engedélyével fogadhatnak el külföldi támogatást, nem részesülhetnek a személyi jövedelemadó egy százalékából származó felajánlásokból, továbbá vezető tisztségviselőik, alapítóik, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottsági tagjaik kötelesek lesznek vagyonnyilatkozatot tenni.

Amennyiben felmerül, hogy egy szervezet külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás huszonötszörösét is kiszabhatja bírságnak, amit 15 napon belül ki kell fizetni. A bírságokból befolyó összegek a Nemzeti Együttműködési Alapba kerülhetnek.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszél a Magyar Nemzeti Médiaszövetség és az Alapjogokért Központ Igazságháborúk konferenciasorozatának Szuverenitás és szabadság című rendezvényén a budapesti Lónyay–Hatvany-villában 2025. március 28-án (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A magyar törvény az amerikai szabályozást követi

„A világon rengeteg ilyen törvény van, a magyar alapvetően az amerikai szabályozást követi a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve” – fejtette ki Lánczi Tamás a Patrióta műsorában.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke kiemelte, hogy az ellenzéki sajtó állításaival szemben senki sincs a sajtószabadság ellen. A magyar törvény csak regisztrációt ír elő, vagyis fel kell venni egy jegyzékbe azokat a szervezeteket, amelyek szerintük politikai nyomásgyakorlással foglalkoznak, és külföldről támogatják őket.

Ez a törvény azt korlátozza, hogy külföldről finanszírozzanak sajtótermékeket azért, hogy külföldi érdekek mentén készüljenek sajtótermékek, illetve működjenek olyan szervezetek, amelyek magukat ugyan civilnek mondják, de valójában semmilyen, még csak távoli rokonságban sincsenek a civil szervezetekkel, hanem politikai nyomásgyakorlással foglalkoznak”

– tette hozzá.

Lánczi Tamás példaként említette az ukrán kémbotrányt, amely szerinte egy külföldi titkosszolgálat által elindított dezinformációs művelet volt. „Az ukrán szolgálatok által kiszivárogtatott vagy közzétett hírt gyakorlatilag reflektálatlanul, forráskritika nélkül veszi át minden egyes szereplő, és kezdi el teljes erővel tolni a magyar és a nemzetközi nyilvánosságban. Ez az, ami tulajdonképpen leleplezi ezt az egész dezinformációs műveletet” – tette hozzá.

Az európai uniós jogelveknek is megfelel

„Nemcsak a magyar, hanem európai uniós jogelvekkel is teljes mértékben összhangban van” – írja ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég tudományos igazgatója.

Kiemelte, hogy az átláthatósági törvényjavaslat célja, hogy fény derüljön arra, kik és milyen forrásból finanszírozzák azokat a szereplőket, amelyek jelentős befolyást gyakorolhatnak a közvéleményre, akár a sajtó, akár civil szervezetek, akár más formális vagy informális struktúrák révén.

A javaslat nem szankcionál, nem tilt, pusztán annyit kér, hogy tárják fel a működésük mögötti forrásokat.

Az alkotmányjogász szerint a szabályozás alapja az a demokratikus elv, hogy a közéletben megjelenő vélemények mögött álló anyagi és szervezeti háttér a nyilvánosság számára is látható legyen. Egy átlátható működés nem csorbítja a véleménynyilvánítás szabadságát, épp ellenkezőleg: megerősíti annak hitelességét, mivel a közönség világos képet kaphat arról, kik támogatják az adott szervezet tevékenységét.

A Fidesz-frakció támogatja a javaslatot

Orbán Viktor miniszterelnök már februári évértékelőjében kiemelte, hogy külföldi befolyásolást érintő új törvényt hoznak létre. „Zárjuk el a Soros-hálózat pénzcsapjait, az állami szervek tegyenek eleget szuverenitásvédelmi kötelezettségüknek, az eddigi elkövetőkkel pedig tartassuk be a törvényeket. Engedjük be a Nyugatról érkező friss levegőt (…) Eddig volt a keleti nyitás. Most jön a nyugati. Ha már annyira hiányolták” – hangsúlyozta a kormányfő.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az elmúlt héten kijelentette, hogy a Fidesz-frakció minden elemében támogatja a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot, amelyet Halász János fideszes országgyűlési képviselő nyújtott be a parlamentnek.

„Akinek nincsen takargatnivalója, aki nem a közélet befolyásolására, külföldi pénzből, az ország szuverenitásának sérelmére végzi a tevékenységét, annak nincs izgulni valója”

– jelentette ki.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. február 24-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A politikus felidézte, hogy 2022-es év után kiderült, hogy külföldi államok – köztük az Egyesült Államok is – adófizetői pénzből más országok szuverenitását sértő tevékenységet folytatnak. Megjegyezte, hogy belpolitikai nyomásgyakorlásra szervezeteket építenek fel, és nem szimpatikus kormányok eltávolítására médiát finanszíroznak, például a magyar a baloldali sajtóból is jó párat. Úgy véli, hogy az USAID-botrány kirobbanása megnyitotta az utat az amerikai kormányzat számára, hogy leszámoljon ezzel a gyakorlattal, és ne próbáljon beavatkozni más országok demokratikus folyamataiba.

Álcivil szervezeteket és aktivistákat is pénzelnek, és nem ritkán politikusokat is finanszíroznak azzal a céllal, hogy a saját hatalmi érdekeiket érvényesítsék. Szerinte ezt látták 2022-ben, amikor több millió dollárral támogatták a baloldali összefogás kampányát.

Elmondta, hogy a javaslat szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal tesz az Igazságügyi Minisztériumnak javaslatot arra, hogy mely szervezet kerüljön fel erre a jegyzékre, majd a kormány dönt erről. Jogorvoslati lehetőség is lesz, az eljárás a magyar alkotmányos és jogállami rendhez teljesen illeszkedik.

„Ha olvasok egy hírt, vagy jön hozzám egy aktivista, meg kell tudni azt, hogy honnan fizetik. Meg kell tudni, hogy ki az, akit például Ukrajnából fizetnek” – fejtette ki Lázár János építési és közlekedési miniszter.

Hangsúlyozta, hogy ez a törvény nem a jogok lábbal tiprásáról szól, hanem állampolgári jogról,  a transzparencia iránti igényről, és csak az nem akar átláthatóságot vállalni, akinek oka van tartani ettől.

Tiltakoznak a törvény ellen

A közéleti átláthatóságról szóló törvényjavaslat már az elmúlt héten vitát váltott ki. A Momentum múlt pénteken a Szuverenitásvédelmi Hivatal I. kerületi székháza elé szervezett demonstrációt Szabad hazát, szabad sajtót, szabad választást címmel. A tüntetés botrányba fulladt, ugyanis a tiltakozók festékkel öntötték le a kerítést, és akadályozták a bejutást a hivatalba. A rendőrök igazoltatták a jelenlévőket, a Budapesti Rendőr-főkapitányság rongálás bűncselekmény gyanúja miatt indított eljárást.

Rendőrök a Szuverenitásvédelmi Hivatal budapesti épülete előtt a Momentum Mozgalom Szabad hazát, szabad sajtót, szabad választást! címmel tartott demonstrációja alatt, amelyet a párt a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat elfogadása ellen tartott (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)

Vasárnap a Kossuth Lajos téren civil szervezetek, ismert közéleti szereplők és politikai aktivisták is tüntettek a törvényjavaslat ellen. Az eseményen többek között Pankotai Lili, Mérő Vera, Osváth Zsolt, Hodász Andrásné és Lengyel Tamás is beszédet mondott. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő pedig kedd délutánra szervezett tüntetést a Fővám térre.

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője arról írt közösségi oldalán, hogy az egész külföldről pénzelt balliberális világ máris jajveszékel.

„Be is indult a pánik – noha konkrétan a törvényt még nem alkalmazták senkire –, árulkodó, mennyien és kik kezdték el egyszerre verni a vészharangokat. Köztük az adományládikás, mikroadományos főpolgármester is”

– fogalmazott Szentkirályi Alexandra.

A közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatról a Századvég Alapítvány is felmérést végzett. A megkérdezettek 62 százaléka kedvezőtlen véleményen volt a külföldről fizetett politikai szervezetekről és aktivistákról, míg 24 százalékuk pozitívan vélekedett róluk.

A magyarok 57 százaléka nyilatkozott negatívan a külföldről fizetett magyar médiumokról és újságírókról, ezzel szemben 30 százalékuk fogalmazott meg pozitív véleményt velük kapcsolatban. A Századvég felmérése szerint a magyarok álláspontja világos: a politikában és a médiában nincs helye külföldi beavatkozásnak.

Kiemelt kép: Képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. május 20-án (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)