Trump már 2016–2020 közötti ciklusában is élesen bírálta a NATO európai tagjait alacsony védelmi kiadásaik miatt. Bár azóta több uniós tagország – köztük Magyarország – elérte a 2 százalékos célt, Németh Zsolt parlamenti államtitkár szerint ez már nem elég: Magyarország számára most az 5 százalék a cél, még ha ez a szám szimbolikus is. Hangsúlyozta, hogy a kiadásokat okosan kell elkölteni, hogy a magyar haderő versenyképes, és a NATO számára nélkülözhetetlen szereplő maradjon.
Németh szerint nem Trump elvárásairól vagy presztízsről van szó, hanem arról, hogy Magyarország és az EU önállóan is képes legyen biztonsági garanciákat szerezni. Úgy véli, kétoldalú megállapodásokra van szükség az USA-val – nem az ukrán nyersanyag-megállapodás mintájára, hanem inkább a brit–amerikai védelmi együttműködéshez hasonlóan – közölte a Portfolio a konferenciáról.
A konferencia amerikai résztvevői – köztük Robert Palladino, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Sebastian Gorka, Trump magyar származású terrorelhárítási tanácsadója – pozitívan nyilatkoztak a magyar–amerikai együttműködés lehetőségeiről, ugyanakkor figyelmeztettek:
az együttműködésben komoly akadályt jelenthet Magyarország gazdasági kapcsolata az oroszokkal és elsősorban Kínával.
Gorka felhívta a figyelmet arra, hogy Kína hosszú távú stratégiák mentén gyengíti a technológiai fölényben lévő nyugati országokat. Trump tanácsadója szerint míg a terrorelhárításban a dzsihadistákkal való leszámolás a legfontosabb, azzal párhuzamosan Kína jelenti az első számú geopolitikai kihívást az Egyesült Államok számára.
Hangsúlyozta, hogy Kína mindenhol információgyűjtési céllal van jelen, erre szerinte a Huawei-ügyek is utalnak. Palladino úgy fogalmazott:
„Trumpnak nehéz lesz jóban maradni azokkal az országokkal, amelyek közelednek a Kelethez.”
A konferencián többen kiemelték: bár az USA hivatalosan továbbra is elkötelezett a NATO mellett, az európai országok joggal készülnek a legrosszabb forgatókönyvekre. Jörn Fleck, az Atlantic Council Európai Központjának vezetője szerint az EU csak a saját teljesítményét tudja kontrollálni, más szereplők döntéseit nem.
Kapcsolódó tartalom
A védelempolitikai stratégia egyik központi dilemmája, hogy Európa mennyire akarja, illetve képes függetleníteni magát az amerikai fegyveripartól. Nico Lange, a CEPA kutatója szerint ez a szemléletváltás részben annak köszönhető, hogy
J. D. Vance amerikai alelnök egy müncheni beszédben kétségbe vonta az európai demokráciák működését. Azóta az EU célja, hogy a ReArm Europe programban beszerzett fegyverek 65–75 százalékát európai cégek gyártsák.
A háborús nyomás alatt ugyanakkor világos, hogy Európa még nem képes azonnal kiváltani a külső függőségeket:
míg Franciaország havonta nyolc, Németország mindössze öt-hat önjáró tarackot gyárt, Ukrajna és Oroszország havi 40-et is képes. Ezért rövid távon a dán modell lehet működőképes, amely során Ukrajna saját magának gyárt fegyvereket más országok megrendelésére.
Lange szerint az EU gazdasági ereje elegendő lenne a védelmi kapacitások felfejlesztésére – ez azonban csak akkor működik, ha nemcsak kormányzati, hanem társadalmi konszenzus is létrejön. Az EU-nak tehát nemcsak katonailag, hanem politikailag is össze kell zárnia, hogy egy esetleges amerikai visszalépés vagy geopolitikai váltás esetén önállóan is garantálni tudja saját biztonságát.
Kiemelt kép: Robert Palladino, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője a Magyar és amerikai kapcsolatok címmel rendezett pódiumbeszélgetésen a budapesti Károlyi–Csekonics-palotában 2025. április 8-án (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)