Az intézet jelentésében azt írták, hogy a 2010-es kormányváltás óta megnövekedett a külföldi szereplők beavatkozási kísérleteinek száma a magyar belügyekbe. Ezek mögött nemzetközi intézmények, NGO-k és államok állnak, akik a magyar kormány intézkedéseit és külpolitikai irányvonalát kifogásolják. A befolyásolás gyakran rejtetten, látszólag független, de külföldi forrásokból finanszírozott médiumokon keresztül történik.

A Nézőpont Intézet 19 olyan médiumot azonosított, amely dokumentálhatóan külföldi támogatásban részesült. Ezek közé tartozik a Telex, Partizán, 444, HVG, Magyar Hang, Magyar Narancs, Klubrádió, Átlátszó, Mérce, Lakmusz, Ez a lényeg, Nyugat, G7, Kecsup, Debreciner, Borsod24, Greenfo, valamint a Szabad Európa és az Euronews.

A külföldi finanszírozás forrásai között szerepel az USA nagykövetsége, az Európai Unió, a Central European University, az Action for Democracy, valamint az amerikai kongresszus.

A vizsgált médiumok az orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódó vagy Ukrajna EU-csatlakozása kapcsán 2025. január 1. és 2025. május 14. között megjelentetett anyagait vetette alá tartalomelemzésnek – írta a Nézőpont Intézet.

Elemzésük 240 darab olyan önálló megjelenést azonosított, amelyek illeszkednek Ukrajna propagandájába. Ez azt jelenti, hogy 134 nap alatt naponta több olyan hírrel is találkozhattak a külföldről finanszírozott médiumokat követő magyar választók, amelyek egyértelműen Ukrajna érdekeit voltak hivatottak közvetíteni a magyar közvéleménynek, így ukrán vonatkozású álláspontjuk befolyásolására voltak alkalmasak – közölték.

A tartalomelemzés megállapításai

Az intézet elemzése során két fő üzenettípust különített el az ukrán propagandán belül: a pozitív és a negatív propagandát. A pozitív propaganda alatt azokat a tartalmakat értik, amelyek közvetlenül támogatják Ukrajna ambícióit, például az ukrán fél álláspontját erősítik az uniós tagságot illetően. Ezzel szemben a negatív propaganda azokat az üzeneteket foglalja magában, indirekt módon támogatják őket tevékenységükben, azaz háborús vagy politikai ellenfeleikkel szembeni előnyt (pozíció gyengítése, kritika, lejárató kampány) biztosítanak számukra.

A kutatás során több konkrét példát is bemutatott az elemzés. A pozitív propaganda körébe sorolták például a Klubrádió interjúját Stark Tamással, amelyben hangsúlyosan jelenik meg Ukrajna honvédő háborújának narratívája. Hasonlóképp a HVG beszámolója is ebbe a kategóriába esik a Nézőpont Intézet szerint, amely az amerikai alelnök unokatestvérének Zelenszkij melletti kiállását emeli ki. Szintén pozitív példaként jelenik meg a Magyar Hang tudósítása Magyar Péter bucsai tapasztalatairól, amely szintén Ukrajna szenvedéseire irányítja a figyelmet.

A negatív propaganda példái között szerepel a Telex egyik cikke, amely szerint Orbán Viktor orosz álhírt terjesztett, valamint a 444 írása, amely a kormányt radikalizálódással és félelemkeltéssel vádolja.

Az Átlátszó egyik anyaga is ebbe a sorba illeszkedik a Nézőpont Intézet szerint, mivel azt állítja, hogy a magyar kormány háborús retorikát használ. A Magyar Hang pedig közölte Mérő László nyilatkozatát, amelyben Orbánt történelmi árulóként jellemezte. Továbbá a Klubrádió egyik interjúja is ide tartozik, amelyben az hangzott el véleményként, hogy a magyar kormánynak akár revizionista törekvései is lehetnek.

A módszertani háttér szerint az elemzés során a vizsgált időszakban megjelent, Ukrajnával és az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos cikkeket tartalmuk alapján értékelték. Azokat az anyagokat sorolták az ukrán propagandához, amelyek vagy szimpátiát, támogatást fejeztek ki Ukrajna felé, vagy negatív módon mutatták be azokat a szereplőket, akiket Ukrajna szempontjából akadályként lehet értelmezni.

Következtetések

A Nézőpont Intézet szerint a vizsgált médiumok rendszeresen közvetítenek Ukrajna érdekeit szolgáló üzeneteket.  A külföldi finanszírozás és az ukránbarát álláspont között az intézet egyértelmű összefüggést véli látni.

Az elemzés alapján a külföldről támogatott magyar sajtó jelentős része hozzájárul Ukrajna propagandájának magyarországi terjesztéséhez. A jelentés arra is rámutat, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet nem biztosít elég átláthatóságot a külföldi finanszírozás tekintetében, amit egy új törvényjavaslat hivatott rendezni.