Hollik István úgy fogalmazott, még az is előfordulhat Ukrajna tagságával, hogy nemcsak forrás nem jut, hanem még Magyarországnak kell befizetnie az uniós kasszába.
A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a tagsággal az is kérdéssé válik, hogy meg tudják-e tartani a családi adókedvezményt vagy a 13. havi nyugdíjat, mert annyiba kerülne Ukrajna fölzárkóztatása. Hozzátette, az európai bizottság becslése alapján csak az ország újjáépítése 500 milliárd euróba kerülne.
Hollik István hozzátette, Ukrajna GDP-je mindössze 25 százaléka volt az uniós átlagnak a háború előtt. Viszonyításképpen, amikor Magyarország belépett, akkor nekünk közel 55 százalék volt – emelte ki. Úgy fogalmazott, egy gazdaságilag visszamaradt ország akar belépni, amelynek tulajdonképpen nincs saját tulajdona, hiszen a földjei már idegen kézben vannak.
Hollik István a 48 percben 2025. május 15-én (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)Emlékeztetett, Donald Trump amerikai elnök egyértelművé tette azt, hogy az Ukrajnának adott amerikai pénzeket vissza akarja szerezni, a ritkaföldfémek kapcsán pedig úgy fogalmazott, „ami a föld fölött van, az már nem Ukrajnáé, de ami a föld alatt van, az sem lesz sokáig már Ukrajnáé”. Kijelentette, az ukrajnai csatlakozás súlya összemérhető a migrációéval, ami Európa számára egy lassan ölő méreg.
A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy több millió ember hagyta már el az országot és minél tovább tart a háború, annál kisebb az esély arra, hogy azok, akik letelepedtek Európában, hazatérjenek Ukrajnába.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy jelenleg Magyarországon több mint ötezer ukrán gyermek tanulhat anyanyelvén.
Közölte, a csatlakozásnak biztonsági és egészségügyi kockázatai is vannak és az uniós munkaerőpiacra is komoly hatást gyakorolna.
Műsorvezetői kérdésre azt mondta, az ukrán–magyar kapcsolat feszült. Most már azt is láthatjuk, hogy akár titkosszolgálati módszereket is hajlandók bevetni azért, hogy a magyar kormányt gyengítsék és ezzel hozzák önmagukat jobb helyzetbe – emelte ki. Úgy fogalmazott: „Komoly erők feszülnek és indultak meg annak érdekében, hogy a magyar kormányt az álláspontjából kibillentsék, vagy magát a magyar kormányt billentsék ki a hatalomból.”
Hollik István kijelentette, az
nem lehet véletlen, hogy a Tisza Párt a magyar kormányt háborúpártinak nevezi, másnap pedig arról jelennek meg a hírek, az ukránok állítólagos magyar titkosszolgákat fogtak el.
A képviselő a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazással kapcsolatban elmondta, ez az egyetlen Európában, amelyben megkérdezik az emberek véleményét Ukrajna csatlakozásáról. Annak tétjéről pedig úgy vélekedett, ha Ukrajna csatlakozik, akkor a magyarok szegényebbé válnak, ha nem csatlakozik, akkor a magyar gazdaság tovább tud növekedni „és minden magyar ember tud egyet lépni előre”.
A műsor első felében Hidegkuti Konstantin nemzetközi kapcsolatok szakértő az orosz–ukrán háború jelenlegi helyzetéről és az isztambuli tárgyalás lehetőségeiről is beszélt. Elmondta, a törökországi tárgyalások menetrendje teljesen felborult, így a felek közti tanácskozás a pénteki napra tolódik.
Hozzátette, a béketárgyalás inkább török vezetésű, az amerikai fél pedig félig-meddig ilyen megfigyelő státuszban helyezkedik el itt a pálya szélén és csak kedvező helyzet esetén csatlakoznak. Szerinte
Vlagyimir Putyin részvételére azért nem volt esély, mert az orosz elnök már május tizedikén úgy nyilatkozott, hogy Oroszország a megfelelő szinten fogja magát képviselni.
A szakértő úgy fogalmazott, Vlagyimir Putyin logikáját követve ezzel az orosz elnök már gyakorlatilag a nulladik másodpercben azt mondta, hogy nem lesz ott a tárgyaláson. Emlékeztetett, a legutóbbi isztambuli folyamaton sem az ukrán, sem az orosz államfő nem vett részt személyesen.
Hidegkuti Konstantin elmondta, „vélhetően mind a két fél érzi azt, hogy ettől a tárgyalási folyamattól, ettől a holnapi tárgyalási körtől nem érdemes nagy áttörést vagy bármilyen áttörést várni”. Megjegyezte, az oroszok előfeltételek nélkül szerettek volna közvetlenül tárgyalni, Ukrajna erre azt válaszolta, hogy előbb legyen a 30 napos tűzszünet és utána a tárgyalás.
Hidegkuti Konstantin a 48 percben 2025. május 15-én (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)Mint mondta, Ukrajna esetében azért nem valószínű a megállapodás, mert ha elfogadnák az orosz feltételeket, az a 2014 utáni „ukrán politikai garnitúrának a nyilvánvaló kudarcát hozná el”. Ha hivatalosan is elismernék az oroszok „területranszferét”, az az ukrán politikának a kudarca lenne – emelte ki.
A szakértő Oroszország tekintetében azt mondta, ott azért nem valószínű a megállapodás, mert a tárgyaló delegációjuk ugyanazt az álláspontot képviseli, mint 2022-ben. Ez Ukrajna demilitarizálását, katonai semlegességét és az ukrán haderőnek a korlátok közé szorítását takarja, kiegészítve a területi realitások figyelembe vételével.
Kifejtette, ez a Donyeck, Zaporizzsja, Luhanszk és Herszon megyék egészének orosz ellenőrzés alá vételét jelentené, ami jelenleg még nem megoldott.
Hidegkuti Konstantin szerint a legnagyobb esélye annak van, hogy őszig nincs érdemi lehetőség arra, hogy a felek között átfogó tűzszünet legyen.
A szakértő a műsorban beszélt még az Egyesült Államok szerepvállalásáról, a Közel-Kelet helyzetéről és az India és Pakisztán között zajló konfliktusról is. Kitért emellett a tettre készek koalíciójának szerepére és a geopolitikai események orosz–ukrán háborúra gyakorolt hatására is.
A 48 perc adását itt nézheti vissza:
Kiemelt kép: Hollik István a 48 percben 2025. május 15-én (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)