„Gyurcsány Ferenc visszavonulása a DK túlélési kísérlete” – mondta Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint komolyan felmerült, hogy a DK bejutna-e a következő parlamentbe, a legtöbb közvélemény-kutatás ugyanis öt százalék alatt mérte. Most egy DK 2.0 próbál létrejönni – mondta a politológus, és hozzátette, komoly esélyét látja annak, hogy sikerülni fog.
Mráz Ágoston Sámuel a 48 percben (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)Úgy vélte, Gyurcsány Ferenc annyira népszerűtlen politikus volt, hogy komoly tehertétel volt a pártnak. Dobrev Klárától való elválásának politikai dimenziója az, hogy ezután az európai parlamenti képviselőre nem lehet azt mondani, hogy Gyurcsányné.
„Egy »Gyurcsány-mentes« Dobrev Klárának nagyobb esélye van arra, hogy meg tudja szólítani azt a 10–12 százalékot kitevő ellenzéki választói tömböt, amelyik kritikus a Tisza Párttal.”
A DK posztkommunista párt, bolsevik gyökerekkel, ahová könnyen visszatérhet az MSZP, és azok a politikusok, akik a kárvallottjai lehetnek Magyar Péter korábbi ellenzékiekkel szakító stratégiájának. Hozzátette: az is nyílt titok, hogy Jakab Péter, a Jobbik korábbi elnöke ott van a DK környékén. Egy ilyen stratégia alkalmassá teheti a pártot, hogy 5 százalék fölé emelkedjen – jegyezte meg.
Nagy Attila Tibor politikai elemző arról beszélt, hogy már tavaly, a DK-nak rosszul sikerült EP-választás után felmerült Gyurcsány Ferenc lemondása. Az azóta eltelt időben látható volt, hogy nem ment előre a DK szekere, 5 százalék körül van a támogatottsága. Feltűnőnek nevezte, hogy az ellenzéken belül átalakulás van, egyfajta helycsinálás a Tisza Párt számára.
Nagy Attila Tibor a 48 percben (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)A Momentumból Orosz Anna lemondott, Hajnal Miklós nem indul jövőre, Fekete-Győr András korábbi pártelnök pedig kijelentette, hogy kilép a pártból, ha a Momentum elindul a Tiszával szemben.
„Érdemes felvetni, hogy vannak olyan külföldi erők, amelyek segítik a gondolkodást, hogy a Tiszát kell segíteni”
– mondta.
Kijelentette azt is, hogy Gyurcsány Ferenc pályájának nagy részét kudarcosnak tartja. Dobrev Klárának lehet olyan stratégiája, hogy összefogja azokat az ellenzékieket, akik nem szeretnének Magyar Péterhez csatlakozni. De Dobrev Klára feladata az, hogy a DK-szavazókat meg tudja tartani. Megjegyezte ugyanakkor, Dobrev Klárában nem lát olyan stratégiai, szónoki képességeket, mint Gyurcsány Ferencben.
A kérdésre, hogy Gyurcsány Ferenc a baloldal sikerkovácsa vagy inkább tehertétel volt, Mráz Ágoston Sámuel úgy válaszolt, hogy mindkettő.
Le lehet írni kudarcnak is az élettörténetét, de siker az, hogy 2025-ben még tényező, a politikai tehetségének köszönhető, hogy erre képes volt.
Felidézte: másfél éve az elemzők arról beszéltek, hogy a DK az ellenzék gyűjtőpártjává válthat.
Magyar Péter ezt elsöpörte, de azt állítani, hogy a DK egy bukott párt, nem szabad. Van benne annyi lehetőség, hogy ne csak Gyurcsány Ferenc híveit szólítsa meg, hanem a 10–12 százalékot jelentő „piaci rést” – fogalmazott.
Nagy Attila Tibor, Martí Zoltán és Mráz Ágoston Sámuel a 48 percben (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)Arra a kérdésre, hogy a 2006-os őszödi beszéd mennyire törte ketté Gyurcsány Ferenc politikai karrierjét, a Nézőpont vezetője azt mondta, nem törte meg, hiszen 2007-ben az MSZP elnökévé választották, és 2009-ben mondott csak le a miniszterelnökségről. Addig kísérletet tett arra, hogy értelmezze az őszödi beszédét, ami
önmagában nem buktatta volna meg, a rossz kormányzás miatt bukott meg.
A túlélését biztosítani tudta; tehetséges politikus egy sikertelen politikai teljesítménnyel – jellemezte Gyurcsány Ferencet.
Nagy Attila Tibor úgy vélte, ha Gyurcsány Ferenc jól kormányzott volna, ha jól kezelte volna a világgazdasági válság következményeit, akkor az őszödi beszéd nem okozott volna ekkora kárt. A korabeli közvélemény-kutatási adatok szerint a beszéd nem ütött nagyot az MSZP támogatottságán, de egy lassú méreg volt.
„Az elmúlt 35 év talán a leggyengébb kormányzása Gyurcsány Ferencé volt”
– foglalta össze.
A két elemző egyetértett abban, hogy közszereplőként lehet majd még hallani Gyurcsány Ferencről.
Lentner Csaba a 48 percben (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)Eltérően ítélte meg a Magyar Tudományos Akadémia politikai függetlenségét Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) közgazdászprofesszora és Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi igazgatója az M1 csatorna 48 perc című műsorának első felében.
A Magyar Tudományos Akadémia politikailag nem független intézmény
„Az a testület, ami magát tudományos testületnek mondja, és Magyarország miniszterelnökét gyalázza, diszkvalifikálja, büntetőeljárás kilátásba helyezésével fenyegeti, és objektív tudományos teljesítményeket nem tud fölmutatni – legalábbis amely a magyar gazdaságnak a nemzetközi térbe való helyezését jelentené –, és ezt a tudományos tevékenységét politikai tevékenységgel próbálja palástolni, az a testület nem független” – mondta Lentner Csaba a 48 percben csütörtökön, kiemelve, hogy mindezek miatt az MTA megújításra szorul.
Oberfrank Ferenc a 48 percben (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)Oberfrank Ferenc ezzel szemben arról beszélt, hogy az MTA felelősen teljesíti a közfeladatait és annál többet is. Bár az Akadémiának rengeteg hibája van, de túl van dimenzionálva a negatív oldala, és szerinte jobb volna a problémákat közösen megoldani, a kérdéseket pedig egy korrekt, egy etikus hangulatban és szemléletben megvitatni.
A köztestületi igazgató szerint az MTA egy politikailag független intézmény. Hangsúlyozta, nem indokoltak az olyan megnyilatkozások, amelyek közgazdászt, jogászt, szociológust, politológust egyaránt elmarasztalnak.
Elmondta, mindenképpen egy olyan intézményről van szó, amely
„egy nemzeti kincs, és a magyar nemzet tagjait meg kell nyugtatni azzal kapcsolatosan, hogy őket a tudományos mérce szerint megfelelő emberek képviselik”.
Oberfrank Ferenc elmondta, az MTA ünnepi eseményén Sulyok Tamás köztársasági elnök és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter is részt vett, de Orbán Viktor miniszterelnök is meghívást kapott. Hangsúlyozta, korántsem azok a momentumok jellemzik a magyar kormány és az Akadémia kapcsolatát, amelyeket kiemeltek.
Arra is kitért, hogy Karácsony Gergely főpolgármester a hétfői ünnepi ülésen nem, csak az épület előtti térplasztika felavatásán volt ott, az intézménybe be sem lépett.
Lentner Csaba alapvetően a jogászokból és közgazdászokból álló tudományos osztály tevékenységét kifogásolta.
„Kiemelte, az osztály azáltal, hogy megvalósította a magyar belpolitikai térbe való transzformációját, nem független és politikai szereplővé lépett.”
Lentner Csaba arról is beszélt, a miniszterelnök diszkvalifikálása az ünnepi ülésről nem az első lépés volt, az Akadémia tiltakozott a Közép-európai Egyetem (CEU) és a kutatási hálózat leválasztásának ügyében is 2019-ben.
A közgazdászprofesszor elmondta, úgy gondolja, a jogászoké és a közgazdászoké a legkritikusabb terület a mindennapok szempontjából, és olyan tudásvolumenre és -minőségre van szükség, amely előbbre visz bennünket.
Oberfrank Ferenc, Martí Zoltán és Lentner Csaba a 48 percben (Fotó: hirado.hu Horváth Péter Gyula)Hangsúlyozta, be kell fogadni azokat a kutatókat, akik más irányt és szellemi atmoszférát képviselnek, mint azok, akik 30 éve az MTA tagjai.
Hozzátette, egyetemi professzorként azt várja el, hogy az akadémikusok
„a munkájukat tisztességesen végezzék és ne politikai síkba lépjenek be”.
A 48 perc adását itt nézheti vissza:
Kiemelt kép: Nagy Attila Tibor, Martí Zoltán és Mráz Ágoston Sámuel a 48 percben (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)