Amennyiben alapos gyanú merül fel arra, hogy egy nyilvánosságra hozott hangfelvétel titokban, az érintettek hozzájárulása nélkül készült, és tartalma bizalmas vagy minősített adatokat érinthet, több jogi jellegű eljárás párhuzamos megindítása is indokolt lehet – árulta el a hirado.hu-nak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója.
Mint arról beszámoltunk, Magyar Péter nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyet a kormány „őszödi” beszédeként emlegetett. A csütörtök reggel közzétett felvételhez többek között azt írta: „Orbánék a békéről hazudtak a magyaroknak, de kiderült, hogy háborúba sodornák a csodálatos országunkat.” A hangfelvételen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter – vélhetően a haderőfejlesztésre utalva – többek között azt mondta, hogy egy folyamat eredményeképp szakítani kell a békementalitással, át kell állni a háborúhoz vezető út nulladik fázisára, és hogy ezért nevezi ki Böröndi Gábor altábornagyot a honvédség következő vezérkari főnökének.
A honvédelmi miniszter szavai egy belső, minisztériumi eligazításon hangoztak el. A Tisza Párt elnöke nem árulta el, hogyan jutott birtokába a felvétel, csupán annyit mondott, hogy „befújta hozzájuk a szél” egy dokumentumot. Ifj. Lomnici Zoltán lapunknak elmondta, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint
az adatkezelésnek – így a felvétel készítésének is – egyértelmű, jogszerű céllal kell rendelkeznie, és tisztességesnek, törvényesnek kell lennie. A polgári törvénykönyv a nevesített személyiségi jogok között tartja számon a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértését.
A szakértő aláhúzta, hogy a minősített adat védelméről szóló törvény alapján az eligazításon elhangzó információk államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősülhetnek. Ezek jogosulatlan kezelése büntetőjogi következményekkel járhat. Kimerítheti például a büntető törvénykönyv szerinti minősített adattal visszaélés bűncselekményét. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (Kttv.) előírja, hogy a közszolgálati dolgozók kötelesek titoktartásra a munkájuk során tudomásukra jutott információkkal kapcsolatban. Egy belső eligazításon részt vevő köztisztviselő által készített hangfelvétel ezért a Kttv. megsértését is jelentheti.
A törvény alapján a közszolgálati tisztviselő a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, az általa betöltött beosztás tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének, a jó közigazgatásba vetett bizalomnak, valamint a közszolgálat céljának veszélyeztetésére.
„Egy miniszteri belső eligazításon a résztvevők a Kttv. hatálya alá tartoznak, és a törvény szigorúan előírja, hogy magatartásuk nem sértheti a közszolgálat jó hírnevét vagy a közigazgatásba vetett bizalmat. A titkos hangfelvétel készítése és esetleges kiszivárogtatása alkalmas arra, hogy a minisztériumot vagy a minisztert kedvezőtlen fényben tüntesse fel, különösen, ha bizalmas vagy érzékeny információkat tartalmaz”
– hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán.
A törvény kimondja – folytatta –, hogy a közszolgálati tisztviselő köteles megtartani a minősített adatot. Ezen túlmenően illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására, és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna. „A miniszteri szintű megbeszélések gyakran érintenek nemzetbiztonsági, gazdasági vagy stratégiai kérdéseket, amelyek kiszivárgása az állam vagy a közigazgatási szerv érdekeit sértheti. A titkos felvétel készítése ilyen adatok rögzítésével közvetlen veszélyt jelent az állam érdekeire, így a Kttv. alapján súlyos jogsértés” – húzta alá az alkotmányjogász.
Akár nyolc év börtön is járhat
Ifj. Lomnici Zoltán lapunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy a büntető törvénykönyv alapján, aki minősített adatot jogosulatlanul megszerez vagy felhasznál, jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé, vagy jogosult személy részére hozzáférhetetlenné tesz, minősített adattal visszaélést követ el. A cselekmény büntetési tétele attól függ, milyen minősítési fokozatú adatra vonatkozik a visszaélés, illetve az elkövető jogosult volt-e az adathoz hozzáférni.
Amennyiben az elkövető nem jogosult a minősített adat kezelésére, a büntetés a következőképpen alakul: ha az adat bizalmas, a büntetés legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztés lehet; titkos adat esetén a bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; míg szigorúan titkos adat esetén a törvény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztést ír elő. Súlyosabb a megítélése azonban annak, ha a cselekményt olyan személy követi el, aki jogosult a minősített adat felhasználására.
Ilyen esetben bizalmas adat esetén a büntetés legfeljebb két év, titkos adat esetén egy évtől öt évig, míg szigorúan titkos adat esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.
Az alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy amennyiben alapos gyanú merül fel arra, hogy egy nyilvánosságra hozott hangfelvétel titokban, az érintettek hozzájárulása nélkül készült, és tartalma bizalmas vagy minősített adatokat érinthet, több jogi jellegű eljárás párhuzamos megindítása is indokolt lehet. Első lépésként az érintett közintézmény belső vizsgálatot rendelhet el annak érdekében, hogy feltárja, ki készítette a hangfelvételt, milyen körülmények között történt a rögzítés, illetve a felvétel nyilvánosságra hozatala sértette-e a minisztérium belső szabályzatait, valamint a közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó magatartási előírásokat.
Amennyiben bebizonyosodik, hogy a felvétel készítője köztisztviselő volt, úgy vele szemben fegyelmi eljárás is kezdeményezhető, amelynek szankciója akár a közszolgálati jogviszony megszüntetése is lehet.
Lomnici Zoltán elmondta, hogy büntetőeljárás esetén feljelentésre vagy hivatalból történő eljárásra indulhat az eljárás. Ez esetekben feljelentést tehet a minisztérium, de mivel büntetőjogi relevanciájú cselekményről van szó, az illetékes hatóságok hivatalból is kötelesek eljárni, ha a bűncselekmény gyanúja megalapozott.
Gulyás Gergely szerint ez csak egy lepkefing
A hangfelvétel a csütörtök délelőtti Kormányinfón is nagy port kavart, az újságírói kérdések során többször is felmerült. Gulyás Gergely szerint azonban semmilyen súlyos kijelentés nem hangzott el a felvételen. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a következőképp fogalmazott:
„Mindannyian érezzük, hogy ez egy lepkefing. Itt nem történt semmi. Egy honvédelmi miniszter arról beszél, hogy a katonáknak meg kell védeni az országukat, ezt ki más mondaná, hogyha nem ő.”
A miniszter szerint 2023 áprilisában, az orosz–ukrán háború tükrében a honvédelmi miniszter kijelentése teljesen magától értetődő és helyes volt. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány mindent megtett az elmúlt években a békéért, de a katonáknak nem a békére kell készülni, hanem a háborúra és a haza védelmére. Mint mondta, a korábbi vezérkari főnök Ukrajnát akarja megvédeni és Ukrajnában akar katonákat bevetni, addig a honvédelmi miniszternek és a Magyar Honvédségnek Magyarországot, a hazát kell megvédeni. „A katonaságnak készen kell állni a háborúra, minden ország ezért tart fenn katonaságot” – tette hozzá.
„Egy ütőképes hadsereg akkor tudja a békét szolgálni, ha bármikor készen áll a háborúra is. Ennek az országnak a biztonságát az szavatolja, ha a magyar haderő kellően erős. Erről beszél a honvédelmi miniszter. Nem látok benne olyat, ami ne lenne teljesen természetes vagy a nyilvánosság előtt is elmondható. (…) Pacifista katonákat még nem láttam, nem is lenne talán helyes”
– magyarázta Gulyás Gergely.
A miniszter azt is elmondta, hogy még sehol nem volt az ukrán háború, amikor a magyar miniszterelnök már beszélt arról, hogy közös európai haderőre is szükség van. „Mi voltunk azok, akik felismertük azt, hogy van egy komoly változás a világban, a háború fenyegetettsége nagyobb, mint korábban, és ha valakinek erre készülni kell, az a katonaság” – nyomatékosította Gulyás Gergely.
Kiemelt kép: Ifj. Lomnici Zoltán, 48 perc című műsor, 2025.02.27. (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)