A követelmények a 2024-es érettségihez képest nem változtak, így az idei vizsgasor is a hétköznapi életből vett, gyakorlati jellegű feladatokra épül – közölte az Eduline.
A középszintű írásbeli továbbra is két részből áll: az I. részre 45 perc áll rendelkezésre, és jellemzően 12 rövid feladatot tartalmaz. Ezek lezárása után a felügyelő tanár összegyűjti a feladatlapot, és a diákok a továbbiakban nem térhetnek vissza rá. A II. rész megoldására 135 perc jut, ez két szakaszból épül fel: A részében három, egyenként 9–14 pontos feladat; B részében pedig három, egyenként 17 pontos feladat, de ezek közül csak kettőt kell megoldani.
A második rész feladatait tetszőleges sorrendben oldhatják meg a vizsgázók, és akár vissza is térhetnek egy korábban kihagyott példára.
A középszintű érettségi témakörei hozzávetőleg az alábbi arányban szerepelnek a feladatsorban: Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 20 százalékban, számelmélet, algebra 25 százalékban, függvények, az analízis elemei 15 százalékban, geometria, koordinátageometria, trigonometria 25 százalékban, és valószínűség-számítás, statisztika pedig 15 százalékban. A vizsga összesen 100 pontos, míg az első rész 30, míg a második 70 pontot ér.
Az érdemjegyek a következőképp alakulnak: 80–100 százalékig jeles (5); 60–79 százalékig jó (4); 40–59 százalékig közepes (3); 25–39 százalékig elégséges (2); 0–24 százaléktól pedig elégtelen (1)
Ha valaki az írásbelin 12 százalék felett, de 25 százalék alatt teljesít, lehetősége van szóbelizni.
A szóbeli vizsgán egyetlen tételt kell kifejteni, majd három számolásos példát kell megoldani.
A matekérettségire olyan számológép használata engedélyezett, amely nem alkalmas adatok tárolására, emellett elengedhetetlen a függvénytáblázat, amelyből akár többféle kiadás is hozható, de nem lehet benne semmilyen papírlap, post-it vagy könyvjelző, mert ezeket a szabályzat kifejezetten tiltja.
A diákoknak szükségük lesz továbbá körzőre, vonalzóra és szögmérőre is, mivel a geometriai feladatok ezt megkövetelhetik.
Dr. Vajda István, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának egyetemi adjunktusa az eduline-nak adott interjújában kiemelte, hogy a középszintű tudás – bár néhány területen egyszerűsödött – alapvetően elegendő lehet a felsőfokú tanulmányokhoz, főként ha megfelelő támogatást kapnak a hallgatók. „Bár a hallgatók átlagos matematikai készsége némileg változott – például számolási készségük, elemi algebrai jártasságuk, illetve függvényismeretük terén –, pozitívum, hogy az Óbudai Egyetemen különböző támogatási formákkal segítjük a felzárkózást, hogy minden hallgató sikeresen vegye az akadályokat”.
Kiemelte, hogy különösen fontos az algebra, mivel ez minden más matematikai terület alapja. A hatványozás, gyökvonás, logaritmus, függvényismeret, valamint az egyenletek és egyenlőtlenségek kezelésében való jártasság elengedhetetlen. Geometriai ismeretek közül a kerület-, területszámítás, Pitagorasz-tétel, illetve a szögfüggvények és a kör vagy parabola egyenlete ismerete kiemelten fontos.
Kiemelt kép: Érettségiző diák asztala a matematika írásbeli érettségi vizsga napján (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)