Zelenszkij elnök állításával szemben a magyar emberek jelentős része aggályokat vet fel Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban – szögezte le Lajkó Fanni. Az Alapjogokért Központ elemzője szerint ezek az aggodalmak nem alaptalanok, hiszen komoly gazdasági, szociális és mezőgazdasági okokra vezethetők vissza.

Lajkó Fanni úgy véli, Ukrajna csatlakozása jelenlegi állapotában óriási gazdasági terheket róna az Európai Unió költségvetésére, így Magyarországra is, hiszen Kijev nettó kedvezményezettként rengeteg támogatásra szorulna. Ez forráselvonást jelentene a magyar gazdáktól, vállalkozásoktól, sőt a szociális rendszertől is.

Az európai uniós szakértő aláhúzta: az agráriumot különösen súlyosan érintené a beáramló ukrán mezőgazdasági termékek versenye, amely a magyar gazdák megélhetését sodorhatja veszélybe. Kijev egészségügyi és infrastrukturális lemaradása miatt az ukrán integráció újabb hatalmas költségeket és kockázatokat jelentene Lajkó Fanni szerint.

Az elemző kijelentette: Brüsszel részéről egyre erősebb a nyomás, hogy Ukrajna uniós tagsága minél hamarabb megvalósuljon.

Ebben a nyomásgyakorlásban partnerré vált Magyar Péter is,

aki politikai programjának gerincévé tette az ukrán csatlakozás támogatását, miután saját táborának legnagyobb hányada támogatja ezt az irányvonalat. Emellett Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője és Magyar Péter brüsszeli főnöke is folyamatosan hangsúlyozza Ukrajna csatlakozásának fontosságát, ami még inkább megerősíti, hogy ez nem a magyar emberek akarata, hanem külföldi érdek.

Lajkó Fanni kiemelte: Zelenszkij mondatai inkább tükrözik az említett politikai szereplők reményeit, semmint a magyar társadalom valós álláspontját. A magyar kormány viszont világossá tette, hogy a végső szót a magyar emberek mondják ki a Voks 2025-ös szavazáson, ahol mindenki kifejezheti véleményét ebben a sorsdöntő kérdésben.

Az Alapjogokért Központ elemzője rámutatott: az ukrán vezetés szeretné elkerülni a valódi vitát a csatlakozás következményeiről. A szakértő úgy látja, Zelenszkij Orbán Viktort veszélyesnek tituláló kijelentése politikailag motivált, és célja, hogy nyomást gyakoroljon a magyar kormányra, illetve beavatkozzon a magyar belpolitikába, hiszen tudja: hazánk továbbra is szuverén módon szeretne dönteni ebben a kérdésben.

Magyarország kormánya megvédi a magyar nemzeti érdekeket, és kimondja azt, amit sok európai ország csak zárt ajtók között mer: Ukrajna jelenlegi állapotában nem érett az EU-tagságra

– véli az elemző.

Lajkó Fanni szerint Magyarország számára ez a retorika nemcsak szuverenitási kérdés, hanem biztonsági, gazdasági és társadalmi ügy is. A magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából ez a fajta fenyegetőzés és nyilvános nyomásgyakorlás nem előremutató, hanem éppen ellenkezőleg: a bizalom további gyengüléséhez vezethet, különösen úgy, hogy a kárpátaljai magyarság jogait továbbra sem biztosítja az ukrán vezetés.

A magyar kormány álláspontja világos: nem ideológiai, hanem gyakorlati szempontok mentén kell dönteni Ukrajna EU-integrációjáról,

és ebbe a kérdésbe a magyar embereknek is joguk van beleszólni – zárta gondolatait Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője.

Kiemelt kép forrása: MTI/Bodnár Boglárka