Bár már eddig is riasztó volt a nyelvvizsgára jelentkezők és a sikeres vizsgázók számának csökkenése Magyarországon, a 2024-es hivatalos adatok minden eddigi negatív rekordot megdöntöttek a hazai nyelvvizsgázók. Az Oktatási Hivatal friss statisztikái alapján kijelenthető, hogy a magyarok gyakorlatilag hátat fordítottak az idegen nyelvek tanulásának – írta az Index.
Kapcsolódó tartalom
A 2024-es évben mindössze 58 969 ember próbált meg bármilyen nyelvből vizsgát tenni – míg 2019-ben ez a szám még 124 500 körül mozgott.
Az angol továbbra is toronymagasan vezet,
49 109 jelentkezővel, de még így is közel felére esett vissza a szám a 2015-ös csúcshoz képest, amikor több mint 96 ezren próbálkoztak. A többi idegen nyelvet érintően németből 7760-an, spanyolból mindössze 521-en, franciából 382-en, olaszból pedig csak 351-en jelentkeztek a vizsgára.
Az olyan nyelvek, mint a román, a szlovák, a török vagy a latin gyakorlatilag eltűntek a nyelvtanulási térképről. Volt, ahol egyetlen jelentkező sem akadt egész évben – például a portugál vagy a beás cigány esetében.
A hanyatlás egyik legfőbb oka az lehet, hogy 2022-ben megszűnt a diplomához kötelezően előírt nyelvvizsga-követelmény.
A trendet már 2020-ban a Covid-járvány idején bevezetett nyelvvizsga-amnesztia is megtörte, és azóta a számok folyamatosan zuhannak. A diplomához már nem kell nyelvvizsga, így a motiváció jelentősen csökkent.
A visszaesés az egyetemistákat érintette leginkább, ugyanis a 20–24 évesek körében 28,5 ezerről 12,8 ezerre csökkent (–55%), a 25–29 évesek körében pedig 14,7 ezerről 3165-re (–78,5%) a sikeres nyelvvizsgázók száma. A középfokú nyelvvizsgák esetében figyelhető meg a legnagyobb zuhanás; 2019-ben még 101 300-an tettek középfokú vizsgát, míg 2023-ban már csak 49 300-an – több mint 50 százalékos visszaeséssel.
Akik azonban eljutnak a vizsgáig, azok nagy része sikeresen teljesítette, ugyanis 2024-ben a vizsgázók közel 80 százaléka ment át, 46 649-an sikeres bizonyítvánnyal.
A nyelvtudás terén Magyarország továbbra is az uniós országok utolsó helyezettjei között szerepel.
Az Eurostat 2022-es adatai szerint a 25–64 év közötti magyarok 51,3 százaléka nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem. Ennél rosszabb eredményt csak Bulgária ért el – alig félszázalékos különbséggel.
És bár a helyzet valamelyest javult a 2016-os állapothoz képest (akkor 57,6% volt a nem nyelvtudók aránya), a fejlődés üteme rohamosan lelassult.